A II. világháborút követően az államosítás elérte a tőzsdét is, 1948. május 25-én feloszlatták. Egészen 1990-ig Budapesten nem működött tőzsde, ekkor megnyitotta kapuit a Budapesti Értéktőzsde, egyetlen részvénnyel, az IBUSZ-szal. Eleinte nyílt, kikiáltásos kereskedés folyt a parketten, majd 1995-től fokozatosan szüntették meg ezt, először az értékpapír-szekcióban, később a határidős piacokon is, bevezetve a távkereskedelmet.

2005. november 2-án összevonták az értéktőzsdei és az árutőzsdei tevékenységet, ekkortól a Budapesti Értéktőzsdén folyik az árupiaci kereskedelem is.

 

A tőzsde székháza nyitáskor az V. kerületben, a Váci utcában volt. 1992-ben átköltözött a Deák Ferenc utcába, majd 2007-től az Andrássy úton működik.

 

A Budapesti Értéktőzsde Zrt-nek jelenleg 61 tulajdonosa van, legnagyobb tulajdonrésszel, közel 50,5%-kal a Ceesag AG rendelkezik. Ez a holding tekinthető a bécsi, a ljubljanai és a prágai tőzsdének is, így a régióban a részvényforgalom mintegy kétharmadát bonyolítják a tőzsdéin.

 

- Kibocsátási szolgáltatások: a gazdasági élet szereplői a tőzsdén keresztül juthatnak forrásokhoz értékpapírok (részvények, kötvények) kibocsátása révén a lakossági és a vállalati megtakarításokból.

- Kereskedési szolgáltatások: a tőzsdei kereskedésben jelenleg közel 40 brókercég vesz részt, ők bonyolítják le a kereskedést a megbízóik számára.

- Piaci információk nyújtása: a tőzsdére bevezetett értékpapírokról, a kibocsátókról azonnal hírekhez juthatunk a tőzsdén keresztül.

- Befektetési termékek fejlesztése: a tőzsdén keresztül elérhető pénzügyi termékek választéka folyamatosan nő, a tőzsde nyitott az újdonságok iránt.

 

 

Dr. Bokros Lajos (1990. június – 1995. február)

Dr. Czirják Sándor (ügyvezető elnök 1995. február – 1995. április)

Dr. Száz János (1995. április – 1996. április)

Dr. Járai Zsigmond (1996. április – 1998. június)

Lotfi Farbod (ügyvezető alelnök 1998. június – 1998. szeptember)

Simor András (1998. szeptember – 2002. április)

Jaksity György (2002. április – 2004. június)

Szalay-Berzeviczy Attila (2004. június – 2008. június)

Dr. Patai Mihály (2008. december - )

 

A Budapesti Értéktőzsdén jelenleg 5 szekció működik, ezeken belül a következő termékekkel lehet kereskedni:

1. részvényszekció: részvények, befektetési jegyek, kárpótlási jegyek, strukturált termékek (certificate, ETF)

2. hitelpapír-szekció: állampapírok, jelzáloglevelek, vállalati kötvények

3. származékos szekció: határidős és opciós termékek – részvény-, index-, deviza- és kamat alapú termékek

4. áru szekció: azonnali, határidős és opciós termékek – elsősorban gabona

5. szabadpiaci szekció: szabadpiaci termékek – a BÉT-re még be nem vezetett értékpapírok kereskedelme

 

 

A szekciók közül a közvéleményt leginkább a részvényszekció érdekli, ezen belül is a részvények kereskedelme. A tőzsdén A és B kategóriás részvények kereskedelme zajlik, az előző csoportba 21 db részvény tartozik, az utóbbiba 26 db. Az A kategóriás részvények likvidebbek, az érintett befektetői kör szélesebb. A B kategóriás részvények közepes vagy kis tőkeerővel rendelkező részvénytársaságok részvényei. A BUX index kosarában jelenleg 12 db részvény szerepel, vegyesen A és B kategóriás részvények.

A forgalmi adatok is azt bizonyítják, hogy a részvények iránt a legnagyobb az érdeklődés az azonnali piacokon, ill. származékos termékek is közkedveltek a befektetők körében. Az ez évi átlagforgalom a következőképpen alakul a különböző szekciókban:

- részvényszekció: 27 milliárd Ft forgalom naponta, melynek kb. 98%-a az A kategóriás részvények forgalma

- hitelpapír-szekció: 627 millió Ft, nagyrészt államkötvény és kincstárjegy kereskedelem

- származékos szekció: 50 ezer kontraktus (azaz kötés) naponta, leginkább határidős deviza

- áruszekció: átlagosan 39 kontraktus

 

A Budapesti Értéktőzsdével kapcsolatos információk, érdekességek, adatok lelőhelye:

 

 

N. R. Ágnes