- 0
Bécsújhelyen pillanatnyilag 1920-an várnak szürkehályogműtétre, 2026 áprilisára van legközelebb szabad időpont.
Francesca ismét kikezdhetetlen pontossággal mutatja meg, hogyan is néz ki az a csodálatos, nagyszerű, sem „korrupciótól”, sem „lopástól” nem terhelt nyugati egészségügy.
Az egyszerűség kedvéért pontokba szedtem a megállapításokat, amelyek – nem győzöm hangsúlyozni – kizárólag a nyugati lapokból, illetve a nyugati szakmai szervezetek állásfoglalásaiból vett idézetek.
Kíváncsi lennék, hogyan kommentálja ezt a magyarpéter, a kuljaandrás vagy új egészségügyi üdvöskéjük, a Hegedűs hadnagy, de sajnos erre várhatunk az idők végezetéig. Ezek a gazemberek riadtan menekülnek a tények elől, és ilyenkor kussolnak vagy elkezdenek még sokkal hangosabban és ellentmondást nem tűrve hazudozni.
Persze ennek is vége lesz előbb-utóbb, legkésőbb jövő tavasszal.
Addig is, tehát a tények a fényességes Nyugatról:
Megbízhatatlanabb, mint a német vasutak – így jellemezte a német patikusok szövetségének vezetője a tavalyi bevezetése óta döcögő németországi e-recept-rendszert, amely most is két hét alatt öt napon állt le vagy vált messzemenően használhatatlanná.
Drámaian nő a várakozási idő az osztrák egészségügyben: akinek 2025 nyarán Grazban térdműtétre van szüksége, annak 65 hetet kell várnia, de a szürkehályoggal küzdőknek 75 hetet kell kibírniuk – állapítja meg a liberális osztrák NEOS stájerországi elemzése. „A világ egyik legdrágább egészségügyi rendszerében” csípőprotézisre tavaly még csak hat hónapot kellett várni, most már bő egy évet, ráadásul a legtöbb ellátás esetében nem is vezetnek várólistákat, noha azt elvileg jogszabály írja elő. Alsó-Ausztriában eközben négyféle műtétre vonatkozóan tettek közzé információkat átlátható formában: aszerint Bécsújhelyen pillanatnyilag 1920-an várnak szürkehályogműtétre, és 2026 áprilisára van legközelebb szabad időpont (Magyarországon nagyságrendileg a salgótarjáni kórházban van ilyen hosszú várólista).
Huszonötezres, azaz Kazincbarcikánál valamivel nagyobb város Franciaország közepén Vierzon – XIX. századi kórházában, amelynek folyosóin a vágóképek alapján egy egész évadra elegendő tiszás nyomorpornót lehetne leforgatni, 35-36 fokot mérnek a hőmérők.
Légkondicionálás csak az ott dolgozók vágyálmaiban létezik, miközben minden ágy foglalt; az ápolók frissítő vízspray-vel járkálnak körbe a kórtermekben. Az egyik helyiségben sajnos a redőny is elromlott, ott túraboltokban kapható hőtakarót applikáltak az ablakkeretre.
Egy országgal délebbre, a navarrai egyetemi klinikán egyes kórtermekben hajnalban is 35 fokot mértek; a kommentelők csak sóhajtoznak az oktatás-egészségügy helyzete miatt, míg a szakszervezet szerint a felelős szervek arra játszanak, hogy pár nap múlva elmúlik a kánikula.
A kanári-szigeteki egyetemi klinikán 33 fokról indul a nap, hogy aztán a negyven fokot is súrolja a hőmérséklet – a legfelső, tizedik emeleten található onkológián minden lehetséges világítást lekapcsoltak, hogy legalább az ne melegítsen, de a dolgozók így is a napszúrás tüneteit produkálják; a súlyos betegeknek a hozzátartozók visznek be ventilátorokat. A szakszervezet állítása szerint a problémát minimum 2017 óta folyamatosan jelzik, de az illetékesek azt mondják, az 1971-ben elkészült épület alkalmatlan arra, hogy klímaberendezésekkel pakolják tele.
Egy tavalyi cikk szerint a kórházban harmadik világbeli állapotok uralkodnak, napközben novemberben is el lehet pusztulni a hőségtől, míg éjszaka kifejezetten fáznak a betegek; az erkélyre pedig jobb nem kimenni, a korlát ugyanis rohad szét. Ugyanott a sürgősségi osztályon egy ápoló arról számolt be, hogy úgy jár munkába, mintha háborúba menne: se enni nincs ideje, se mosdóba menni – kapacitáshiány miatt a páciensek jelentős részét (normál esetben 6-8 órás várakozási időkkel) a folyosókon próbálják ellátni.
Erős kép lenne egy magyar kórházból, ahogy egy férfi három kemény műanyag széken keresztbe feküdve pihen a folyosón, infúzióra kötve; de a fotó Tenerifén készült.
A több évtizede felhalmozódott beruházási hiány miatt a német kórházakban az a kivétel, ha van légkondi vagy egyéb hűtőrendszer – állítja eközben a német kórházszövetség illetékese (minden bizonnyal a kórtermeket és a folyosókat értve ez alatt), amihez az újságíró magyarázólag hozzáteszi: A kórház- és részlegbezárások közepette a hőséggel szembeni védelem gyakran luxusproblémának hat.
Egyidejűleg egy osztrák szaklap körkérdése nyomán kiderült:
Salzburgban új kórházi épületeket is még mindig klímaberendezések vagy megfelelő árnyékolás nélkül adnak át (kevesebb dizájnt és több árnyékolást kérnék a betegeinknek és a dolgozóknak is – fordul egy orvos az építészekhez).
Vorarlberg tartományban pedig a műtőket kivéve általános a légkondi hiánya, noha már arrafelé is rendszeresek a hőhullámok.
Na gyerünk kuljabandi! Magyarázd meg, ne az államtitkárnak írogass hülye üzeneteket!
A teljes cikk itt található, erősen javallott az elolvasása!
Bayer Zsolt - www.magyarnemzet.hu
