- 0
Elemi erővel tört utat magának az igazság.
A szocik egykori nagyasszonya a Népszavában leplezte le féltve őrzött titkát. Lendvai Ildikó Balsors, bal lator, balfenék című írásában leplezte le, hogy mennyire tudatlan, mennyire nem érti a világot. A következőket írta:
„Nagyon beakadt nekik ez a baloldalizás. Annál többször „balsors”-oznak, „ballator”-oznak, minél inkább felsejlik rémképeikben az a bizonyos balfenék, ahol ők is eltűnhetnek egyszer. Most éppen a jobb sorsra érdemes Pilisvörösvár lett a hadművelet kiindulópontja. Polgármesterük már nagypénteken rázendített – jobb ízlésű egyházi személyekben is ellenérzéseket keltve: a baloldal a bibliai „bal lator” utódja. Aki a Krisztus melletti kereszten sem fogadta el az isteni útmutatást, míg a jobb oldali kereszten vergődő társa, hallgatván a jézusi igékre, megigazult. Most ne menjünk bele az allegória részletes értelmezésébe, mert – hogy én is balozzak egy kicsit – ez a Fidesz számára csak balul sülhet el. Nemigen lehet más megfejtés: hogy ha az ellenzék a megátalkodott bal lator, akkor a Fidesz játssza a jobb lator szerepét. Magyarul (jaj, újabb nyelvi csapda, ez is veszélyes szó!) ők is latrok, címeres gazemberek, de a kellő pillanatban jó helyre igazodtak.”
Ott tartunk, hogy az egykori kommunista főcenzor már nem csak demokráciából ad tanácsokat , most már vallási témában is osztja az észt. Természetesen, hogy stílszerű legyek, balgaságokat írt Lendvai elvtársnő. Inkább azon kellett volna elgondolkodnia, ha már felhozta a „balosozás” témát, hogy miért alakult ki az, hogy a bal szó általában negatív tulajdonságokat jelez: balsors, balek, balfék, kétbalkezes s a többi. És igen, a ballator is ide kapcsolható.
Álljon itt Lendvainak okulásképpen néhány gondolat.
Jézust két gonosztevővel együtt feszítették keresztre a Golgotán. A felfeszítés után közvetlenül még mindkét lator szidalmazta Jézust, azonban amíg a jobboldali lator megtért a bal lator továbbra is szidalmazta Jézust, nem fogadta őt el.
A jobb és bal két ellentétes oldal, két ellentétes filozófia. Így ír erről a katolikus lexikon:
Jobb és bal: szoros értelemben a dolgok nézetének két oldala a →szimmetria alapján, ill. irány az →égtájak szimbolikája szerint; átvitt értelemben: ügyes-ügyetlen, szerencsés-szerencsétlen, erős-gyenge stb. Ősi tapasztalat szerint ugyanis az ember egyik keze-lába ügyesebb, jobb, mint a másik.{…} A halott Krisztus feje minden (Egyh. által elfogadott) kereszten jobbra, a jobb lator felé hajlik. A megfeszítés-képeken Mária és az Egyh. mindig a feszület jobb oldalán, Szt János ap. és a Zsinagóga a bal oldalon áll (Uta-evangeliárium, München, Áll. Kvtár, 11. sz.).
Érdekesség, hogy a 1930-as években még élő népszokás szerint az anyák az első szoptatáskor mindig előbb a jobb mellbimbót adták a gyermeknek.
Pilisvörösvári polgármesterének, Fetter Ádámnak a posztját idézve: A politikai életre levetítve ezt a kultúrtörténeti, vallástörténeti, sőt filozófiai ellentétet, a BAL-JOBB bináris oppozíció nagyszerűen tetten érhető a francia forradalom alatt létrejött és azóta is meglévő parlamenti ülésrendben, amely alapján a vallásos-konzervatív (jobb) és az ateista-forradalmár (bal) oldali pártok jelzőjévé vált.
Lendvai szarkasztikusnak szánt véleményével szemben az elmúlt választások kétharmados jobboldali győzelmei pontosan azt mutatják, hogy őket küldték el a balfenékre az emberek. A többi csak púder.
Kell még valamit mondanom, Ildikó?
Borítókép: Lendvai Ildió (Fotó: MTI/Soós Lajos)
Csépányi Balázs - www.magyarnemzet.hu