Ma 2024 december 08. Mária napja van. Holnap Natália napja lesz.
068b74dea93eb6ca3a0573bc98a06150.jpg

Világi kapu

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
 

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.

Ha belépünk a Vasvári Múzeumba, a domonkosok egykori középkori kolostorába, tágas, fehér falú folyosó fogad; mindenütt érezhető az a szándék, hogy e becses emlék hű tükre legyen a múltnak s a magyarországi domonkosok történetének.
A magyar domonkos provincia kolostorainak számáról az első ismert adat 1277-ből származik: ekkor 30 olyan férfikolostor volt a magyar rendtartomány területén, amelyben legalább tizenkét szerzetes élt. 1240 és 1277 között a magyar rendtartomány mindössze hat új rendház alapítására kapott engedélyt, azaz a konventek zöme még a tatárjárás előtt keletkezett. Valószínűleg ezek közé tartozott Vasvár is, amely a rend szempontjából fontos út mellett terült el. Talán már az első magyar domonkosok – Paulus Hungarus és társai – is ezt az utat használták, amikor Bolognából Magyarországra érkeztek.
Haris Andrea és Zágorhidi Czigány Bálint beszámolójából tudom, hogy a vasvári rendház hazánk domonkos kolostorai közül a korai alapításúak közé tartozik: a rendi hagyomány mind a középkorban, mind az újkorban IV. Bélát tekintette alapítójának. Az bizonyos, hogy 1254-ben már létezett, mivel ekkor egy korábbi, keltezetlen oklevelet írtak át a kolostor javairól. Az alapítás után a vasvári szerzetesek rögtön hozzákezdtek kolostoruk felépítéséhez, és egységes elképzelés alapján készítették el a templomot és a rendházat. A kolostoregyüttes északi szárnyát az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom alkotja. Terméskőből épült falai a párkányokig, az oromfalakat is beleértve, megőrizték XIII. századi kialakításuk formáját.
A templom középkori fő- vagy inkább világi bejárata az északi homlokzaton volt. A kapu elfalazott állapotban került elő a homlokzat nyugati végén. A tégla eléfalazás-lefejtése után enyhén csúcsíves, bélletes, leveles oszlopfővel díszített kapu töredékei bontakoztak ki. A templom nyugati homlokzatát – ahol a jelenlegi főbejárat található – a középkorban két nyújtott, félköríves lezárású ablak, felettük középen körablak törte át. A déli falon négy félköríves lezárású ablak és egy körablak világította meg a templom hajóját. Ebben az időben a szerzetesek a quadratura (belső udvar) felől is bejuthattak a templomba.
A kolduló rendi hagyományokat követve önálló harangtorony épült a vasvári kolostorban. A torony a megszokottól eltérően nem a kolostorszárnyakhoz kapcsolódik, hanem kívülre került, a szentély északi oldalán áll. A templommal egy időben épült fel a kolostor többi szárnya.
A volt kolostor épületét többször körbejártam, és egyszerre láttam a mulandóság és a megújulás jeleit. Igaz, hogy a negatívok több képet őriznek a romboló idő nyomairól, mint a helyrehozott részekről, de azért arról szólok szívesen, ami megmaradt, hisz ez bizonyosan mindannyiunknak jobban esik.

mno.hu/Móser zoltán

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tereb (146) Nézőpont (1) Irodalmi kávéház (543) Titkok és talányok (12) Jobbegyenes (2892) Egészség (50) Politika (1582) Szépségápolás (15) Belföld (11) Vetítő (30) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1310) Gazdaság (721) Mozi világ (440) Heti lámpás (339) Autómánia (61) Életmód (1) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (18) Gasztronómia (539) Flag gondolja (38) Mozaik (83) Kultúra (9) Mondom a magamét (8007) Rejtőzködő magyarország (168)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>