Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
46ada13dcefe8d1aa6707b249ebe0fe1.gif

Kitekintő - Stiglitz tanácsai

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Miért gyakoribbak a pénzügyi válságok? Miben téved a klasszikus közgazdaság? Miért rossz megoldás a magas alapkamat? Mit üzen nekünk Izland?

Egyre kevésbé tűrik a kockázatokat a befektetők

Joseph Stiglitz korunk egyik legjobb közgazdásza, Keynes szellemi örököse, eredeti meglátásait közgazdasági Nobeldíjjal ismerték el, teljes joggal. Ma sokan előveszik mára klasszikussá vált tanulmányát, amit 2001-ben az izlandi jegybank felkérésére írt arról, hogyan kell elkerülni, s ha nem sikerül: kezelni a pénzügyi válságot egy kis nyitott gazdaságban. Stiglitz az 1997-1998-as kelet-ázsiai pénzügyi krízis, valamint a skandináv válságkezelés alapján vonja le következtetéseit, melyek napjainkban is érvényesek az új izlandi, magyar és görög pénzügyi válság tükrében.

A globalizáció és liberalizáció leépítette a pénzügyi befektetések előtti korlátokat, ezért a pénz szabadon és egyre nagyobb tömegben áramlik a világgazdaságban. A pénzpiac nem működik racionálisan, a várható haszon alapján döntenek a pénzügyi befektetők, és ha nem jön be a számítás, hirtelen kivonulnak: beüt a válság. A pénzpiac hajlamos a végletekre: hol túl optimista, hol túl pesszimista egy országgal kapcsolatban. Ráadásul a pénzpiac nem olyan "vastag", mint hitték, a tőke globálisan szétterül, így "vékony" a piac: ha beüt a válság, kevés lesz a pénz. A túlzásokra való hajlam, a tőkeáramlás szabadsága, az egyre növekvő pénzmennyiség és a válságkor elvékonyodó pénzpiac egyre gyakoribbá teszik a pénzügyi válságokat: egyre nagyobbak a tétek, ezért egyre kisebb a pénzügyi befektetők kockázattűrő képessége.

A bevett közgazdasági elméletek rosszul kezelik a válságokat, és azok nyertek - az 1997 és 1999 közötti válságban -, akik szakítottak a korábbi dogmákkal. Bizonyossá vált, hogy a piac nem önszabályozó, ezért a válság sikeres kezelése állami beavatkozást igényel. Stiglitz szerint semmi sem tabu többé: szükség lehet a be- és kimenő forró tőke adóztatására, a valutaárfolyam rögzítésére, a bankok szabályozására, a banki tartalékráták csökkentésére vagy növelésére, a vállalati csődeljárások módosítására a munkahelyek megtartása érdekében és a jegybanki alapkamatok csökkentésére. Tévedtek, akik azt gondolták, hogy magas jegybanki alapkamat kell a válság megelőzéséhez, majd a sikeres kezeléséhez. A kelet-ázsiai pénzügyi krízis oka a sok forró pénz beáramlása volt, erre a jegybankok felemelték a kamatokat, hogy az ne okozzon magas inflációt, de a magas kamat miatt még több forró pénz áramlott be: elég volt egy rossz hír, pánik tört ki, kivonták a pénzeket, és kitört a válság.

A magas jegybanki alapkamatot sokáig a pénzügyi egészség jeleként értékelték, de kiderült, ez is vezethet tőkekivonáshoz, így pénzügyi válsághoz. A pénzügyi befektetők nem csupán a kamatokat figyelik, hanem a pénzügyi csőd kockázatát is mérik. A magas alapkamat - különösen egy olyan ország esetében, ahol magas a rövid lejáratú adósságállomány és magas a devizában való eladósodottság - növeli a vállalati csődök számát és a munkanélküliséget, rontja az üzleti környezetet, így emeli a pénzügyi csőd kockázatát, ezért a tőkekivonás valószínűségét. A svédek nem emelték fel az alapkamatot, így őrizték meg a jó üzleti környezetet: ez többet ért, mint kis időre a magas alapkamat. A kelet-ázsiai országok felemelték az alapkamatot, de így leértékelték a vállalati eszközök értékét - mert drágább lett a hiteltörlesztés -, ezzel a hitelek mögötti fedezetet is csökkentették: valószínűbb lett a vállalati csőd, ezzel az egész gazdaság csődje, így az állam pénzügyi csődje, nőtt a pénzügyi befektetés kockázata, csökkent az ingerküszöb és mélyült a válság.

Az eddigi pénzügyi válságok tanulsága, hogy minden lépés rossz, ami rontja az üzleti környezetet, mert elmélyíti a válságot, ezzel növeli a pénzügyi befektetők és a tőkemenekítés kockázatát. Rólunk szól a mese, és nincs is még vége.

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mondom a magamét (7501) Autómánia (61) Titkok és talányok (12) Rejtőzködő magyarország (168) Szépségápolás (15) Kultúra (6) Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Irodalmi kávéház (537) Egészség (50) Nézőpont (1) Tv fotel (65) Gazdaság (702) Jobbegyenes (2778) Politika (1582) Nagyvilág (1309) Életmód (1) Heti lámpás (310) Tereb (146) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (30) Történelem (17) Gasztronómia (539) Mozaik (83) Belföld (10) Flag gondolja (36) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>