A cikk címe Újkori vasfüggöny a bevándorlók ellen, szerzője Elekes Éva és Rónay Tamás.

Az írás felütése a következő: „Európa egyes országai, illetve az Egyesült Államok egyre kevésbé képesek megbirkózni a szíriai, illetve észak-afrikai menekültáradattal. Ezért több állam szögesdrótokkal és hőérzékelő kamerákkal is felszerelt falat emel külső határaira.”

Szeretném rögtön felhívni a figyelmet az írás megértő hangvételére. Ezt követően a szerzők utalást tesznek a jogvédő szervezetek ellenvetéseire, majd folytatják a falakat építő országok részletes felsorolásával.

Spanyolországról ezt tudjuk meg: „Spanyolország az 1990-es években a Schengeni Egyezmény 1995-ös életbe lépését követően, a belső határellenőrzés megszüntetésekor kényszerült rá arra, hogy kerítéssel vegye körül a Gibraltári-szoros túlpartján, az afrikai kontinensen fekvő, Marokkó területébe beékelődő két enklávéját, Ceutát és Melillát. Az Európai Unió támogatta a határvédelem megerősítését.”

Ismét szeretném felhívni a figyelmüket az idézett szövegrész két legfontosabb elemére. A Népszava szerint Spanyolország „rákényszerült” a fal építésére, méghozzá a bevándorlók, illetve a schengeni egyezmény miatt, továbbá az unió „támogatta a határvédelem megerősítését”. Tehát a 2013-as Népszava olvasatában a spanyolok falépítése a határvédelem megerősítése, amelyet támogat az unió. A Népszava távolabbra is tekint, imigyen: „…de amikor 1995-ben megindult az afrikai menedékkérők tömeges beáramlása, meg kellett erősíteni a határvédelmet”.

Megismétlődik tehát a vezérmotívum: a bevándorlás miatt meg kellett erősíteni a határvédelmet. Spanyolország tehát minderre rákényszerült, a bevándorlók ellen kénytelen védekezni, és a fal építése nem több, mint határvédelem. Legalábbis a 2013-as Népszava szerint. A dolgok megértése és elmagyarázása akkor is folytatódik, amikor a fal részletes ismertetésére kerül sor.

„A több mint 11 kilométer hosszú vaskerítés magasságát meg kellett duplázni, mivel az emberek egyszerűen létrát támasztottak a falhoz és átléptek. Időközben mozgásérzékelőket, infrakamerákat is felszereltek, számos ellenőrző pontot építettek ki.”

A Népszava ezt követően rátér a bolgár vasfüggöny építésére. Érdemes hosszabban idézni a vonatkozó szövegrészt: „Szófia október vége óta építkezik, Angel Najdenov bolgár védelmi miniszter október 24-én rendelte el három méter magas fal építését a törökországi határnál. Szófia így kívánja szabályozni a Bulgáriába irányuló, »példátlan mértékű« menekültáradatot.

A szíriai polgárháború kitörése, 2011 márciusa óta érezhetően megnőtt az országba érkezett menekültek száma. Cvetilin Jovcsev belügyminiszter október 25-én azt közölte, hogy 2013 eleje óta 8128 nem uniós állampolgár lépte át illegálisan az ország határait. Nyolcvan százalékuk semmiféle igazolványt sem hozott magával, így a bolgár hatóságok nem is tudják azonosítani őket. Átlagosan naponta körülbelül száz illegális bevándorló érkezik Bulgária területére. Szófia ugyan egyelőre nem tagja a schengeni övezetnek, mégis külső, török határa az Európai Unió határa is. Az úgynevezett védőkerítést azokon a szakaszokon építik, ahol eddig legalábbis a menekültek 85 százaléka lépte át az ország határát, közölte Vaszil Marinov. Mint mondta, a menekülteknek a jövőben Szvilengrad határátkelőnél kell beutazniuk az országba, mert így törvényesen regisztrálhatják őket.”

Nos, mint látják, a helyzet ugyanaz. A 2013-as Népszava teljesen tárgyilagosan számol be a bolgár fal felépítéséről, annak okairól. Érdemes megjegyeznünk az okok között felsorolt számadatot: mint a bolgár illetékes elmondta, 2013-ban, az év első tíz hónapjában 8128 illegális határsértő lépett be az országba. Ma körülbelül egy hét, tíz nap alatt jön ennyi.

A bolgár helyzet tényszerű, tárgyilagos és megértő ismertetése után a lap rátér a görög állapotok ismertetésére. Lássuk ezt is hosszabban: „Görögország 2012 tavaszán kezdte meg 12 és fél kilométer hosszú és három méter magas kerítés építését, szintén a török határszakaszon. Az építkezés összköltségeit hárommillió euróra becsülték. Athén Szófiával ellentétben a schengeni övezet tagja. Hrisztosz Paputszisz, a görög állampolgárok jogaiért felelős korábbi miniszter szerint csak az elmúlt évben több tízezer illegális bevándorló érkezett az országba, jelentős részük Törökország felől. (…) Komoly gondot jelent Athén számára, hogy ha egy uniós országban elutasítják egy illegális bevándorló menedékkérelmét, abba az államba küldik vissza, ahol átlépte az EU határát. Vagyis további sorsukról is Görögországnak kell gondoskodnia.

A fal 12 kilométeres szakaszát hőérzékelőkkel és infrakamerákkal is ellátják.”

A szerzők ezt követően ismét utalnak bizonyos szervezetek ellenkezésére, beszámolnak Ankara tiltakozásáról is, de mindjárt hozzáteszik azt is, hogy a törökök szintén falat készülnek emelni a szíriai határszakaszra.

Nos, így néz ki egy Népszava-beszámoló a falakról 2013 őszén.

Az illegális bevándorlók szignifikáns megnövekedésének idején, 2015 nyarán a Népszava és az összes többi ellenzéki médium a magyar kerítés építése kapcsán kizárólag diktatúráról, Európa végéről, erőszakról, szégyenről, brutalitásról, ostobaságról, értelmetlenségről, feleslegességről, aljasságról és Auschwitzról képes írni.

És tényleg nem értik, miért nevezzük őket idegenszívűeknek. Tényleg nem értik, hogy miért lesznek nagyon megbüntetve ezért. Ezért is.

Bayer Zsolt – magyarhirlap.hu