Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
b25d3dc589c03f55456d79c95e18d2e8.jpg

Bayer Zsolt: Híd a múltba: Szíria I.

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

…És még csak nem is itt kezdődött… Kezdetben volt a sémi-hámi őshaza. Valahol a Nyugat-Szaharában. Mert úgy látszik, mindig van egy őshaza, ahonnét el kell indulni, s ahol ott kell maradni…  

A hámik maradtak. S belőlük lettek a berberek, az egyiptomiak, az etiópok, s az Omo folyó mentén letelepedő omotikusok. Hogy közérthetőbb legyek: hát például a szudániak…

A sémik pedig több hullámban kirajzottak az őshazából, az Arab-félszigeten keresztül felszivárogtak észak felé, és megalapították az ókor nagy birodalmait. Az emberiség bölcsőjében, Mezopotámiában.

Krisztus előtt járunk, háromezer évvel – csak a miheztartás végett.

S jöttek elsőként a sumerok.

S velük jöttek létre az első városok. Ur, Nippur, Eridu, Uruk, Umma, Larsza és Kis – megannyi városállam; mindnek közepén ott a monumentális templomerőd, a zikkurat, s mindnek élén ott a király; Kis ura Mesilim; Lugalzageszi, Umma királya; no és persze Uruk fényességes uralkodója, Gilgames…

Nagyjából ezer esztendeig uralkodtak a sumerok Mezopotámiában, mikor Krisztus előtt 2350 körül északról megérkezett egy félelmetes sémi király, I. Sarrukin – vagy legyünk büszkék Európánkra, s mondjuk görögösen: Szargon – …Sarrukin véget vetett a sumerok egyeduralmának, és Közép-Mezopotámiában megalapította az akkád államot. Sarrukin szerényen a négy világtáj urának nevezte önmagát, s hadseregével hódoltatta a vidéket egészen a Földközi-tengerig, sőt még Ciprusra is eljutott. Aztán elrepült kétszáz év, már mindenki elhitte, hogy az akkádok is legalább ezer esztendeig fognak uralkodni, amikor a Zagrosz-hegységből előkerült egy fölöttébb harcias nép, a gutik…



Úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna… Krisztus előtt 2160-ban, egy bánatos kedd délután a gutik egyszerűen elözönlötték a Perzsa-öböltől egészen Kisázsiáig terjeszkedő akkád birodalmat.

Ezekkel a gutikkal repült el a következő kilencven év. Majd Uruk királya, Utu-hegal kiűzi őket Mezopotámiából, és a jó gutik egyszerűen eltűnnek a történelem nevű abszurd színház színpadáról. Újra felléptek viszont a sumerok, igaz, csak egy rövid, ám annál hatásosabb és szenvedélyesebb felvonás erejéig. Alig hetven esztendeig tartott a sumerok másodvirágzása. Krisztus előtt 2000 táján előbb az elámiak rombolták le Ur városát, majd Szíria felől megérkeztek az amoriták, és az Eufrátesz mellé helyezték az új birodalom székhelyét, s nevezték pedig Babilonnak…

Hogy is írja Ady, a mi táltos fiúnk?

"Ó-Babylon ideje óta
Az ős Kaján harcol velem.
Ott járhatott egy céda ősöm
S nekem azóta cimborám,
Apám, császárom, istenem."


Mindannyiunknak járt már itt egy céda őse… Csak nem tudunk róla. Hogyan is tudhatnánk, amikor elhittük, hogy ez a mi nyugati civilizációnk örökké fennmarad majd. S ahhoz, hogy ezt elhihessük, azt is el kellett higgyük, mivelünk kezdődött minden.

Nagyjából a tegnapelőtt az az idő, amire a nyugati ember vissza tud emlékezni anélkül, hogy halálosan elfáradna.



Éppen ezért nincs is sok jövője már a nyugati embernek – csak még nem tud róla, szegény…

Nem tud róla, ahogy Hammurápiról sem tud semmit. Pedig ő volt Óbabilon királya, aki a Perzsa-öböltől a mai Törökországig, a Zagrosz-hegységtől a szíriai Kaburig terjedő birodalmat hozott létre.

S mikor készen állt a birodalma, megalkotta az első ismert törvénykönyvet is, melynek szigorát aztán Drakón arkhón elevenítette fel minekünk, s amikor azt mondjuk, "drákói szigor", akkor egészen Hammurápi igazságáig kellene visszagondolnunk… S ahogy lenni szokott, ahogy lennie kell, Óbabilon nyelve váltotta fel a sumer és akkád nyelvet, s Marduk, Babilon városának istene lett a legfőbb isten.

Óbabilon birodalmát a hettiták rombolták le.

Északon pedig tovább virágzott az asszírok birodalma.

Az újasszír birodalom felemelkedése a Krisztus előtti első évezred elejére tehető. A kegyetlen állam vazallusává tette Izraelt, Babiloniát és Júdeát. Krisztus előtt 689-ben elpusztították Babilont, majd 671-ben meghódították Egyiptomot. Igen ám, de ahogy lenni szokott, Asszíria is akkorára nőtt, mint a kisgömböc, és már képtelen volt fenntartani saját magát. A birodalom peremvidékein egymást érték a lázadások. Végül a médek foglalták el Ninivét, és ezzel pecsételődött meg Asszíria sorsa. S ahogy a sumerok is visszatértek egyszer a történelem színpadára, éppen úgy tértek vissza alig egy évszázadra a babiloniak, s alapították meg az Újbabiloni Birodalmat.



Ennek legjelentősebb uralkodója II. Nabú-kudurri-uszur. Na jó, elhiszem… Ez így nem mond semmit… S ha úgy mondom: Nabukodonozor? Így már ismerősebb? S ha azt mondom: Méne tekel ufarszin? Semmi? Akkor mondom így: megmérettél, és könnyűnek találtattál… Ha még így sem dereng semmi sem, akkor feladom… Akkor nem jár hangszóró… Akkor házi feladat gyanánt kéretik utánajárni a dolognak…

Újbabilon létének a perzsák vetettek véget. II. (Nagy) Kürosz perzsa király foglalta el Babilont, majd leverte Asztüagész méd királyt is, és magát tette meg Perzsia uralkodójává.

Utódai alatt a Perzsa Birodalom az Indusig, a Fekete- és a Kaszpi-tengerig, Kisázsiáig és Egyiptomig terjeszkedett.

Igen ám, de jöttek a görögök! Kisázsia nyugati partjainál előbb a jón városok lázadtak fel. Majd a perzsák vereséget szenvedtek Marathonnál, a szalamiszi tengeri ütközetben és Plataiainál. Végül III. Dareiosz szenvedte el a végső vereségeket Isszosznál és Gaugamelánál Nagy Sándor makedón királytól… S kezdődik egy új, már kicsit ismerősebb kor, s jönnek majd a rómaiak – de őróluk lesz még elég szó…

S a történelemórának is vége most.

Csak azért tartottam, hogy világos legyen egy kicsit legalább, hol is járunk a következő hetekben. Hogy világos legyen, nem mivelünk kezdődött a világ – szerencsére…

Eredeti forrás: Bayer Zsolt
 
Bayer Zsolt, magyarhirlap.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Titkok és talányok (12) Tereb (146) Történelem (17) Egészség (50) Politika (1582) Mondom a magamét (7501) Szépségápolás (15) Vetítő (30) Sport (729) Gazdaság (702) Tv fotel (65) Jobbegyenes (2778) Nézőpont (1) Flag gondolja (36) Autómánia (61) Nagyvilág (1309) Rejtőzködő magyarország (168) Emberi kapcsolatok (36) Kultúra (6) Heti lámpás (310) Életmód (1) Belföld (10) Gasztronómia (539) Irodalmi kávéház (537) Mozi világ (440) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (83)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>