Minden nagyon szép és jó volt. Az idő remek volt, verőfényes napsütés fogadott minket, az esőfelhők is elvonultak a mérkőzés kezdetére. Az előjelek is kimondottan pozitívak voltak, hiszen az elmúlt héten egy nagyszerű győzelmet ünnepelhettünk a Kecskemét otthonában.

A mérkőzés képe is olyan volt, amit előzetesen elképzeltünk. Domináltunk, a saját tizenhatosára szorítottuk a pápaiakat. Azonban igazi gólhelyzetet nem nagyon tudtunk kialakítani. Az utolsó passzokba, átadásokba rendre hiba csúszott, a lövéseink pedig elakadtak az önfeláldozóan védekező hazaiakban. Lauthnak volt egy hatalmas helyzete, akkor Szűcs védett nagyszerűen.

Ahogy telt-múlt az idő egyre fenyegetőbb volt, hogy nem kerülünk gólhelyzetekbe és felrémlett a foci örök igazsága: az ellenfél egyszer fog elmenni, gólhelyzetbe kerülni és nem fog hibázni. Így is történt, az egyetlen pápai ellenakció végén Dibusz kapujába került a labda.

Azt kell, hogy mondjam megérdemeltük a gólt is és a vereséget is. Nagyon remélem, hogy még időben kaptuk ezt a pofont. Ilyen mentalitással nem léphet pályára egy Ferencváros, soha, semmilyen körülmények között sem. Nagyképűek voltunk, flegmák és lenézőek. Az ellenfelet tisztelni kell, mert csak akkor tudunk fölé kerekedni, ha a legnagyobb tisztelet mellett, maximális odafigyeléssel, és küzdőszellemmel futunk ki a pályára.

Azért veszítettünk vasárnap, mert lenéztük és nem tiszteltük eléggé az ellenfelünket. A nagyképűség ide vezetett. Ebből tanulnunk kell, mert ha ezen nem változtatunk, akkor számos ilyen pofonba fogunk beleszaladni a szezon során.

Rendet kell tenni a fejekben és változtatni kell sürgősen a mentalitásunkon és a hozzáállásunkon is. Csak akkor leszünk eredményesek, ha mindenki ellen úgy lépünk pályára, mintha az életünk múlna rajta. Mintha mondjuk az Újpest elleni derbit játszanánk le hétről-hétre.

Fradista szemmel, úgy láttam, hogy az elmúlt találkozónkon remekül játszó Böniget nem kellett volna a láthatóan megilletődötten, sok hibával játszó Bosnjakra lecserélni. Talán ez nem volt a legjobb húzás Dolltól. Nem tudom. Egy valamit azért halkan megjegyeznék a vezetőség felé. Tudom, hogy a televíziók nagy urak, a közvetítés a bevétel a legfontosabb, de azért az elég furcsa, hogy a nyári legnagyobb kánikulában mindig mi játszunk. 20-30 százalékkal jobb teljesítményt tud kihozni magából egy játékos, ha nem 30-35 fokban, tikkasztó hőségben kell játszania. Ez nem menti fel a csapatot a gyatra, ötlettelen játék terhe alól, de mindenesetre érdekes.

A hullámzó teljesítmény mindig azt jelzi, hogy nem álltunk össze, nincs összhang a csapaton belül.

A legutóbbi Fradista szemmelt úgy fejeztem be, hogy kíváncsi vagyok, arra, hogy hétről hétre miként lesz jobb és jobb a csapat játéka. Nos, a pápai kirándulás után azt kell, hogy mondjam, szinte mindent kezdhetünk előröl.

A hétvége nagy ünnep lesz a világ összes Fradistájának! El kell felejtenünk ezt a fiaskót legalább erre a két napra. Felavatjuk az új Szentélyünket! Átadják az új otthonunkat!

Azt javaslom, hogy erre a napra tegyük félre vélt vagy valós problémáikat, tegyük félre ellentéteinket és legyünk büszkék és boldogok, hiszen nem mindennapi dolog fog most vasárnap történni!

Hajrá Fradi!

Csépányi Balázs

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>