Soha nem fogja érezni, mit jelent egyszerre lélegezni, kimondatlanul és megfoghatatlanul ugyanazt érezni, és valamiért kiállni. Önök nem érezhetik ezt, mert az önök attribútuma az irigység és a gonoszság. Ortega egyenesen önöknek üzen a Tömegek lázadásában:

„Csak bosszankodunk, ha halljuk, hogy még az aránylag művelt emberek is mit fecsegnek korunk legegyszerűbb kérdéseiről. Olyanok, mint a faragatlan földműves, aki vastag, ügyetlen ujjal igyekszik felvenni egy tűt az asztalról.

Ortega mester szerencsére elmondja helyettem, amit gondolok. Ha én mondanám, brutálisabb lenne.

Ön szombaton, Szolnokon azt mondta a Békemenet résztvevőiről, hogy egy részüket fenyegetéssel vették rá a részvételre, másik részüknek pénzt fizettek, míg a harmadik rész volt a „hívő tagozat”, aki jött magától, mert nekik mindegy, mi történik az országban. Ezt a fejtegetését a következőképpen vezette fel: „Volt ez a békamenet… jaj, nem! Békemenet! Így pontos…”

Békamenet – Békemenet. Ez annyira lapos, annyira szánalmas, ennél egy hatéves gyerek is kreatívabb. De ez legyen az ön gondja. Miképpen az is, ahogy miniszterelnöknek készülődve vérig sért félmillió embert. Teljesen oktalanul, feleslegesen és ostobán. Ön egy szánalmas, primitív bunkó, elnök úr! Ott liheg teljesítményével Szanyi Tibor nyakában. S ezt is alul tudta múlni ott, Szolnokon, a saját odaadó hívei körében. Amikor arról beszélt, hogy mi ba…unk kecskét.

„A kecskével ők is csinálhatnának valamit pluszba’; azt most nem mondanám ki, hogy mit. De szerintem tudják, mire gondolok. Bár az állatvédők tiltakoznának. És joggal. Mert ezt még a kecskék sem érdemlik. Csak a fideszesek.”

Ezek az ön szavai. Ezért egy kocsmában rongyosra vernék önt, és ez nagyon hasznos megoldás lenne. Ugyanakkor lenne benne férfiasság, s éppen ezért nem fog soha bekövetkezni. Hiszen itt önről van szó. Ön pedig alkonyatkor malacságokat rajzol a budi falára. Kakival. És felizgulva liheg közben. Ilyesféle alakokat pedig nem tisztel meg tisztességes ember veréssel. Inkább átlép rajta, miközben illatos keszkenőt szorít az orra alá.

Szép, hosszú sorba állt be, elnök úr. Ez a sor Kun Béláéktól ér egészen az ön puhány alakjáig. Amikor a patkánylázadás után emigrációba kényszerültek az önök elődei, ott folytatták, ahol idehaza abbahagyták. S mert akasztani már nem tudtak, maradt nekik a verbális pusztítás. Az egyik legundorítóbb féreg az önök elődei közül Kunfi Zsigmond volt. Ő például így írt a Világosság című szennylapban, 1920. június 29-én:

„A megvetés, az undor és felháborodás tarajos hullámai csapkodnak Magyarország körül. A gyűlölet drótsövénye zárja el Magyarországot az egész világtól. Minden erkölcsös és tisztaságra valamit adó ember befogja az orrát, ha a magyar nevet hallja. Annak a trágyadombnak dögletes bűze, amelyet kereszténykurzusnak neveznek Magyarországon, az európai erkölcsi és politikai köztisztaságnak égető problémájává lett, és mindenki, nem csak szocialisták, egyetért abban, hogy ezt a szemétdombot el kell hordani, és ki kell füstölni azt az országot, ahol a rend fenntartói és a hatalom birtokosai ilyet művelnek.”

Kunfi mindezt azért veti papírra, mert a magyarok nem kértek őbelőlük. S ezt ők is pontosan tudták. Böhm Vilmos már 1919. július 5-én ezt mondta egy bizalmas összejövetelen: „A front és a gyárak munkásai egyaránt, már nem csak elégedetlenek, hanem gyűlölik ezt a rendszert.” A főpatkány, Kun Béla így beszélt a munkástanács előtt, amikor lemondott a hatalomról: „A proletáriátus elégedetlen volt a mi kormányzatunkkal szemben, és immár a gyárakban hangosan kiabálta minden agitáció ellenére, hogy »le a diktatúrával!«.”

Nos, ennek a szellemi hagyatéknak örököse ön, elnök úr. Az elvtársai­val együtt. Miközben állandóan a népre hivatkozik, megveti és gyűlöli ezt a népet, ha nem önökre szavaz, ha nem kér magukból. És mint megzsarolt, megvesztegetett kecskeb…ókra gondol erre a népre. De a világért sem mulasztaná el, hogy politikai ellenfeleit antidemokratikus, szélsőséges gazemberekként bélyegezze meg. Egyszóval ön a tipikus kommunista, tisztelt elnök úr. Az elvtársáról, korábbi helyetteséről, az ön pártjának második emberéről pedig éppen szombaton derült ki, hogy az eddig ismert titkos számláin túl további számlákkal is rendelkezett. S ezeken 2008 és 2010 között alkalmanként napi (!) egymillió euró fordult meg. Készpénzben. Ön pedig nem megy el a nemzetbiztonsági bizottság ülésére, és azt mondja, hogy Simon Gábor előző életéből származik a felhalmozás. Mindeközben kecskét akar b…atni mivelünk.

Elmegy ön a p…ba, elnök úr! Az elvtársaival együtt.

Bayer Zsolt - magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>