- 0
Elkezdődött az uborkaszezon a magyar labdarúgásban. Ez az időszak egy szurkolónak bitang nehéz és megpróbáltatásokkal teli, hiszen nem tud semmit a kedvenc csapatáról. Információk csak csepegtetve érkeznek, így marad a találgatás és a fantáziálás.
Volt még egy restanciám az utolsó jelentkezésem óta, ez pedig a záró forduló, ahol a Kaposvárt fogadtuk az ETO Parkban. A találkozóról nincs sok mondanivalóm, hiszen miután gyakorlatilag minden kérdés eldőlt, tét nélkülivé silányodott ez a találkozónk. Illetve egy tét maradt csupán, az pedig Böde Dani gólkirályi címe, amelyet a debreceni gólvágó Coulibalyval szemben szerezhetett volna meg, ha legalább 3 gólt ér el a Prukner csapat ellen. Nos, ez első ránézésre nagyon kemény feladatnak tűnt, de a találkozó végül úgy alakult, hogy Dani két gólt szerzett, igaz mindkettőt büntetőből. Tehát bőven megszerezhette volna azt a fránya harmadik találatot is, amivel már holtversenyben felülhetett volna a képzeletbeli trónra. Sajnos nem sikerült! Egy kicsit úgy érzem fel is áldoztuk ezt a találkozót a gólkirályi cím esetleges megszerzéséért, hiszen jobbnál jobb helyzetekben is a Danira próbáltunk játszani. De ez úgy gondolom belefért, hiszen, mint mondtam a bajnokság szempontjából már tét nélküli volt számunkra záró forduló.
A vége 2:2 lett, ami egy kicsit hű lenyomata is volt az egész szezonunknak. Mentünk előre, helyzetek-helyzetek hátán, de az ellenfél azonnal betalál az első adandólehetőségből, így a megérdemelt 8:2 helyett maradt a 2:2. A kritikán aluli helyzetkihasználásunkon változtatni kell, ha valóban versenybe szeretnénk szállni a bajnoki címért a 2013-2014-es szezonban.
Egyenlőre nem tudjuk kik fogják alkotni a keretet, de reményeim szerint 3-4 minőségi játékossal meg tudjuk erősíteni a csapatot és akkor Moniz irányításával mi is bajnokesélyesek lehetünk.
Egy rövidke értékelést szeretnék adni a játékosainkról, miként teljesítettek a mögöttünk hagyott szezonban.
Jova – sokat fejlődött, de még mindig nem igazán érzem azt a megnyugtató biztonságot, amit egy Ferencváros kapusának sugároznia kell magából a társai felé.
Besic – nagyszerű játékos, vagány, gyors, átlagon felüli játékintelligenciával, csak reménykedni tudok benne, hogy jövőre is minket fog erősíteni, mert a következő évadban csúcsteljesítményre lesz képes.
Klein – kevés szerephez jutott, de amikor beszállt nagyszerűen tette, gólveszélyes, jól fejel, hasznos játékos.
Sváb – Moniz keze alatt nagyon sokat fejlődött, küzd, hajt, lelkes, de ennél szerintem több kell a Fradiban. Semmiképpen nem írnám le!
Bönig – rutinos balbekk, látszik a játékán a Bundesliga múlt. Egy kicsit már megkopott a gyorsasága és az előre játékban nem volt túl acélos. Védőfeladatát jól oldatta meg.
Jovanovic – sokat volt sérült, de megítélésem szerint hasznos láncszem, küzd hajt, de ő nem igazi jobb hátvéd, sokkal inkább jobb oldali középpályás.
Cukic – nem okozott csalódást, sőt az egyik kedvencem lett. Bár a szezon végére egy kicsit elfáradt. Sokat vállalt, talán egy kicsit többet is, mint kellett volna, de jó vétel volt.
Gyömbér – nem véletlenül lett válogatott kerettag. Igazi Jolly Jokere volt a csapatnak. Ha kellett belső védőt játszott, ha kellett jobb hátvédet, de a középpályán képes a legjobb teljesítményre. Nagy erőssége a mai Ferencvárosnak.
Alempijevic – sajnos sokat volt sérült és eltiltott is. Ő is jó vétel volt, remélem jövőre ezt még inkább bizonyítani fogja.
Józsi – a CSK. Higgadt volt, nyugodt és valóban egyfajta biztonságot hozott a középpályára, de szerintem képességei alapján sokkal, de sokkal többet vállalhatna. 5 gólja dicséretes teljesítmény!
Jenner – az „Ollózó Kölyök” – nálunk ugyan nem ollózott, de bejátszotta a széleket, nagyszerű játékos és mentálisan is csapat motorja volt az egész szezonban, csak így tovább Julian!
Somalia – Ő fejlődött a legtöbbet az egész csapatból! Egyre jobb és jobb! Mára már nem csak a gyorsasága miatt tiszteleik az ellenfelek. Van még hova fejlődnie, de jó úton halad.
Böde – 17 góllal házi gólkirály lett. Ennyi gólt nagyon régen szerzett Fradi csatár az NB 1.-ben. Ráadásul a válogatottban is bemutatkozott, ott is góllal. – ez a teljesítmény önmagáért beszél! Ráadásul ezt úgy érte el, hogy valljuk be a szezon végére elfáradt és nem volt már olyan ellenállhatatlan, mint mondjuk az őszi idény végén, tavasz idény elején.
Leonardo – zseni, örülök, hogy nálunk focizott, ízelítőt adott a labdarúgásból. Sajnos megsérült, így hosszú ideig nem számíthatunk rá. Egészségesen az egész NB 1. legjobb játékosa, így nagy nyereség lenne, ha maradna.
Holman - ügyes srác, jól mutatkozott be, de még nagyon sokat kell tanulnia, hogy meghatározó játékos válljon belőle.
Ionescu - Ősszel nagyon jó volt, sajnos megsérült, így nem tudtra bizonyítani vitathatatlanul meglévő tehetségét.
Otten - sajnos ő is sérült volt szinte az egész szezonban. Én mindenképpen számítanék rá a jövő szezonban.
A többi játékos nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így Peric, Orosz Márk, Batik, Hakola, Aborah (vele én meg voltam elégedve, állítólag egy kicsit „nagyképű volt a srác”) és Martinus sem.
Remélem a jó teljesítmények a jövő szezonban már eredményekben is megmutatkoznak majd és valóban küzdhetünk a bajnoki címért.
Hajrá Fradi!
Csépányi Balázs