Ma 2024 június 15. Jolán, Vid napja van. Holnap Jusztin napja lesz.
Káldeus mágia

Káldeus mágia

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Helyet kellene biztosítani a civilizáció történetében a turáni népfajnak, annak korai káldeai jelenléte miatt.

Francoise Lenormant kívánsága - mely szerint helyet kellene biztosítani a civilizáció történetében a turáni népfajnak, annak korai káldeai jelenléte miatt - mindmáig nem teljesült, a történelmi igazság, a tények tudományellenes elhallgatása miatt.

A 19. századi nagy felfedezések eredményeinek lényegét, a sumérok és a „turániak” rokonságát a 20. században már a hivatalos nyelvészek, régészek, történészek valószínűleg politikai okból elhallgatták - tisztelet a ritka kivételeknek, akik szembe mertek menni a „fősodor”-ral, mint pl. Mario Alinei, Varga Zsigmond, Simo Parpola vagy Dr. Márki Sándor.

Jelen kötetünk a káldeus mágia lényegét az egyiptomi, méd, turáni, finn és sumér- akkád mágiával, mitológiákkal, vallásokkal való összehasonlítások összefüggéseiben mutatja be. Lenormant tárgyi emlékek alapján bizonyította, hogy a világ teremtésének története, a Vízözön, a bűnbeesés és számos más hitrege a suméroktól származik, a szemita babilóni-asszírok tőlük vették át, s onnan a zsidókon keresztül jutott a keresztényekhez.



Lenormant és kutatótársai ugyanazt a fontos tényt bizonyították, hogy az „ural-altáji”-nak nevezett nyelvcsaládba sorolt nyelvek és népek - a magyarok, finnugorok és türkök - az ókori Közel-Kelet és a Mediterráneum őslakói voltak, akik megelőzték a szemita és indoeurópai népeket. Legutóbb Simo Parpola finn professzor bizonyította többek közt a sumér - magyar - finn nyelvrokonságot. Lenormantnak is főleg a finn és káldeus mitológia hasonlósága tűnt fel, nem véletlenül. Valószínűleg nincs olyan részterülete az összehasonlító mitológia tudományának, amelyről a közelmúltig kevesebbet tudtak volna, vagy amelyről jelenleg több hiteles anyag maradt volna fenn, mint amit jelen kötetünkben találhatunk: annak eredetéről és fejlődéséről.
*
François Lenormant (Párizs, 1837. január 17. – Párizs, 1883. december 10.) a híres francia archeológus, egyiptológus és numizmatikus Charles Lenormant fia. Már hatévesen beszélt görögül, tizennégy éves korában pedig már a Revue Archéologique-ban jelenik meg munkája a Memphisben talált görög agyagtáblákról. 1867-ben kezdett el asszirológiával foglalkozni. 1856-ban a Classification des monnaies des Lagides című esszéjével elnyerte az Académie des Inscriptions numizmatikai díját, 1862-ben pedig az Institut de France alkönyvtárosa lett.

Már 1867-ben az asszír tanulmányok felé fordította figyelmét; az elsők között ismerte fel az ékírásos feliratokban az általa akkádnak (ma sumérnak) nevezett nem-szemita nyelv létezését. 1874-ben a Bibliothèque Nationale de France régészeti professzorává nevezték ki, a következő évben pedig Jean de Witte báróval együtt közreműködött a Gazette archéologique megalapításában.

Az enciklopédikus tudással rendelkező tudós 1883-ban hunyt el, egy dél-olaszországi felfedező útja során elszenvedett baleset következtében.
*

 

]]>]]>

]]>]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (9) Történelem (18) Szépségápolás (15) Tv fotel (65) Egészség (50) Belföld (11) Mozi világ (440) Életmód (1) Titkok és talányok (12) Jobbegyenes (2813) Vetítő (30) Nagyvilág (1310) Gasztronómia (539) Flag gondolja (36) Mozaik (83) Mondom a magamét (7652) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Rejtőzködő magyarország (168) Gazdaság (711) Heti lámpás (319) Emberi kapcsolatok (36) Politika (1582) Nézőpont (1) Irodalmi kávéház (537) Autómánia (61) Tereb (146)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>