- 0
De most komolyan: kit érdekel?
Akkor a baltiak miért ne kereskedhetnének az oroszokkal? Csak azért, mert ezek a farizeus, aljas gengszterek erről pofáznak és hazudoznak?
A szankciókerülő kereskedelemnek is fontos elosztóközpontjaivá váltak a balti államok egy friss elemzés szerint.
A Mandiner olvasói emlékezhetnek: augusztus végén lebukott az észt kormányfő férje, aki 1,5 millió eurót kereshetett orosz kapcsolataival a háború kezdete óta. Megírtuk azt is: az észt miniszterelnök maga pedig akár bele is bukhat az orosz kapcsolatba.
Elemzés: nem egyedi esetről van szó
Mint a Telex pénteki cikkében rámutat: „az International Institute of Finance (IIF) nevű bankközi agytröszt – Kallas botránya előtt megjelent – elemzése szerint
feltételezhető, hogy a szankciókerülő kereskedelemnek is fontos elosztóközpontjaivá váltak” a balti államok.
Mint a portál fogalmaz: „miközben a balti államok politikai vezetése hivatalosan retteg az orosz fenyegetéstől, ugyanezen országok gazdasága a fizikai közelség, a szovjet múlt hagyatéka, valamint a nagyszámú orosz lakosságukon keresztül máig erősen kötődik Oroszországhoz, és ezen az ukrajnai invázió és az uniós szankciók sem enyhítettek sokat”.
Németek, amerikaiak és a baltiak
Az elemzés szerint ráadásul a fent említett jelenség eltérő mértékben ugyan, de a legtöbb fejlett gazdaságra igaz. Így
például a német és az amerikai export is „megugrott az Oroszországgal szomszédos államokba”, azonban a balti államok még így is kitűnnek az Európai Unió tagjai közül.
Például „Litvánia a háború előtt átlag havi 3-400 millió dollár értékben exportált Oroszországba és összesen 5-600 millióért az IIF által vizsgált posztszovjet országokba, és bár a közvetlen orosz export 200 millióra esett a háború kitörése után, a teljes térségbe még nőtt is a litván kivitel, 5–700 millió között mozgott az elmúlt szűk másfél évben” – mutat rá a Telex.
Magyarország a középmezőnyben van
Mint a lap fogalmaz: eközben
Magyarország a középmezőnyben van”, hazánk esetében „közel harmadával csökkent az oroszországi export”,
de hasonló értékekkel szerepel Ausztria, Olaszország és Lengyelország is, ahol ugyan nem esett drámaian az orosz kivitel értéke, de az orosz szomszédokhoz sem nőtt igazán.
Az elemzés szerint tehát bár a legnagyobb kereskedelmi növekedést Oroszországgal kapcsolatban Törökország, Kína és India realáizálta. A kínai és török export például 150-160, míg az indiai 50 százalékkal nőtt a posztszovjet térségbe. Őket viszont a balti államok és Svájc követte – mutat rá a Telex, amelynek teljes cikkét a témában ide kattintva olvashatja.
(forrás: mandiner.hu)
