Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
7b20240c3c519648c681095f55997bea.jpg

Új vár – régi vár

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.

Nincs olyan várrom, amelyet ha fölkeresek, ne akadnék egy-egy tűzrakó helyre. Nyilván jó szalonnasütő helyek ezek, mondom Mikszáth egyik pesti szerkesztőtársának véleményét, akinek Horpácsról csak ennyi volt a véleménye. Ilyen hely tehát ez a romos nógrádi vár, amelynek eredeti jelentése a bolgár-szláv „novgrád” alapján „új vár”, amely persze régi vár.


Anonymus a honfoglalás korába helyezi, bár az első okleveles említése 1138-ból származik: ekkor már királyi birtok és Nógrád vármegye székhelye. 1199-től a váci püspökségé. 1544-ben a török elfoglalta, de később, 1594-ben ismét magyar kézre került. „1594. február 27-én Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf visszafoglalta a törököktől. Mátyás főherceg Révay Andrást tette meg a vár kapitányává. 1605. szeptember 1-jén Bocskay István vette ostrom alá és el is foglalta, 1606-ban azonban ismét visszaadta a királynak. Az 1609. évi országgyűlés e vár felépítésére Pozsony, Hont, Bars és Trencsén vármegyék közmunkáját rendelte ki. 1619-ben Bethlen Gábor foglalta el, de 1622-ben átadta II. Ferdinándnak, aki a vár megerősítését rendelte el. 1626-ban Esterházy Pál a várat Murtéza budai basa ellen hősileg megvédte. 1655-ben az országgyűlés újból elrendelvén megerősítését, 200 gyalogosból és 150 lovasból álló őrséget rendelt őrizetére. 1663-ban ismét a törökök birtokába került. 1663–1685-ig török kézben volt. 1685-ben a villám a vár legerősebb tornyába, ahol a puskaport tartották, beütött, minek következtében a bástya összeomlott. A török őrség erre a várat, melyet így csonkán megvédeni nem tudott volna, felgyújtotta és kivonult belőle.”
A vár körös-körül meredek oldalú, magas dombon van, szabálytalan alaprajzú. „Belül egy feltehetően korábbi eredetű belső vár van, a nagy területű külső várat egy későbbi várfal övezi. Ez utóbbin három olasz rendszerű bástya van. A belső várat mély sziklaárok választja el, középen az öregtorony csonkja magasodik. A külső és belső vár között barbakán áll. A külső várfalat a lejtőre alapozták, belül feltöltötték, ezáltal az eredetinél jóval nagyobb területet nyertek. A belső vár átmérője körülbelül 50 x 30 m, a külső váré körülbelül 140 x 90 m.” Egész területét sűrű bokor és magas törmelékhalmaz borította, de néhány éve a romot konzerválták, ahol lehetett, kiegészítették, és az egész terepet elrendezték.
Aki felmegy a várba, annak valóban szépséges látványban lesz része. Látja onnan a község határában eredő Lókos-patakot az ott haladó vasútvonallal együtt, s azt a dűlőt, amelyet a helybeliek Törökhegy-dűlőnek neveznek, mert a törökök innen ágyúzták a várat. A másik irányban a Börzsöny panorámáját látni, amely jó kiránduló- és jó szalonnasütő hely valóban.

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Autómánia (61) Titkok és talányok (12) Mozi világ (440) Politika (1582) Gasztronómia (539) Irodalmi kávéház (537) Tereb (146) Nagyvilág (1309) Történelem (17) Flag gondolja (36) Heti lámpás (310) Vetítő (30) Kultúra (6) Tv fotel (65) Jobbegyenes (2778) Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Egészség (50) Nézőpont (1) Belföld (10) Mondom a magamét (7501) Alámerült atlantiszom (142) Életmód (1) Gazdaság (702) Rejtőzködő magyarország (168) Mozaik (83)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>