Külön maradjon Jane és Jake, vagy az eltelt idő bebizonyította, hogy mégiscsak összetartoznak? Hát... ez egyszerűen bonyolult.

Az Oscar®-ra jelölt Nancy Meyers (Minden végzet nehéz – Something’s Gotta Give, Holiday) igazi sztárparádét vonultat fel legújabb vígjátékában, amely szerelemről, válásról és a közöttük levő különös katyvaszról szól.

 

 

 

Az elmúlt 30 évben Nancy Meyers számos sikeres vígjátékot rendezett, amelyek hősei szembesülni kénytelenek az addig szőnyeg alá söpört problémáikkal. A filmekbe saját élettapasztalatait is beleszőtte – most az a kérdés foglalkoztatta, milyen az élet válás után.

 „Az emberek néha egészen egyszerű dolgokat képtelenek belátni – magyarázza Meyers. – Csak a nagyon szerencsések tudnak tanulni a hibáikból. Általában olyan témákat szeretek boncolgatni, amelyek nekem is fejtörést okoznak. Az írás mindig is terápia volt számomra. Egy csomó filmben feldolgozom a saját életem eseményeit, bár katona azért nem voltam (Benjamin közlegény – Private Benjamin), és nem folytattam viszonyt az exemmel. A történeteim mindig kitaláltak, de ami a lényeg, az szívből jön.”

Meyers úgy találta, kimeríthetetlen humorforrás egy olyan történet, amelyben egy elvált feleség viszonyt kezd a volt férjével. Hogy több ihletet kapjon, újranézte Paul Mazursky hetvenes évekbeli klasszikusait, mint az An Unmarried Woman vagy a Bob és Carol és Ted és Alice, mert pontos lenyomatai annak a kornak, amelyben születtek. Mazursky tényleg értette az idők szavát. „Nagyon érdekelt, hogy az exek mit kezdenek magukkal furcsa helyzetükben: ugyanis a válás ellenére nincs vége a kapcsolatnak, folyton egymásba botlanak, és szülei maradnak közös gyermekeiknek. Rájöttem, hogy az együttélés továbbra is fennáll, bár megváltozott értelemben. Nagyon izgalmasnak találtam a témát, és még egy férfit bevontam a történetbe, hogy tovább bonyolítsam a dolgot.”

Ahogy összeállt a történet, Scott Rudin producer vette kézbe a dolgokat. „Nancy mindig rengeteg igaz érzelmet visz a filmjeibe – magyarázza Rudin. – Olyan megindítóan ábrázolja a házasságot és két ember kapcsolatát, hogy szokatlanul mélyen megérinti a nézőt. Ez azért lehetséges, mert Nancy minden filmjében sokat megmutat magából – esetünkben ez nem Jane egyes tulajdonságaira vonatkozik, hanem az érzelmekre, amelyeket átél. Szereti a családját, a gyerekeit, hisz a romantikus érzelmekben és abban, hogy pozitívan kell szemlélni az életet – ezek a dolgok igazán fontosak Nancy számára.”

 

 

A forgatókönyv írása közben Nancy Meyers Meryl Streepet képzelte el az ötvenes asszony szerepében, aki boldog anya és sikeres vállalkozó. Most már úgy érzi, sikerült feldolgozni a válást, olyan életet alakítva ki magának, amilyet mindig is szeretett volna. „Meryl lebegett a szemem előtt, amint olyan dolgokat is képes megcsinálni, amikhez nekem soha nem lenne merszem – meséli Meyers. – Úgy éreztem, Meryl sugalmazza a gondolatokat írás közben. Jane sokkal bátrabb, mint én, és nagyon jó érzés volt, hogy komoly problémákat old meg, illetve képes okosan dönteni, ha dilemmába kerül. Ahogy a filmben mondja, kísérletezik magán. Én bizony inkább kísérletezem egy kitalált karakterrel, mintsem meghozzak olyan döntéseket, mint ő...”

Rudin tökéletesen egyetértett Meyersszel, hogy Meryl Streep az ideális Jane. Már többször eredményesen dolgoztak együtt, első közös munkájuk az 1996-os Marvin szobája (Marvin’s Room) volt. „Ő a földkerekség legjobb színésznője! – méltatja Streep tehetségét a producer. – Minden áldott nap ezer százalékkal veti bele magát a munkába. Mindig nagy ajándék számomra, ha beülhetek a vágószobába, és visszanézhetem a Meryllel felvett jeleneteket. Meryl annyira könnyedén, bájosan és bölcsen alakítja Jane-t, hogy mindig beleszeretek, valahányszor megnézem a filmet. Sokat dolgoztam együtt vele, és rengeteg szerepben láttam-hallottam, az apácától a rókáig, ezért azt hittem, már semmi újat nem tud mutatni. De olyan lelkesen és átszellemülten játssza Jane-t, hogy az maga a csoda: teljesen átadja magát a szerepnek.”

Amikor Streep elolvasta a forgatókönyvet, meghatódott, Meyers milyen mélyen átérzi, mi megy végbe váláskor a felek lelkében, illetve mit él át az, akit elhagyott a párja. Streep úgy érezte, Jane olyan nő, aki már túl van az élet nagy csalódásain, és végre kezdi jól érezni magát. „Sikeres az üzleti vállalkozása, és tíz év alatt kiheverte a válást is – magyarázza a színésznő. – A dolgok igazán jól festenek – amíg Jake vissza nem tér az életébe.”

 

 

Jane másik rajongóját Steve Martin komikus játssza, aki az Örömapa 1-2-ben (Father of the Bride) dolgozott együtt Meyersszel. A rendező mindenképpen akart neki írni egy szerepet, így született Adam, a nemrég elvált építész figurája, aki nehezen dolgozza fel a történteket. „Steve csodálatos a könnyed vígjátékokban – mondja Meyers. – Most is rengeteg emberi melegséget és vidámságot visz a filmbe. Különleges élmény volt látni, hogy a legendás Steve Martin most visszafogottabb arcát mutatja ebben a formátumához képest kis szerepben. Adamje egy kicsit sebzett, és Steve olyan őszinteséggel és sármmal játszik, hogy roppant elragadóvá teszi a figurát. Adam egészen másként viszonyul Jane-hez, mint Jake, ennek köszönhetően Steve jelenetei egyre izgalmasabbak a filmben. Steve most nem úgy játszik, mint a legszédültebb vígjátékaiban, de persze ha adott a lehetőség a humorra, kihasználja, és izzik körülötte a levegő.”

Steve Martin nagyon örült, hogy ismét régi barátjával forgathat. „Nancy felhívott, és közölte, hogy írt nekem egy szerepet – emlékszik vissza a komikus. – Majd kiugrottam a bőrömből! A forgatókönyv természetesen tökéletesen méltó volt Nancyhez: kifinomultan és éleslátóan ábrázolja az emberi természetet. A legbizarrabb dolgokról is hitelesen tud írni.”
            „Adam megállapodott, sikeres üzletasszonynak látja Jane-t, aki nagyon összeszedett, és tudja, mit akar – folytatja Martin. – Ugyanakkor egy kicsit szeleburdinak is tartja, és konstatálja, hogy Jane néha felkapja a vizet. De ettől még szereti: tiszteli megbízhatóságát, és viccesnek találja, hogy kicsit különc.”

A nézők megszokhatták, hogy Martin hiperaktív figurákat alakít. Adam azonban kezdetben meglehetősen félénk és visszafogott, mert megégette magát a nőkkel. „Mindig is azt gondoltam, hogy Steve nagyon gyengéd és hatalmas szíve van – mondja Scott Rudin producer. – Számos felejthetetlen, érzelmileg felkavaró alakítást ismerünk olyan színészektől, akiket elsősorban nevettetőkként tartunk számon – aztán mégis megríkatnak. Ilyen Steve játéka is ebben a filmben.”

Jane exét a kétszeres Emmy- és kétszeres Arany Glóbusz-díjas Alec Baldwin alakítja. Baldwin már akkor felfigyelt Meyerre, amikor még csak forgatókönyvíróként aratott babérokat. Nagy rajongója korai filmjeinek (Benjamin közlegény, Apád-anyád idejöjjön! – The Parent Trap), akárcsak későbbi sikereinek (Mi kell a nőnek? – What Women Want, Minden végzet nehéz).

 

„Mindig imádtam a filmjeit – mondja a színész. – Felnőtt kapcsolatokról szólnak, meg arról, mekkora kalamajkába kerülhetünk miattuk. A másik ok, amiért örültem ennek a szerepnek, az Meryl. Mint minden színész, én is rajongok érte, és nagyon vártam, hogy együtt dolgozhassak vele. A harmadik ok természetesen Steve Martin. Ő és Nancy már dolgoztak együtt, és Steve filmjei a kezdetektől a kedvenceim közé tartoztak.”

„Alec rendkívül tehetséges komikus – veszi át a szót a rendező. – Nincs olyan mondata a forgatókönyvnek, amely ne hangzana viccesen a szájából, és mindig hozzá tud tenni egy kis pluszt is – egy gesztust, egy hunyorítást, egy apró biccentést. Az ő Jake-je ellenállhatatlan a közönség és Jane számára is.”

„Alec a mi Spencer Tracynk – mondja Rudin. – Elképesztően tehetséges, de nem lehet megfejteni, hogyan csinálja, ettől olyan eredeti és különleges.”

Rudin a forgatáson elégedetten figyelte, mennyire harmonikus Meryl Streep és Alec Baldwin összjátéka. „Nagyon ritka, hogy komikus szituációkban két színész ennyire kiegészítse egymást. Öröm volt nézni, ahogy oda és vissza passzolták a labdát. Azért szeretem nagyon ezt a filmet, mert valódi intimitás teremtődött meg a két főszereplő között, és miközben előadnak egy történetet a jelenben, azt is elmondják, milyen volt a kapcsolatuk a múltban. Két történetet mesélnek el egyszerre – egy reménytelit és egy merengőt –, és ez ennek a két csodálatos színésznek köszönhető, no meg Nancynek, aki írta és rendezte ezt a filmet.”

„Azt kell mondanom, hogy kegyetlenül viccesek – vélekedik Meryl Streep Martinról és Baldwinról. – Nagyon becsülöm őket, amiért nem rettentek meg a film érzelmeitől. Nem egyszerűen viccesek akartak lenni, hanem arra törekedtek, hogy feltárják a karakterek érzelmeit.”

 

MERYL STREEP (Jane) számos filmkritikus szerint napjaink legnagyszerűbb színésznője. Kétszer vehetett át Oscart, a Kramer kontra Kramer (Kramer vs. Kramer) és a Sophie választása (Sophie’s Choice) című filmekért, és további tizenkétszer jelölték a díjra.

Legújabb filmjei: Mamma Mia!, Lions for Lambs (Lions for Lambs), Kiadatás (Rendition), Kétely (Doubt), Julie & Julia.

Első filmszerepét az 1977-es Júlia (Julia) című drámában alakította Jane Fonda és Vanessa Redgrave mellett. Első Oscar-jelölését a A szarvasvadász (The Deer Hunter) című filmért kapta.

További korai filmjei: A francia hadnagy szeretője (The French Lieutenant’s Woman; Oscar-jelölés), Silkwood (Silkwood; Oscar-jelölés), Távol Afrikától (Out of Africa; Oscar-jelölés), Gyomok között (Ironweed; Oscar-jelölés), Sikoly a sötétben (A Cry in the Dark; a Cannes-i Filmfesztivál és a New York-i Filmkritikusok legjobb színésznőnek járó díja, AFI-díj), Zuhanás a szerelembe (Falling in Love), Féltékenység (Heartburn), Manhattan (Manhattan).

A kilencvenes években a következő filmekben láthattuk: Nőstényördög (She-Devil; Golden Globe-jelölés), Képeslapok a szakadékból (Postcards from the Edge; Golden Globe- és Oscar-jelölés), Tranzit a mindenhatóhoz (Defending Your Life), Jól áll neki a halál (Death Becomes Her), Kísértetház (The House of the Spirits), Veszélyes vizeken (The River Wild), A szív hídjai (The Bridges of Madison County; SAG-, Golden Globe- és Oscar-jelölések), Marvin szobája (Marvin’s Room; Golden Globe-jelölés), A gyanú árnyéka (Before and After), Életem értelme (One True Thing; SAG-, Golden Globe- és Oscar-jelölés), Pogánytánc (Dancing in Lughnasa), A szív dallama (Music of the Heart; Oscar-jelölés).

A közelmúltban készült filmjei: Az órák (The Hours; SAG- és Golden Globe-jelölések), Adaptáció (Adaptation; Golden Globe-díj, BAFTA- és Oscar-jelölések), A mandzsúriai jelölt (The Manchurian Candidate), Lemony Snicket – A balszerencse áradása (Lemony Snicket’s A Series of Unfortunate Events), Első a szerelem (Prime), Az utolsó adás (A Prairie Home Companion), Este (Evening), Az ördög Pradát visel (The Devil Wears Prada; Golden Globe-díj, Oscar-, SAG- és BAFTA-jelölések).

 

STEVE MARTIN (Adam) a kortárs filmipar egyik legsokoldalúbb tehetsége: színész, komikus, író, drámaíró, producer, „civilben” pedig ünnepelt bendzsóművész.

Tavaly két könyve jelent meg, a gyerekeknek szóló The Alphabet From A to Y With Bonus Letter Z! (Az ábécé A-tól Y-ig a bónusz Z betűvel!), illetve önéletírása, a Born Standing Up: A Comic’s Life (Stand upra születve: Egy komikus élete).

2005-ben jelentős kritikai sikert aratott a Shopgirl – Az eladólány, amelynek forgatókönyve Martin kisregényéből készült. 2003 karácsonyán mutatták be a színész anyagilag eddig legsikeresebb filmjét, a Tucatjával olcsóbb (Cheaper by the Dozen) című vígjátékot, amelynek összbevétele meghaladta a 190 millió dollárt, miközben csak 40 millióba került. 2005 karácsonyán követte a folytatása, a Tucatjával olcsóbb 2.

2003-ban Martin immár másodszor volt az Oscar®-gála házigazdája, teljesítményéért Emmyre jelölték. A következő díjkiosztót is ő vezényli a színpadról Alec Baldwin oldalán.
            Martin a hatvanas évek végén kezdte pályafutását tévés kabaréíróként, Emmyt kapott a The Smothers Brothers Comedy Hour című sorozatban végzett munkájáért. Gyakori vendég volt Johnny Carson Tonight Showj-ában, majd a Saturday Night Live ünnepelt sztárja lett. Közben saját kabaréműsorával járta az országot, a produkciók lemezen is megjelentek, és két Emmyt kapott értük.
            Első rövidfilmjéért, a The Absent-Minded Waitert (A feledékeny pincér) Oscar®-t kapott, ezt követte első nagyjátékfilmje, A pacák (The Jerk).

További fontosabb filmjei: Több a sokknál (Bringing Down the House), A Rózsaszín Párduc 1-2. (The Pink Panther), Novocain (Novocaine), Fergeteges forgatás (Bowfinger), Párosban a városban (The Out-of-Towners), Bilkó főtörzs (Sgt. Bilko), Az örömapa 1-2. (Father of the Bride), Segítség, karácsony! (Mixed Nuts), A sors kegyeltje (A Simple Twist of Faith), A képlet csapdája (The Spanish Prisoner), És a zenekar játszik tovább (And the Band Played On), Grand Canyon, L.A. – Az őrült város (L.A. Story), Vásott szülők (Parenthood), A Riviéra vadorzói (Dirty Rotten Scoundrels), Három amigo (Three Amigos!), Agyban nagy (The Man with Two Brains).

 

ALEC BALDWIN (Jake) számos díjat kapott a 30 Rock című vígjátéksorozatban nyújtott alakításáért: egy Emmyt, 3 SAG Awardot (a színészkamara díja), két Arany Glóbuszt zsebelhetett be.

Baldwin több mint 40 filmben játszott, ezek közül a fontosabbak: Beetlejuice, Dolgozó lány (The Working Girl), Vadászat a Vörös Októberre (The Hunt for Red October), Glengarry Glen Ross, Az esküdt (The Juror), A tégla (The Departed), Aviátor (The Aviator), A Macska (Dr. Seuss’ the Cat in the Hat).

 

 

NANCY MEYERS (forgatókönyvíró, rendező, producer) a kifinomult romantikus vígjátékok specialistájának számít. Két évtizedig sikeres forgatókönyvíró és producer volt, majd első rendezésével (Apád-anyád idejöjjön – The Parent Trap) is elismerést szerzett.

Meyers a legsikeresebb női rendező Hollywoodban, a Mi kell a nőnek? (What Women Want) nemcsak a kritikusokat nyűgözte le, hanem rekordbevételt is elért: a 70 millió dollárba kerülő film több mint 374 millió dollárt hozott világszerte.

2003-ban Meyers forgatókönyvírója, rendezője és producere volt a Minden végzet nehéz (Something’s Gotta Give) című filmnek. A két főszereplőt, Jack Nicholsont és Diane Keatont Arany Glóbuszra, Keatont pedig Oscar®-ra is jelölték.

További jelentősebb filmjei: Benjamin közlegény (Private Benjamin; a legjobb eredeti forgatókönyvért járó Oscar- és Writers Guild-jelölés), Kibékíthetetlen ellentétek (Irreconcilable Differences), Baby Boom, Az örömapa (Father of the Bride), Örömapa 2. (Father of the Bride Part II).

 

SCOTT RUDIN (porducer) Julie és Julia – Két nő, egy recept (Julie & Julia), Kétely (Doubt), Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men), A szabadság útjai (Revolutionary Road), Vérző olaj (There Will Be Blood), Utazás Darjeelingbe (The Darjeeling Limited),Szerzők (Reprise), A királynő (The Queen), Margot az esküvőn (Margot at the Wedding), Egy botrány részletei (Notes on a Scandal), Közelebb (Close), Amerika kommandó: Világrendőrség (Team America: World Police), I Heart Huckabees –Multik, haza!, A falu ( The Village), Rocksuli (School of Rock), Az órák (The Hours), Iris – Egy csodálatos női elme; Tenenbaum, a háziátok (The Royal Tenenbaums),Zoolander, a trendkívüli, Álmosvölgy legendája (Sleepy Hollow),Holtak élén (Bringing Out the Dead), South park: nagyobb, hosszabb és vágatlan, (South Park: Bigger, Longer & Uncut, Zavaros vizeken (A Civil Action), Truman Show ( The Truman Show), A boldogító nem (In & Out), Váltságdí (Ransom), Elvált Nők Klubja (The First Wives Club), Spinédzswerek (Clueless), Senki bolondja (Nobody’s Fool), A Cég (The Firm), Apáca-show 1-2. (Sister Ac), Addams Family.