- 0
A turizmus fontos bevételi forrásunk, érdemes figyelni az alakulására. Az elmúlt években megfigyelhettünk javuló és romló tendenciákat is. A cikkben néhány lényegesebb adatot vizsgálok meg.
A turizmus az egyik húzóágazat lehet országunkban, hiszen nagyon sok szép hely található az ország minden régiójában. A gazdasági nehézségek viszont hatással vannak mind a belföldi, mind a külföldi turizmusra. Összegyűjtöttem néhány beszédes adatot egy kis elemzés kedvéért. Lássuk, mi hogyan alakult az elmúlt években ezen a területen. (Adatok forrása: www.ksh.hu és www.itthon.hu)
A 2005-ös adatok szerint Magyarország GDP-jének 5,2%-át közvetlenül a turizmus termeli meg, mindehhez az összes foglalkoztatott 7,9%-a dolgozik. Közvetett módon a turizmus ennél nagyobb jövedelmet termel, a GDP majdnem 9%-át, a foglalkoztatottak 12,6%-ának segítségével. Nem tűnik igazán hatékonynak ez a termelés, de tudjuk, hogy a turizmus igencsak munkaigényes iparág, tehát ez az arány nem olyan rossz, mint amilyennek elsőre látszik. Biztosan lehet ennél jobb is, de nézzük meg, mi van a számok mögött.
Fontos mérőszám, hogy mennyi külföldi látogat Magyarországra, de önmagában a szám nem fokmérője a külföldi turizmusnak.
A grafikon azt mutatja, hogy mennyien jöttek Magyarországra külföldről és mennyien mentek külföldre Magyarországról, de nemcsak a turisztikai célú látogatásokat mutatja. Az mindenesetre látszik, hogy a magyarok az elmúlt 5 évben csökkenő kedvvel (vagy csökkenő pénztárcával) járnak külföldön, bár a csökkenés nem jelentős. A kiutazó magyarok egyre nagyobb hányada nem kikapcsolódás céljából lépi át a határt, hanem egyre többen tanulni, dolgozni indulnak, az Európai Unióba történt csatlakozásunk óta stabilan 15 millió fölött van a határátlépések száma. Ugyanez a tendencia igaz az idelátogató külföldiek számát illetően is, 2004 óta 35-40 millió fölött van a határátlépések száma, és természetesen a tanulni és dolgozni indulók száma befelé is növekedett.
A turizmus vizsgálata szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának, hiszen a turisták nagy része ilyen helyen száll meg, míg a tanulni, dolgozni jövők elsősorban kollégiumban, bérelt lakásban, munkásszálláson töltik az éjszakákat.
A kereskedelmi szálláshelyen megszálló külföldi és belföldi vendégek száma nem tér el egymástól jelentősen, és az utolsó év kivételével mindkettő emelkedő tendenciát követ. Ez azt mutatja, hogy most már nem csak a külföldi vendégek jönnek Magyarországra, de a belföldiek is egyre szívesebben töltik el szabadságukat az országon belül. Ez utóbbi jelenségnek nyilvánvalóan köze van az üdülési csekkek elterjedésének, erről később még szó lesz.
A külföldiek és a belföldiek által a szálláshelyeken eltöltött idő az elmúlt 2-3 évben gyakorlatilag megegyezett. Az utolsó évet kivéve a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma növekedett, ez mindenképpen pozitív tendencia, aminek szintén köze van az üdülési csekkekhez. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma viszont szinte folyamatosan csökken, miközben az itt tartózkodó külföldiek száma nagyjából stagnál, tehát a külföldiek egyre rövidebb időt töltenek hazánkban. Ez semmiképpen nem tekinthető jó jelnek, a rövidebb itt töltött idő valószínűleg alacsonyabb pénzköltéssel is jár. Nézzük meg erről a következő grafikont:
A belföldiek által elköltött szállásdíj emelkedő tendenciát mutat, mivel a vendégéjszakák száma is növekszik. A külföldiek által szállásdíjra költött pénz viszont az elmúlt két évben csökkent, és kb. a 2005-ös szintet érte el, ami a GDP szempontjából nem igazán kedvező tendencia. Igaz, a vendégéjszakák száma jóval alacsonyabb volt az elmúlt két évben, mint 2005-ben, ami azt mutatja, hogy a külföldiek egy éjszakáért többet fizetnek, mint korábban. A magasabb éjszakánkénti szállásdíj adódhat áremelkedésből (pl. a tavalyi áfa emelkedésből), de adódhat a színvonal növekedéséből is, azaz abból, hogy egyre többen választják a 4-5 csillagos szállodákat az alacsonyabb színvonalúak helyett.
A szállásdíjon felül természetesen sok egyéb más költség is kapcsolódik az itt töltött időhöz. Az egyéb bevételek is csökkentek az elmúlt években, és 2009-ben a 2004-es szint körül jártak, amiből arra lehet következtetni, hogy a vendégek megpróbálják visszafogni a kiadásaikat szabadságuk alatt is.
Mind a külföldiek, mind a belföldiek számára a legkedveltebb két terület Budapest és a Balaton. A városok közül Budapesten kívül az első tízben szerepel még: Siófok, Hajdúszoboszló, Bük, Sopron, Balatonfüred, Debrecen, Zalakaros, Sárvár. A külföldiek ezeken kívül Győrt, a belföldiek pedig Egert kedvelik.
Legtöbben Németországból, Ausztriából és Romániából érkeznek, de sokan jönnek Csehországból, Lengyelországból, Nagy-Britanniából, Olaszországból is.
A főszezon természetesen nyáron van, azon belül is a csúcs augusztusban, de július sem sokkal marad el tőle.
Magyarországon a rendszerváltás óta kialakult az ún. konferencia-turizmus, az évek során egyre több nemzetközi konferenciát rendeztek hazánkban, a résztvevők száma folyamatosan emelkedett mind belföldről, mind külföldről. Az emelkedő tendencia 2009-ben torpant meg, a megrendezett konferenciák száma az előző évhez képest 30%-kal csökkent, a résztvevők száma úgy szintén kb. 30%-kal.
Korábban említettem, hogy a belföldi turizmusra jó hatással van az üdülési csekk bevezetése, ezt az adatok is tükrözik.
2001 óta folyamatosan növekedett az üdülési csekk értékesítés, a munkáltatók is egyre többet juttatnak a dolgozóiknak és a kiemelten támogatandó körben (nyugdíjasok, szakmunkástanulók, nagycsaládosok) is többen jutnak ily módon kikapcsolódáshoz. Az üdülési csekkeket most már nem csak a szálláshelyeken fogadják el, hanem fizethetünk velük színházjegyért, állatkertben, étteremben, távolsági buszon is, és mint az ábrán látható, ezt meg is tesszük. A kibocsátott csekkek kb. felét költjük el szállásra, a többit más módon hasznosítjuk. Az idén bevezetett adókötelezettség minden bizonnyal csökkenteni fogja a munkáltatók által adott üdülési csekkek értékét, ami a belföldi turizmusra mindenképpen rossz hatással lesz. Sokan nem tudják megengedni maguknak a nyaralást, a néhány napos kikapcsolódást sem, ha nem jutnak hozzá üdülési csekkhez.
E rövid elemzésből is látszik, hogy Magyarországon a turizmus iparág fejlődésnek indult, pozitív tendenciákat fedezhetünk fel a szolgáltatók oldalán is és a szolgáltatást igénybe vevők oldalán is. A turizmus nemcsak a bevételek szempontjából fontos az országnak. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a dolgozók életminősége javul, ha megengedhetik maguknak minden évben a nyaralást, a kirándulást, a pihenést. A gazdasági válság visszavetette a fejlődést 2009-ben és várhatóan a helyzet 2010-ben sem fog javulni, de arra kell törekednünk, hogy ez az iparág is minél hamarabb magához térjen, és újra nőjön a jelentősége.
N. R. Ágnes
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
Előző cikkSzigorodtak a hitel-felvétel feltételei
