- 0
Hogyan lehetséges, hogy a Toyota egyedül többet ér, mint a GM, a Ford, a Daimler-Benz, a Honda és a Volkswagen együtt? Hogyan sikerült bekerülnie a világ tíz legnyereségesebb vállalata közé? Hogyan érhet a Toyota annyit, mint hazánk éves gazdasági teljesítménye?
A válasz egyszerű: évente egymillió új ötlet születik a Toyota munkásainak és vezetőinek fejében, minden gondolat számít, és a jó elképzelések valósággá válnak. Ezt innovációnak hívjuk. Sikeres az innováció, ha megtaláljuk a módját, hogy valamit jobban végezzünk, mint ahogy ma végzik. A Toyota sikereinek alapja az a vállalati politika, miszerint soha semmi nem lehet elég jó, mindig újra kell építeni mindent, hogy még jobb legyen. Merész gondolatokból és gondos végrehajtásból születik az innováció, amit három motor hajt: a kreativitás, a kihívás és a bátorság. Az innovációt az elegáns megoldások keresése mozgatja, ez a siker igazi titka. De milyen is az elegáns megoldás?
Ha kevesebb erőforrásból többet hozunk ki, akkor megtaláltuk az elegáns megoldást. Ha az elképzelt optimális eredményt a legkevesebb erőfeszítéssel értük el, akkor elegáns utat választottunk. Elegáns, ha egy mérnöki problémát a legkisebb veszteséggel oldunk meg, vagy ha egy matematikai megoldáshoz a legkevesebb lépéssel jutunk el. Ha egy játékban a legkevesebb lépéssel győzünk, vagy a médiában egyszerű üzenettel képesek vagyunk összetett tartalmat átvinni, elegáns megoldásra leltünk. A legnehezebb játékok, a politika és az üzleti élet szabályai a legegyszerűbbek: az győz, aki elegáns megoldást talál, ami egyszerű és erős. Legtöbbször az elegáns megoldás igen kicsi dolog, ami csak utólag természetes, és nagyot fordít a világon.
Az elegáns megoldás megszületéséhez három dologra van szükség: találékonyságra, tökéletességre való törekvésre és arra, hogy ötletünk összhangban legyen környezetünk igényeivel. A kerékpáros Armstrong felismerte, hogy a kerékpáron állva és kisebb fokozattal, de gyorsabban tekerve többet ér el: zsinórban győzött, majd mások is követték új, elegáns megoldását. A találékonyság akkor győz, ha művészként, alkotóként közelítünk a megoldandó feladathoz. Az új gondolat megszületéséhez szakítani kell a jelenlegi helyzettel. A kritikát hasznos kihívásnak kell tartani, harcolni kell a bürokráciával és a hierarchiával igazunk elfogadásáért. Az is segít, ha erőforrásaink szűkösek, mert csak így találunk rá a "kevesebbel többet" elegáns megoldására. A képzelet beindulásához először mindig fel kell tenni a kérdést: van jobb megoldás? Különben is: mindig kérdezzünk, legyünk kíváncsiak és nyitottak.
A pillanatnyi tökéletességet - mert mindig lesz jobb - kis lépésekkel érhetjük el, sokszor véletlenek és kudarcok nyomán. A tökéletességre törekvés alapszabálya Ichiro Suzuki szerint az, hogy a minőségben nem ismerünk megalkuvást. A nagy innovációk mindig összhangban vannak a környezettel, ezért az elegáns megoldás nem harcol, hanem illeszkedik. A meglévő világon belül ad jobb megoldást, nem lép ki a "dobozból", nem revolúció, hanem evolúció.
Az elegáns megoldást három jellemzőről ismerhetjük fel: egyrészt szokatlan, másrészt bámulatosan egyszerű, harmadrészt óriási hatással van környezetére. Az elegáns megoldást keresőnek azonban ellent kell állnia három nagy kísértésnek. Hajlamosak vagyunk a "mindent vagy semmit" csapdájába lépni, ahelyett, hogy kis lépésekkel közelednénk célunk felé. A túl okosak is elbuknak, mert túlbonyolítják a dolgokat, és így nem találják meg az egyszerű megoldást, ezzel eltávolítják a vásárlót vagy a szavazót terméküktől. Végül, a komolytalan és nevetséges sem ér célt, mert a képzelet játékába gabalyodik, ahelyett, hogy a földön járna.
Ma az országok tanulnak a legjobb cégektől, ahogy korábban a vállalatok tanultak az államtól. Legyünk innovatívak és elegánsak!
Ha kevesebb erőforrásból többet hozunk ki, akkor megtaláltuk az elegáns megoldást. Ha az elképzelt optimális eredményt a legkevesebb erőfeszítéssel értük el, akkor elegáns utat választottunk. Elegáns, ha egy mérnöki problémát a legkisebb veszteséggel oldunk meg, vagy ha egy matematikai megoldáshoz a legkevesebb lépéssel jutunk el. Ha egy játékban a legkevesebb lépéssel győzünk, vagy a médiában egyszerű üzenettel képesek vagyunk összetett tartalmat átvinni, elegáns megoldásra leltünk. A legnehezebb játékok, a politika és az üzleti élet szabályai a legegyszerűbbek: az győz, aki elegáns megoldást talál, ami egyszerű és erős. Legtöbbször az elegáns megoldás igen kicsi dolog, ami csak utólag természetes, és nagyot fordít a világon.
Az elegáns megoldás megszületéséhez három dologra van szükség: találékonyságra, tökéletességre való törekvésre és arra, hogy ötletünk összhangban legyen környezetünk igényeivel. A kerékpáros Armstrong felismerte, hogy a kerékpáron állva és kisebb fokozattal, de gyorsabban tekerve többet ér el: zsinórban győzött, majd mások is követték új, elegáns megoldását. A találékonyság akkor győz, ha művészként, alkotóként közelítünk a megoldandó feladathoz. Az új gondolat megszületéséhez szakítani kell a jelenlegi helyzettel. A kritikát hasznos kihívásnak kell tartani, harcolni kell a bürokráciával és a hierarchiával igazunk elfogadásáért. Az is segít, ha erőforrásaink szűkösek, mert csak így találunk rá a "kevesebbel többet" elegáns megoldására. A képzelet beindulásához először mindig fel kell tenni a kérdést: van jobb megoldás? Különben is: mindig kérdezzünk, legyünk kíváncsiak és nyitottak.
A pillanatnyi tökéletességet - mert mindig lesz jobb - kis lépésekkel érhetjük el, sokszor véletlenek és kudarcok nyomán. A tökéletességre törekvés alapszabálya Ichiro Suzuki szerint az, hogy a minőségben nem ismerünk megalkuvást. A nagy innovációk mindig összhangban vannak a környezettel, ezért az elegáns megoldás nem harcol, hanem illeszkedik. A meglévő világon belül ad jobb megoldást, nem lép ki a "dobozból", nem revolúció, hanem evolúció.
Az elegáns megoldást három jellemzőről ismerhetjük fel: egyrészt szokatlan, másrészt bámulatosan egyszerű, harmadrészt óriási hatással van környezetére. Az elegáns megoldást keresőnek azonban ellent kell állnia három nagy kísértésnek. Hajlamosak vagyunk a "mindent vagy semmit" csapdájába lépni, ahelyett, hogy kis lépésekkel közelednénk célunk felé. A túl okosak is elbuknak, mert túlbonyolítják a dolgokat, és így nem találják meg az egyszerű megoldást, ezzel eltávolítják a vásárlót vagy a szavazót terméküktől. Végül, a komolytalan és nevetséges sem ér célt, mert a képzelet játékába gabalyodik, ahelyett, hogy a földön járna.
Ma az országok tanulnak a legjobb cégektől, ahogy korábban a vállalatok tanultak az államtól. Legyünk innovatívak és elegánsak!
Matolcsy György, hetivalasz.hu
Előző cikkKitekintő - A szociáldemokrata csapda