- 0
Az önkormányzatok bevételének egyre nagyobb hányadát teszik ki a helyi adók. Milyen helyi adók léteznek és mekkora bevételt jelentenek?
A helyi adó mint nevéből is kiderül, a helyi önkormányzatok bevétele. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy önkormányzat bármire kivethet helyi adót, a szóba jöhető típusokat törvény szabályozza. A helyi adókról szóló törvény meghatározza, hogy milyen adótárgyra vethető ki helyi adó, és azt is, hogy legfeljebb milyen mértékben. A helyi önkormányzatnak döntési joga van a bevezetésben – nem kötelező egyetlen helyi adót sem bevezetni –, ill. a mértékben a felső határig. A helyi adó célja, hogy az önkormányzat számára bevételt teremtsen.
A helyi adók jellemzői:
- bevezetéséről a helyi önkormányzat dönt, a bevétel az önkormányzatnál marad
- egy adótárgyra csak egyféle helyi adó vethető ki (tilos a többszörözés)
- a helyi adóbevétel felhasználásáról az önkormányzat köteles a lakosságot tájékoztatni
- a helyi adókról rendeletben határoz az önkormányzat, a rendelet nem mondhat ellen a törvény szabályainak
- csak a helyi önkormányzat illetékességi területén vethető ki
A helyi adóknak lehet alanya magánszemély is, jogi személy is, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet is, típustól függően.
A helyi adók fajtái:
- vagyoni típusú adók: építményadó, telekadó, luxusadó
- kommunális jellegű adók: magánszemélyek kommunális adója, vállalkozások kommunális adója, idegenforgalmi adó
- tevékenység típusú adó: helyi iparűzési adó
A különböző adófajtákat attól függően választják az önkormányzatok, hogy milyen célra szeretnék felhasználni a bevételt, ill. milyen adótárgyat tudnak megadóztatni a településen. Amennyiben nincsenek vállalkozások, gazdasági társaságok a településen, nincs sok értelme kivetni a helyi iparűzési adót, viszont érdemes esetleg építmény- vagy telekadót kivetni, hiszen ingatlanok mindenképpen vannak az önkormányzat illetékességi területén.
Az elmúlt években az önkormányzatok egyre inkább rászorultak arra, hogy helyi adókat vessenek ki, leginkább a helyi iparűzési adót választották, amiből az ország néhány városában komoly bevételekre tettek szert. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy hogyan változott 1994 és 2008 között a helyi adó bevétel az önkormányzatoknál összességében.
Az adatok nominális értékben vannak megadva, tehát az inflációt figyelmen kívül hagyjuk, de így is látszik az erőteljes növekedés. A helyi iparűzési adó teszi ki a helyi adók legnagyobb részét, néhány település kivételével gyakorlatilag az egész országban fizetni kell. Néhány évvel ezelőtt felmerült annak gondolata, hogy kötelezővé tegyék az önkormányzatok számára a helyi iparűzési adó kivetését, hogy ezzel is csökkentsék a központi költségvetéstől igényelt támogatások mértékét, de ekkortájt már az önkormányzatok több mint 90%-a kivetette, amelyek pedig nem, azok azért nem, mert településükön nem működött egyetlen vállalkozás sem.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatosan EU-kompatibilitási probléma is felmerült néhány éve, ennek egyelőre nem lett következménye.
A grafikonon a gépjárműadó is megjelenik, ami a közvélekedéssel ellentétben nem helyi adó. Igaz ugyan, hogy a belőle származó bevétel az önkormányzatokat illeti (ill. néhány éve részben illette), de a szabályait törvény határozza meg, a mértékével együtt. Így központi vagyoni típusú adónak számít, amit az önkormányzatok szednek be.
A nominális értékeknél sokkal érdekesebb az, hogy az önkormányzatok összes bevételén belül milyen hányadot képviselnek a helyi adók.
A növekvő tendencia itt is megfigyelhető, bár volt egy megtorpanás 2002-2004 között, azóta viszont újra emelkedik ez a hányad. Az önkormányzatok központi finanszírozása megcsappant az elmúlt években, így kénytelenek a helyi adóbevételre támaszkodni egyre nagyobb mértékben. Egyre több helyen vetnek ki a magánszemélyekre is vagyoni típusú adókat, az alapvetően idegenforgalomból élő települések idegenforgalmi adót szednek be, és persze a helyi iparűzési adó is egyre több helyen a törvényileg lehetséges maximális mértékű. A települések lassan elérik a lakók teljesítőképességének felső határát, kérdés: az után milyen bevételből finanszírozzák az önkormányzati feladatokat, ha nem változnak a központi támogatások?
N. R. Ágnes
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
Előző cikkKitekintő - Európai Valutaalap
