Ma 2020 június 05. Fatime napja van. Holnap Norbert, Cintia napja lesz.
9e524884569de16da35fea32ce568261.jpg

Ha megérint egy álom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.

„… az írott szöveg lehet világos,
lehet homályos, és lehet kétértelmű.”
Quintilianus


Tavaly novemberben jártam Heiligenkreuzban. Innen indultak el azok a szerzetesek, akik 1142-ben, II. Géza uralkodása idején megalapították az első magyarországi cisztercita apátságot a Tolna megyei Cikádoron. S mert annak alapfalait láttam, érdekelt az itteni kolostor is. A cisztercita Szent Benedek rendjének egyik ága. Szent Róbert molesme-i bencés szerzetes 1098-ban húsz rendtársával Citeaux-ban (innét e név), Dijon vidékén telepedett le azzal a céllal, hogy rendjét visszavezesse eredeti fegyelmére és szellemére. Egy év múlva felsőbb rendeletre visszatért Molesme-be. Utóda, Szent Alberik megvetette az önálló fejlődés alapjait egy ideiglenes szabályzattal, a ruházat színének megváltoztatásával (fehér öltöny, barna, később fekete skapuláréval) és a II. Pascal pápától 1100 áprilisában nyert védelmi levéllel. Az új rend megszervezését a következő apát, Harding Szent István fejezte be 1119-ben az úgynevezett Carta Caritatis szabályzattal. A rend csakhamar fölvirágzott, leginkább azáltal, hogy Szent Bernát is belépett harminc társával. (Halálakor a cisztercita apátságok száma már 300 fölé emelkedett, majd néhány évtized alatt a rend egész Európában elterjedt.)
Ausztriában a ciszterciták első kolostorát Heiligenkreuzban alapították. III. Lipót őrgróf tizennyolc gyermeke közül az ötödiket, Ottót Párizsban taníttatta. Morimondból ő hívta magával azt a 15 fiatal cisztercita szerzetest, akikkel itt 1133-ban megalapította azt a kolostort, amely néhány év múlva jelentős szerzetesi központtá vált. Az épületek nagyobb része a barokk korban épült. Kivéve a Mária mennybemenetele apátsági templomot, amely a XII. században épült román stílusban, majd a XIII. században tovább bővült. A szentély külső fala lépcsőzött támpillérekkel tagolt, egyenes záródású, mint Cikádoron. A fő- és két mellékhajóból álló templom csendje, évszázados félhomálya először zavart. De kijövet a bal oldali portálé fölötti fríz nem várt élménnyel lepett meg. Középen ott az apostoli kettős kereszt – a megfeszített Krisztus keresztfájának jelképe –, az alsó száron a görög ábécé első és utolsó betűje, az alfa és ómega látható, amely Krisztus kezdet és vég nélküli lényének szimbóluma már a III. századtól kezdve. (A szimbólum alapja megtalálható Izajás könyvében: 41, 4; 44, 6; 48, 12.) A fölötte lévő két szoláris jelkép, a Hold és a Nap üzenete több ezer év óta érthető az emberiség számára. Mindezeket keretezi egy olyan hármas osztású ív, amely akár Szentháromság-jelkép is lehetne, de a magyar címerben látható hármas halomra szintén emlékeztet. E gondolatra megérintett egy álom, amelyről felébredés után egy ideig nem tudjuk eldönteni, hogy való volt-e, vagy sem…
Most újra megjelenik előttem az a fehér habitusban lévő szerzetes, aki szembejött velem, és valamiért csodálkozva nézett rám. Újra látom, ahogy megy az udvaron, és belép a kolostor kapuján. Azt már nem látom, milyen az arca: örül-e, bosszankodik-e, vagy csodálkozik a csillogó fehérségen?

Móser Zoltán, mno.hu

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (14) Irodalmi kávéház (486) Gazdaság (651) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Autómánia (61) Mozi világ (440) Életmód (1) Vetítő (37) Belföld (5) Kultúra (6) Flag gondolja (33) Politika (1571) Mozaik (83) Nagyvilág (1450) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Rejtőzködő magyarország (171) Mondom a magamét (4569) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (240) Titkok és talányok (12) Egészség (50) Jobbegyenes (1771) Tereb (140)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>