- 0
Hatalomra kerülésekor megszorításokat vezetne be a Momentum – derül ki az ellenzéki párt tavalyi programjából. Változnának a személyi jövedelemadó szabályai, nőne a társasági adó, átalakulna a családtámogatás, e lépések nyomán például duplájára szökne az internet adója, és extra terhet kapna a nyakába a fővárosi adófizetők nagyobb része, akárcsak a vidék jobban kereső több rétege. Az elképzelések nyomán elveiben éppen olyan adórendszer alakulnak ki, mint amilyet a Gyurcsány-kormány alkalmazott, mielőtt államcsődközeli helyzetbe navigálta Magyarországot.
Miközben politikai céljai eléréséért a Momentum Mozgalom erőteljesen kritizálja a korábbi MSZP-SZDSZ-kormányok gazdasági teljesítményét, sarkalatos területeken éppen azokat az eszközöket hozná vissza kormányra kerülés esetén, amelyekkel a szocialisták kudarcot vallottak. Ilyen például az, hogy a párt a munkaalapú támogatási rendszer helyett a segélyezést részesíti előnyben, mivel a jelenlegi családtámogatások drasztikus visszanyesésével párhuzamosan ismét a szociális alapú családi pótlékot emelnék. Sok más mellett erről árulkodik a párt 2018-as programja, amelyből az olvasható ki: csökkentenék a két-, illetve háromgyerekeseknek nyújtott családi adókedvezményt. A gyermekenként igénybe vehető kedvezmény összege minden gyermek után 15 ezer forint lenne.
A Momentum által favorizált kettő- vagy többkulcsos személyijövedelemadó-rendszer szintén az egykori MSZP-SZDSZ-kormányok idején volt hatályban. A jelenleg egységes 15 százalékos szja-kulcs helyett tervezett új rendszerben például a bruttó ötszázezer forint feletti fizetések esetén 25 százalékos lenne az adó mértéke. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Mandiner hetilapban korábban megjelent vitainterjúban azzal szembesítette Hajnal Miklóst, a Momentum szóvivőjét, hogy az extra adó a budapestieket igen hátrányosan érintené, mivel a fővárosban 2022-re az átlagjövedelem eléri az ötszázezer forintos szintet, így az átlagemberek fizetnének az adóemelés után.
Az ellenzéki párt jelentősen növelné a társasági adót is, ami a vállalkozások terheit növelné. A Momentum programja tartalmazza a kedvezményes áfakulcsok egységesítését is, vagyis a jelenlegi 18 és 5 százalékos kedvezményes kulcsokat egy tízszázalékosban összevonnák. Ez a lépés az internethasználat esetében azt jelentené, hogy kétszeresére növelnék az adó mértékét, ami most öt százalék. Új, ellenben igen veszélyes elem a minimálbér eltörlése, amely helyett az adójóváírást favorizálnák a liberális párt gazdasági szakértői.
A momentumos program végrehajtása minden bizonnyal azonnali hatást gyakorolna a gazdasági folyamatokra. A ma élő kilenc százalékos társasági adó az unióban is rendkívül alacsonynak számít, olyan csekély, amely érdemi szerepet játszhat abban, hogy külföldi befektetők Magyarországot válasszák gyárépítésük helyszínéül. A mostani egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó szintén csekélynek nevezhető, ráadásul a kormány nem tett le arról, hogy tíz százalék alá szorítsa az elvonás mértékét.
Az alacsony szja ugyancsak számottevő szempont a nemzetközi adóversenyben, a mérték további csökkentése pedig újabb kiváló üzenet lehetne a nemzetközi befektetőknek. A családi kedvezmények rendszere jövőre már 380 milliárdot hagyhat a több mint egymillió, legálisan dolgozó szülőnél, nagy kérdés, hogy a szabályok megváltoztatása miként befolyásolná a családok a helyzetét. A Momentum elképzelései kapcsán érdemes felidézni a Párbeszéd nyári javaslatát, amely vaskos adóemeléseket, több új adó bevezetését és a családtámogatás érdemi átalakítását indítványozta elő csak azért, hogy bevezethesse az úgynevezett alapjövedelmet.
A kormány jelenlegi gazdaságpolitikája kiszámítható és következetes, amelynek egyes részleteiről Orbán Viktor miniszterelnök is beszámolt a lapunknak adott karácsonyi interjújában. – A munkát terhelő adókat folyamatosan csökkentettük, és ezt az irányt tartani fogjuk.
Kevesebb adót kérünk a vállalkozásoktól, hogy minél többet fordíthassanak béremelésekre. Még van bevonható új munkaerő, de már nem sok. Ezért magasabb szintre kell lépnünk a gazdasági beruházásokban. Olyan iparágak, olyan tudás és technológia kell, amelyek a munkahelyeken túl tartósan képesek magas profitot termelni. Ezért fontos, hogy a világcégek a jövő autóiparát, az elektromosautó-gyártást is növekvő arányban telepítik Magyarországra. És az új feladatok között itt a klímavédelem is, ami a következő évtizedek rendre visszatérő kérdése lesz – helyezte kontextusba a kormány elképzeléseit a miniszterelnök.
Identitás nélkül
A Momentum politikai identitása meglehetősen bizonytalan, kezdetben tagadta, hogy liberális lenne, ma viszont az Európai Parlament liberális frakcióját erősíti. Világos identitás nélkül a programok jelentősége is korlátozott, hiszen bármikor vélt vagy valós érdekből megváltozhatnak. A Momentum ígéreteinek sem kell ezért túl nagy jelentőséget tulajdonítani, azokban az újszerű gondolat és a bátor jövőkép helyett az Orbán-kormány elutasítása tűnik a mozgatórugónak.
A családi adókedvezmény a legszélesebb magyar középosztályban, pártállástól független, népszerű intézkedése a kormánynak, amelynek céljával és eszközével is egyetértenek. Tehát taktikai szempontból sem túl bölcs a visszavonásának követelése.
Hasonló a helyzet a kezdetben kevésbé népszerű, mára viszont erősen támogatott egykulcsos, vagy más nevén arányos adóval. Sem reálisnak, sem okosnak, sem igazságosnak nem tűnik a kétkulcsos rendszer visszaállítása egy évtized után.
Ez a Botka László-féle „fizessenek a gazdagok” kampány színvonalára emlékeztet. Eközben az egykulcsos jövedelemadóból származó állami adóbevétel már évek óta meghaladja az elkerülésre ösztönző kétkulcsosból származóét, a valóban gazdagok tőkejövedelmét a régóta egykulcsos osztalékadó jobban érinti, mint a jövedelemadó, s a Momentummal elsősorban szimpatizáló budapesti szavazók havi átlagjövedelme 2022-re biztosnak meghaladja a bruttó 500 ezer forintot (jelenleg bruttó 450 ezer forint). Ezek a programtervek nem lesznek a Momentum nagy pillanatai.
Mráz Ágoston Sámuel, Nézőpont Intézet
