- 0
Előbb úgy szólt a mantra, hogy mivel a második Orbán-kormány a korábbinál szélesebb körben teríti szét a konszolidáció terheit, mindent, de mindent tönkretesz.
Hazavágja a bankrendszert, kivérezteti a kereskedelmet, lenullázza a távközlési szektort, kicsinálja az energetikát, elűzi a tőkét, állástalant csinál a munkavállalóból – ráadásul a régi jól bevált szakemberek helyett narancsszínű elefántokat tesz meg üzletvezetőnek az összes porcelánboltba. Kicsit később aztán – ha el nem is csendesült – finomabb nótára váltott az ellenzéki politikusok és a nem ritkán okkal megkérdőjelezhető függetlenségű hozzáértők kórusa.
Amikor világossá vált, hogy az uniós csatlakozásunk óta ez az első kabinet, amelynek sikerül tartania a maastrichti szerződésben vállalt három százalék alatti hiánycélt, többnyire már csak azt hallhattuk, hogy „unortodox” lépéseivel a magyar gazdaságpolitika a kiadások és bevételek mérlegét helyrebillentette ugyan, de ezzel egyszersmind elvette az esélyt a növekedésre. Hát nem vette.
A legfrissebb adatok szerint tavaly az utolsó negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke, vagyis a GDP 2,7 százalékkal múlta felül a 2012 hasonló időszakában mért értéket, az év egészét pedig 1,1 százalékos bővülés jellemezte. Az már önmagában is sokatmondó, hogy ekkora negyedéves növekedésre hét éve nem volt példa, ám az adat valódi jelentőségét a régiós összehasonlítás mutatja meg. A 2,7 százalékos magyar mutatóval szemben másfél százalékos szlovák, 1,6 százalékos cseh adat áll. Az unió egészében 0,4, az eurózónában 0,3 százalékos volt a növekedés, vagyis a közösség egészét, s jórészt a szomszédainkat is megelőztük ezen a téren.
A tavalyi utolsó negyedéves magyar GDP-adat meghökkentette az elemzőket, s a forint is hirtelen erősödésnek indult, noha a különböző köztes számok már jelezték, hogy érik a meglepetés. Időrendben visszafelé bogarászva az ágazati statisztikákat, úgy fest, hogy 2013 első fele még a talpra állásról szólt, a második azonban már a növekedésről. Hónapról hónapra döntött rekordokat a külkereskedelem többlete, beindult az építőipar, a turizmus, a mezőgazdaság, az autóipar, de ami talán mindennél fontosabb a fenntarthatóságot tekintve, az a lakossági fogyasztás megugrása. Utóbbit a gyakorlatilag eltűnt infláció és a növekvő reálbérek tették lehetővé.
Jót tett a gazdaságnak a munkahelyek számának növekedése is. És igen, a négymillió fősre duzzadó foglalkoztatotti táborban benne vannak a közmunkások, de egyrészt az ő tevékenységük éppen úgy közvetlen értékteremtő hatással bír, mint bármely más munka, másrészt a versenyszféra is harmincezer új álláshellyel bővült tavaly. Nem arról van tehát szó, hogy az alacsony bázis – volt honnan feljönni – és a kedvezően alakuló külső piaci környezet hatására véletlenül csúszott be egy kiugró szám. A több lábon álló növekedés tartós bővülési folyamatot ígér. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter erre az évre kétszázalékos növekedést vár, és nagyjából erre számítanak az piaci elemzők is, rendre hangsúlyozva, hogy a bővülés végre „egészséges” szerkezetű.
A Magyarországnak 2013-ra előbb 0,1, majd nagy duzzogva 0,8 százalékos gazdasági növekedést jósló Európai Bizottság tartózkodik az egyelőre előzetes számok kommentálásától, s még nem találja az új szólamot a fenti kórus sem. Az MSZP megállapította ugyan, hogy „nincs ok az örömre”, de ezt valószínűleg magukra értették. A lelkük mélyén a szocialistáknak is tudniuk kell, hogy mit jelent a friss GDP-adat. Ha nem változik meg drasztikusan a külső környezet, valószínűleg átverekedtük magunkat a gazdasági válság utáni időszak legnehezebb szakaszán.
Erdősi Csaba - mno.hu
Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!
Köszönettel és barátsággal!
