Kezdjük Eva Kailival. Legyen ő az archimedesi pontunk, melynek hátunkat vetve lehányhatjuk ezt a világot. Ezt a Nyugatot.

A mi kis Evánk, a görög Kálmán Olga a Mega Chanel hírolvasója volt, majd egyszer csak – láss csodát! – a PASOK (Pánhellén Szocialista Mozgalom) parlamenti képviselője lett, innen pedig egyenes út vezetett az Európai Parlamentbe, ahol 2014 óta képviselő, sőt ő lett az EP egyik alelnöke is.

Ebben a minőségében tartóztatta le 2022. december 9-én a belga szövetségi rendőrség korrupció, szervezett bűnözés, pénzmosás és vesztegetés vádjával. Kisvártatva lecsaptak élettársára, Francesco Giorgira, és a kedves apukájára is, aki a reptéren huzi-voni bőröndkében (leánykori neve: banyatank) rengeteg eurót huzigált-vonigált. Aztán Kaili lakásából is jelentős mennyiségű készpénz került elő a házkutatások során, s az összesen további tizenhat „politikusnál” tartott házkutatások során hazszázezer eurót foglaltak le a hatóságok első körben, és gyorsan le is tartóztattak további négy embert.

Mint kiderült, nevezetteket főleg Katar fizette le (vesztegette meg), hogy számukra kedvező döntéseket hozzanak az EP-ben.

Kaili előzetes letartóztatásba került. A vizsgálatok megállapították, hogy nagyjából négymillió eurót kaptak Katartól és Marokkótól, hogy befolyásolják a két országgal kapcsolatos EP-s döntéshozatalokat. A Politico – pedig ők már csak tudják! – így írt az ügyről:

„Volt a vonaton elveszett készpénz, a kukába dobott pénz, barna papírzacskókba tömött bankjegyek, bőröndökbe rejtett kötegek és a parkolókban történt kifizetések.”

Kaili élettársa, Giorgi elismerte a bűncselekményeket, s szintén beismerő vallomást tett Antonio Panzeri EP-képviselő. Nála találták meg a hatszázezer euró készpénzt.

Mindezek után egyszer csak Kaili és Giorgi egyszer csak megvádolta a belga ügyészséget, hogy – figyeljenek! – „helytelenül kezelték a nyomozást”, továbbá, hogy a rendőrség „rosszul bánt velük a fogvatartásuk alatt”. Kaili azt is kijelentette, hogy ügyei kivizsgálása – figyeljenek! – „sérti az EP-képviselők mentelmi jogát”. Azt is közölte, hogy a beismerő vallomást tevő Panzerit őrizetbe vétele után „megkínozták”. És láss csodát, hirtelen Giorgi is rádöbbent, hogy az ő vallomását is „kikényszerítették”. Ezen a ponton érdemes idézni a Politico akkori cikkét, olvassák nagyon figyelmesen:

„A volt parlamenti képviselő és alelnök ügyvédei azzal érvelnek, hogy fogvatartása alatt rosszul bántak vele. Azt állítják, hogy fázott a börtönben, és nem adtak neki még egy takarót, amikor kért. Ügyvédje szerint cellájában folyamatosan égett a lámpa, ami miatt nem tudott elaludni, és nem engedték megfürödni sem, annak ellenére, hogy éppen menstruált. 

Az ügyben gyanúsítottak ügyvédei arra is felhívták a figyelmet, hogy rendkívül szokatlan: a művelet feltételezett vezetőjének, Panzerinek ajánlottak vádalkut, nem pedig az alacsonyabb szintű tagok ellen. 

Kaili emellett petíciót is benyújtott az Európai Bírósághoz, hogy tisztázza a parlamenti mentelmi jogára vonatkozó szabályokat, és kérte a parlamentet, hogy vizsgálja felül a vele szembeni bánásmódot a letartóztatása előtti és utáni napokban.”

Milyen életszerű, mennyire hihető…

És tudják mi történt ezek után? Ez:

„Egy brüsszeli bíró kedden elfogadta Eva Kaili indítványát, hogy vizsgálják felül az eljárásban felhasznált titkosszolgálati adatok beszerzésének jogszerűségét. Ez a fordulat nagyban késlelteti az eljárást a volt görög európai parlamenti képviselő ellen régóta húzódó korrupciós ügyben.”

Érdekes. Mindenesetre Kaili ügyvédje azonnal lecsapott a döntésre:

„Nagyon fontos és rendkívüli döntést hozott a fellebbviteli bíróság – mondta kedden Sven Mary, Kaili ügyvédje az Euronewsnak, hozzátéve, hogy a döntés Pandora új szelencéjét nyithatja meg a belga titkosszolgálat szerepével kapcsolatban. (A megjegyzés arra a korábbi vitára utal, hogy egy tagállam nemzeti titkosszolgálata folytathat-e eljárást az uniós törvényhozás bármely tagja ellen.)

Az Euronews által látott bírósági végzés felszólítja az úgynevezett R-bizottságot, vagyis a belga hírszerzés munkáját felügyelő független testületet, hogy vizsgálja felül a Kaili-ügyben alkalmazott különleges és kivételes módszerek jogszerűségét, például az adatgyűjtést, a megfigyelő eszközök használatát és más rejtett cselekményeket. (Megjegyzés: a büntető eljárás során a jogellenesen beszerzett vagy a nyomozati bíró által nem engedélyezett bizonyítékokat a bíróság nem veheti figyelembe.)

Az újrakezdett eljárás valószínűleg több hónapot vesz igénybe, noha Kaili beadványában szerepelt egy gyorsító javaslat, az ügy iratanyagának átütemezése, de ezt a kérését elutasították. A végzést követően Kaili jogi csapata jelezte azt is, hogy szerintük az ügy nyomozóját, Michel Claise-t fel kellett volna függeszteni, mert fia és az ügy másik gyanúsítottja között tisztázatlan kapcsolat állt fenn.”

Összefoglalva: Kaili összesen négy hónapot töltött előzetesben, majd kiengedték, és elkezdték vegzálni a belga titkosszolgálatokat és a nyomozást vezető rendőrt. És nem érdektelen ideidézni a HVG 2023. május 26-i cikkét:

„A görög Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnöke, a szociáldemokrata frakció volt tagja arra készül, hogy napokon belül visszatér a munkahelyére, vagyis az uniós törvényhozásba.

Kailit az első között tartóztatták le tavaly decemberben, idén április közepéig volt börtönben, aztán nyomkövetővel házi őrizetbe helyezték. A nyomozás adatai szerint többször is nagy értékű juttatásokat fogadott el azért cserébe, hogy Katar és Marokkó érdekeit képviselje az Európai Parlamentben. Elfogásakor és ingatlanjainak átvizsgálásakor készpénzzel teli táskákat találtak nála. A Politico számolt be arról, hogy ügyvédei közleményt adtak ki. Eszerint Kaili azt tervezi, hogy folytatja munkáját, miután az ügyészség csütörtökön megszüntette a házi őrizetét.

Eva Kaili szabadon elhagyhatja lakóhelyét, és maradéktalanul gyakorolhatja az európai parlamenti képviselői státusából adódó összes jogát és kötelezettségét – áll Sven Mary és Mikalisz Dimitrakopulosz ügyvédek közös nyilatkozatában. Az ügyészség annyi korlátozást rendelt el, hogy Eva Kaili nem hagyhatja el Belgiumot. A politikus ügyvédjei azonban azt mondták, hogy csak a felmentő ítélete után szeretne otthonába, Görögországba utazni.

Az Európai Parlament ülései azonban Strasbourgban, azaz Franciaországban vannak, a védők szerint ez »hamarosan megoldódik«. Az EP-képviselők havonta három hetet Brüsszelben dolgoznak, itt vannak a bizottsági ülések, sőt, jövő héten a mini-plenárisülést is a belga fővárosban tartják. Így Kaili akár szavazhat is a magyar jogállamiságot többek között a korrupciós helyzet miatt elmarasztaló határozatról.

A Katargate-ügy másik EP-képviselő gyanúsítottját, a belga Marc Tarabellát már látták az Európai Parlamentben, esetében szintén nemrégiben szüntették meg az elektronikus nyomkövetést.”

2022-ben tartóztatták le Kailit és társait. Most 2025 van. Ítélet még a fasorban sincs. Azóta pedig most márciusban Brüsszelben és Portugáliában tartott 21 helyen házkutatást a rendőrség, a Huawei vesztegetési ügyében 15 EP-képviselő lehet érintett. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke közölte, nem függesztik fel az érintett képviselőket, annak ellenére sem, hogy a felfüggesztésüket más EP-képviselők levélben követelték.

És érdemes végül ideidézni az Átlátszó – hát pedig ők aztán, ugye…! – 2024. januári cikkét, amelynek már a címe is sokatmondó:

„Az EP-képviselők negyede érintett valamilyen botrányban, de ezeknek gyakran semmi következménye nincs”

A folytatás pedig így szól:

„Az uniós polgárok néhány hónap múlva választják meg az új Európai Parlament képviselőit. Azonban több mint egy évvel azután, hogy több (volt) képviselő is belekeveredett a Katargate néven elhíresült hatalmas vesztegetési botrányba, továbbra is kérdéses, hogy az intézmény mennyire van felkészülve arra, hogy a törvényhozók megszegjék a szabályokat. A Follow the Money és médiapartnerei által végzett vizsgálat szerint alig áll készen. A vizsgálatból kiderül, hogy a jelenlegi uniós törvényhozók közel negyede érintett a hírekbe került botrányokban, vagy egyenesen törvényt sértett – a zaklatási ügyektől kezdve a nagyszabású korrupciós ügyekig. A Follow The Money összeállítása.”

Köszönjük, azt hiszem, megértettük.

És mindezek ismeretében érdemes végig gondolnunk Marine Le Pen ügyét. A legfontosabb tudnivalókat Kohán Mátyás foglalta össze ebben a kitűnő írásában:

]]>https://mandiner.hu/kulfold/2025/03/minden-amit-marine-le-pen-eltiltasarol-tudni-kell]]>

Tehát:

1.: „ […] a francia Nemzeti Tömörülés legismertebb politikusát, többszörös elnökjelöltjét és volt elnökét négy év börtönre, 800 ezer euró pénzbüntetésre és öt év közhivatal betöltésétől való eltiltásra ítélték.

Az ötéves eltiltás azonnali hatállyal érvényes, és ebbe az időszakba esik a 2027-es franciaországi elnökválasztás is, ahol Le Pen az eddigi legjobb esélyekkel indult volna: pártja immáron Franciaország messze legnépszerűbb politikai alakulata, amely egyre inkább képes integrálni a francia jobboldalt […].”

2.: „A fellebbezés ugyanakkor csak a pénz- és börtönbüntetést függeszti fel, a választásoktól való eltiltás érvényben marad, azt csak akkor vonják vissza, ha a fellebbezés következtében – várhatóan 2026-ban – megtartandó új tárgyaláson megváltoztatják az ítéletet. Ez azonban azt is jelenti, hogy politikailag teljesen biztosan nem indulhat ismét Le Pen: Franciaország legerősebb pártja nem lehet egy évvel a választás előttig bizonytalanságban afelől, hogy ki lesz az elnökjelöltje, miközben a konkurensek addigra már rég a kampányukat építik.”

3.: „Miben találták bűnösnek Le Pent? Európai uniós források elsikkasztásában. Konkrétabban: abban, hogy a Nemzeti Tömörülés európai parlamenti képviselői melletti, az Európai Parlament által fizetett asszisztensi állásokban tartott a párt olyan kádereket, akik valójában nem az EP-képviselők munkáját segítették, hanem Franciaországban dolgoztak a pártnak.”

4.: „Egyedi eset-e ez Franciaországban? Nagyon nem. Olyannyira nem, hogy tavaly februárban a jelenlegi miniszterelnök, François Bayrou is ugyanilyen ügyben állt bíróság előtt.

A bírósági ítélet szerint az ő pártja is pontosan ugyanazt követte el, mint Le Penék – de az ő esetében a bíróság valamiért megelégedett a párt, illetve az érintett EP-képviselők megbírságolásával, a pártelnököt nem büntették meg és nem is tiltották el a hivatalviseléstől, ennek köszönhetően lehet ma egyáltalán miniszterelnök.

Kérdés, hogy szerepet játszhatott-e ebben az, hogy Bayrou 2017-es visszalépése rengeteget segített Emmanuel Macronnak első elnökválasztási győzelmében, s a miniszterelnök azóta is az elnök hű embere.”

Ezek.

S ha valakinek még nem lenne teljesen világos, hogy ez itt az áramvonalasított Szovjetunió, annak néhány „apró” adalék még, címszavakban:

„A Jean-Pierre Fabre-Bernadac nyugalmazott csendőrtiszt kezdeményezésére megírt közlemény szerint a társadalmi feszültségek és a vallási szélsőségesség miatti gyűlölet ellen kellene sürgősen fellépnie a kormánynak. A levél tartalmával Marine Le Pen, a radikális jobboldali francia Nemzeti Tömörülés vezetője is egyetértett, és kérte a nyugdíjas katonákat, csatlakozzanak jövő évi választási kampányához.

Franciaország veszélyben van, több halálos veszély is fenyegeti. Mi, akik még nyugdíjas korunkban is Franciaország katonáinak tartjuk magunkat, a jelenlegi körülmények között nem maradhatunk közömbösek hazánk sorsa iránt – áll a köztársasági elnöknek, a kormánynak és a parlamentnek intézett levélben, mely a Valeurs Actuelles francia jobboldali hetilap portálján jelent meg. A kezdeményezéshez csatlakozók úgy vélik, hogy az iszlamizmus a társadalmat érintő súlyos problémákat okoz az országban, és olyan területeket, közösségeket alakít ki országszerte, ahol a törvények és a francia értékek érvényüket vesztik.”

(]]>https://pestisracok.hu/francia-tabornokok-szerint-polgarhaboru-fenyegeti-az-orszagot/]]>)

„Donald Tusk hatalomátvételével tökéletes példát kaptunk arra, hogy milyen egy jogállam Brüsszel szerint. Mivel ugyanis a lengyel kormány baloldali, így teljesen belefér a fogalomba, ha karhatalmi erőkkel szállnak meg szerkesztőségeket, ha koncepciós pereket folytatnak ellenzéki politikusok ellen, sőt, utóbb még azt is elnézték Manfred Weber és Ursula von der Leyen varsói helytartójának, hogy a PiS egyik munkatársát órákon keresztül vallatták, nem engedték be hozzá az ügyvédjét, ő pedig végül belehalt a stresszbe. Ez nyilván mind jogállami, demokratikus és üdvözlendő Brüsszelből nézve.

Hatvanhat éves korában elhunyt Barbara Skrzypek, aki a fő lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökének közeli munkatársa volt. Jaroslaw Kaczynski pártelnök szombat este jogi lépéseket jelentett be amiatt, hogy Skrzypek három nappal egy ügyészségi kihallgatás után hunyt el.”

(]]>https://pestisracok.hu/ot-oran-keresztul-vallattak-a-kihallgatas-utan-meghalt-a-pis-korabbi-munkatarsa/]]>)

„A romániai választási hatóság elutasította Călin Georgescu indulását az elnökválasztáson. A jelölt fellebezett, azonban fellelbezését elutasította a román alkotmánybíróság – írja a BBC. Az alkotmánybíróság kedden délután, kétórás tanácskozás után hozta meg a jogerős ítéletet. A bírák közölték, hogy a döntés egyhangú volt. A Központi Választási Iroda korábban elutasította Georgescu indulását a májusi elnökválasztáson.”

(]]>https://mandiner.hu/kulfold/2025/03/dontott-a-roman-birosag-a-georgescu-sorsarol]]>)

Főleg ott, Nyugaton. Mert idehaza „csak” annyi a feladat, hogy továbbra is távol tartjuk ezeket a hatalomtól.

Bayer Zsolt - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>