Lenne miből, s elég, ha csak a jegybankban pihengető kereskedelmi banki ezermilliárdokra gondolunk. A gazdaságba kihelyezett hitelek drámai zuhanását ugyanis a jegybank volt kénytelen megállítani, amikor életbe léptette a növekedési hitelprogramot a hazai kis- és középvállalatok részére elfogadható terhekkel.

Ezzel valóban érzékelhető növekedési többletet adott a gazdaságnak. A jó hitel tehát növekedési faktort jelent, semmi kétség. Lévén a céghitelezés nem a jegybank klasszikus teendője, a kihelyezett hitelek volumenének növelése immár a hazai kereskedelmi bankrendszerre hárulna, most már a cégek részére is barátságosabb kamatokkal.

Megelőlegezett bizalomként a kormány cserében a bankadó csökkentéséről döntött, eddig azonban kézzelfogható hitelezési felfutásról nem lehet beszámolni. Hitelfetisisztáink az erőfeszítéseikhez gyakran hívják segítségül a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István hitellel kapcsolatos hitvallását, amely szerint a hitel hiánya elakaszt minden fejlődést. A hitelezés Széchenyi korabeli és mai gyakorlata között azonban ég és föld a különbség, mintha nem is ugyanarról, inkább az akkorinak a karikatúrájáról beszélnénk.

A hitelezés fő akadálya akkoriban a végrehajtható fedezethiány volt. A hatályos (évezredes) törvények még nem tették lehetővé, hogy nem fizetés esetén a fedezetül szolgáló földbirtokot a bank elvonja. A kamatok viszont vonzóak voltak. A nemesfémen alapuló rendszerben az akkori valóságos verseny miatt nem lehetett három-négy százaléknál nagyobb kamatot alkalmazni. Ez reálhozamot biztosított a betétesnek, hasznot a banknak, és a fizetendő kamatnál a hitellel finanszírozott gazdasági tevékenység is több hasznot hozott. Mindenki megtalálta a számítását. Baj természetesen ebben a rendszerben is történhetett, amikor megjelent és elharapódzott a spekuláció.

A birtokok elidegeníthetőségének tilalmát 1848-ban felszámolták. Ettől kezdve a földbirtok szolgálhatott már fedezetül – és szolgált is. Gyors növekedés kezdődött 1867 után erős hitelezési háttérrel. A rejtett (inkább jól leplezett) rendszerhiba abból adódott, hogy a gazdaságokat hitelező és a meghitelezett gazdaságok terményeit felvásárló kereskedőket is ugyanaz a kisszámú banki közösség (valójában két bankcsoport) finanszírozta. Adódott a kísértés, hogy az ügyfelektől nem csak a visszajáró pénzt lehet beszedni, de könnyűszerrel megfoszthatók birtokaiktól is, ha egy jó kis tőzsdei krachot csinálnak, és a termények árát leverik. Az 1973-78-as időszak erről szólt. Alaposan kicserélődött a hazai középosztály ezekben az években. Mondani sem kell, hogy a pénznek a fémtől való végleges elválása (még formális jogi értelemben is) nem csak nemzeti, de nemzetközi szinten is a hitelezőknek a korábbiaknál sokkal nagyobb lehetőséget adott.

Tág tere nyílt a hitelezésben az ügyfeleket a bankok részére kezelhető, de az ügyfél által kivédhetetlen kockázatokba küldésének – a spekulációnak. Ennek iskolapéldáját éppen a devizaalapúnak elnevezett hitelezés szolgáltatta. Az erőviszonyok végképp a hitelezők javára billentek el. Manőverezési lehetőségeiket a pénzek átváltási árfolyamainak teljes felszabadítása (1973), a kamatoknak a fémkontrolltól megszabadult szubjektív alakíthatósága, valamint a nyolcvanas évektől lezajlott, gigantikus méretűvé duzzadt bankkonglomerátumok miatt – az „üzlet” bank és főként lokális jelentőségű kis- és középvállalati ügyfele között – inkább hasonlíthatjuk a macska és az egér bájos (egyetértésen és egyenrangúságon nem alapuló) összjátékára, mint egyenlő felek alkujára. Természetesen a globális bankszektor és az érdekeltségi körébe tartozó ugyancsak globális vállalkozói szektor kapcsolati rendszerében megmaradtak a kiegyensúlyozott viszonyok.

Érdemes ezután egy pillantást vetni a hazai állapotainkra, mert ugye, „vágyjuk” a hitelt, aminek hiánya megakasztja a fejlődést, így hangzik ma is a hamis beszélőink szózata. A hazánkban működő transznacionális szektor a hitelt a szükséges mennyiségben és kamatokért eddig is megkapta, és ezután sem lesz másképp. De kapnak-e a hazai kis és közepesek? Miért is kapnának? Mi lenne abban a hitelezők érdeke? Úgyszólván semmi. Másrészt épp ez a hazai szektor éppen az elmúlt években kapott alapos leckét a hitel megváltozott természetéből. Rájöhetett arra, hogy a hitel nemhogy nem segít a gazdasági gyarapodásban, de a behatárolatlan kockázat miatt rámehet a teljes vagyon, nemcsak a vállalkozási, de a személyes is.

A hazánkban még ma is érvényes törvények ezt segítik, amikor a kis cégek tulajdonosai teljes vagyonnal felelnek, őket nem lehet még csődvédelemben sem részesíteni, mint a kft.-ket és a zrt.-ket. Vegyük észre, hogy a gigabankok hitelezői érdeklődése a saját érdekkörükhöz tartozó transznacionális cégeken túl nálunk a fedezetet biztosítani tudó háztartások mellett csak az államra, mint adósra terjed ki. Sok a panasz az Euró­pai Unióban is, hogy a bankok nem aktívak a cégek hitelezésében, de annál szívesebben vásárolnak államkötvényeket – még görögöket is! – hatalmas diszkonttal, ha időben szimatát veszik a készülődő mentőcsomagnak, joggal remélve, hogy a rég banki bedőlésre ítélt görög tételeket majd száz százalékon beváltja a görög államkassza, és a kockázat átszáll a mentőcsomagban részt vállaló tagállamokra.

Bajlódjanak csak az államok a behajtással, ha másként nem megy, akkor megszorításokkal. Ez a mai gigabanki mentalitás. Szóval csínján a hitellel. Messze van még az az idő, amikor a hazaivá vált bankrendszer is újra megtanulja a kiscégek hitelezését, bizalmi viszony épül ki cég és bank között. Ehhez kitartó terepmunka szükséges és évek bizalommerősítő lépései. Az meg végképp ésszerűtlen, hogy az uniós források egy részét is hitelként kívánják eljuttatni a cégeknek – a jelenlegi állás szerint –, tőke helyett, amelyre viszont nagy a szükségük. Ez nem lesz sikeres, előre borítékolható.

]]>www.magyarhirlap.hu ]]>- Boros Imre

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>