A hír az, hogy az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége az Európai Unió tisztségviselőit, munkatársait is megfigyeli és lehallgatja. A Der Spiegel nyilvánosságra hozott egy 2010. szeptemberi titkos iratot, amely bizonyítja, hogy nevezett amerikai hivatal poloskákat telepített az EU washingtoni és New York-i képviseleteinek irodáiba, továbbá behatolt az EU belső számítógépes hálózataiba. Ily módon hallgattak le beszélgetéseket, olvasták el az e-maileket és egyéb dokumentumokat. Az NSA megkísérelt behatolni az EU brüsszeli központjába is, hogy lehetővé tegye a lehallgatásokat. Egészen különös fejlemény, hogy miközben az NSA az Európai Uniót „támadási célpontként” aposztrofálja, a világ csendőrét játszó és minden kontrollját elvesztett Birodalom figyelmét elsősorban Németország keltette fel. Állítólag legfontosabb európai szövetségesét Kínával, Irakkal és Szaúd-Arábiával egy szinten kezelte a lehallgatás és megfigyelés intenzitását illetően. A Népszabadság szíves közlése szerint ez év január 7-én 60 millió (!) „Németországból kimenő adatot rögzített az NSA, amihez képest Franciaország sehol sincs a napi átlag kétmilliós rögzített adatforgalmával”.

Még korántsem értünk a végére a Snowden által kirobbantott világbotránynak, de annyit már most bátran kijelenthetünk, hogy nincs tovább. Amerika ebből nem fogja tudni kimagyarázni magát.

Eddig is csak egy kapitális hazugsággal tudott operálni, amely legalább arra jó volt, hogy a szellemi-lelki toprongyoknak nyújtson valami muníciót. A hazugság pedig úgy szólt, hogy az Egyesült Államok a saját biztonsága érdekében, a terrorizmus elleni harc jegyében hallgatja le a világot.

Aztán pár hete kiderült, hogy lehallgatták a G 7-eket is.

Most kiderült, hogy lehallgatják az Európai Uniót is. Az unió tisztségviselőit, hivatalnokait és hivatalait, hogy gátlástalanul megpróbálnak bejutni mindenhová, s hogy legfőbb „támadási célpontjuk” a legfontosabb szövetségesük: Németország.

Szó nincs itt terror elleni háborúról.

S mégis sokkoló, mert az ember naivitása végtelen – valószínűleg ez a mentális túlélés előfeltétele.

Itt egy minden gátlását elvesztett, pofátlan, ön- és közveszélyes csendőrállam pőre hatalmi érdekeiről van szó. Íme, a „transzatlanti együttműködés”, az „atlantista-realista” fedőnéven futó gazemberség igazi arca: egy gátlástalan világhatalom, amely orwelli módszerekkel figyeli meg saját szövetségeseit éppúgy, mint az általa ellenségnek bélyegzett államokat, csak azért, hogy minden információ birtokában ellehetetlenítse az EU-t, amelyben gazdasági versenytársat lát (annak minden gyengesége ellenére). Legfőbb cél ezen belül az euró tönkretétele és megszüntetése s imigyen a dollár primátusának helyreállítása a világban. A cél, hogy a megfigyelések, lehallgatások – vagyis törvénytelenségek és aljas gazemberségek – árán megszerzett információk birtokában zsarolhatóvá, ellehetetleníthetővé, tönkretehetővé váljanak személyek, országok, cégek, bankok, politikai szándékok és törekvések, összeurópai vagy nemzeti érdekek – minden-minden, ami esetleg szembemegy ennek a romlott és becstelen Molochnak az érdekeivel.

Dosztojevszkij ezt írja egy helyütt: „Amint önmagunkká válunk, végre emberi arculatot öltünk. Ledobjuk mostani majompofánkat, szabad lények leszünk, nem pedig rabszolgák vagy lakájok. Akkor majd emberszámba vesznek, nem tekintenek majd hazátlan, nemzetközi csavargóknak, az Európa-imádat, a liberalizmus és a szocializmus semmirekellő bugrisainak.”

Dosztojevszkij Európához intézte szavait. S ott is jó helyütt vannak ma is. De nagyon ideje átirányítani a címzést a tengerentúlra. Ideje véget vetni az Amerika-imádatnak is egyszer s mindenkorra. Két házi feladatot kéretik elvégezni: mindenki nézze meg Mihalkov Szibériai borbély című remekművét, hogy kapjon egy kis ízelítőt az amerikai bunkóságból. Aztán tudatosítsa magában, hogy amúgy soha nem a kansasi farmerral, a utahi telepessel, a kentucky redneckkel van baj. Hanem Amerika keleti és nyugati partvidékével és azzal az állammal, amely világbirodalomként ront rá az életünkre.

(P. S.: Szorgalmi feladat: A 22-es csapdája. S egy kis ízelítő:

„– Valami bűzlik nekem ebben a dologban – jelentette ki Dreedle tábornok.

– A szar, tábornok úr, a szar az – válaszolta Yossarian.”

Nos, ez most a dolgok kvintesszenciája, barátaim…)

Bayer Zsolt – magyarhirlap.hu