Hiszen az a gondolat, hogy a gazdagoktól elveszünk és a szegényeknek adunk az a történelem során minden időpillanatban szimpatikus elképzelésnek bizonyult a nép, az emberek szemében. A gazdagok meg le vannak szarva! Csak az a bökkenő ebben az idilli balos maszlagban, hogy a pénzek fölött mindig a gazdag és befolyásos emberek rendelkeznek. Így soha a büdös életben nem fog senki a munkásosztály, a kétkezi munkások oldalára állni.

Ab ovo egy nagy-nagy kamu lufi az egész baloldalinak becézett, gúnyolt politika. A történet másik buktatója és egyben már röhejes velejárója, hogy a baloldali politikusok el akarják hitetni a néppel, hogy majd a gazdag befolyásos embereik (lásd. Gyurcsány, Veres, Bajnai stb.) miután megtépkedték méregdrága ruháikat, összetörték a Dom Pérignon pezsgőtől gyöngyöző oldalú kristálypoharaikat és sutba vágták a limuzinjaikat, hatalmas szociális érzékenységről tanúságot téve a munkásosztály érdekeit fogják képviselni.

De ez nem meglepő, hiszen már Lenin is megerőszakolta az általa egyedülinek és csalhatatlannak tartott materialista gondolatot, hiszen egyik örökbecsű munkájában azt írta önmeghatározásként, hogy

 „{…} mi kommunisták különleges anyagból gyúrt emberek vagyunk {…}”

Ez igaz is, hiszen mind a mai napig szavazatokat szerez a kommunista gyökerű baloldal szerte a világon a munkásosztály érdekében és nevében soha meg nem tett lépéseinek délibábjával.

Ez az igazi átverés, kedves barátaim!

Csépányi Balázs