Minden idők leggólképesebb Fradija játszott, óriási fölénnyel nyerték a bajnokságot. Mindezek mellett a védelemre sem lehetett panasz, hiszen ez az alakzat a legkevesebb gólt kapta a bajnokságban.

Az MTK a Hidegkuti, a Kispest a Puskás és Bozsik által fémjelzett csapat volt. Azonban a későbbi válogatott aranycsapat támadóalakzatának többsége nálunk játszott, „kiegészítve” a fantasztikus gólkirállyal, Deák Ferenccel, aki a bajnokságban 59 góllal lett gólkirály. Nyugodtan mondhatjuk, utolérhetetlen teljesítmény, azóta is megdönthetetlen rekord. Szóval a csatársorunkból Deák 59 gólt vállalt, érdemes azonban a többiek találatait is leírni: Kocsis 33, Czibor 18, Budai 15, Mészáros 4 alkalommal talált a kapuba, öten összesen 129-szer. Hátsó alakzatunk legeredményesebbje Rudas Ferenc volt 5 góllal, rajta kívül Kispéter és Szabó szerzett 1-1 gólt, míg ellenfeleink 3 öngólt vétettek. Így jön ki a fantasztikus 140-es szám. Fantasztikus csatárok, fantasztikus védelem, közte óramű pontosságú fedezetsor, mögöttük egy jó kapus. Ez volt a csodacsapat receptje. És aki edzette, az Lyka Antal volt.

Az edzőt dícséri, hogy a csapatnak erőnléti gondjai sem lehettek, amiről ékesen tanúskodik két bajnoki mérkőzés időpontja. 1948. október 31-én Tatabányán játszottak, 5:0-ra legyőzve a hazai csapatot, majd november 1-én, tehát másnap az Üllői úton 13:0 (nem elírás, 13) következett a Győri ETO ellen. Idézet a korabeli tudósításból:

„Nagyszerű mérkőzés volt. A Ferencvároson egyáltalán nem lehetett észrevenni, hogy előző nap Tatabányán játszott. A játékosok erőnléte elsőrangú. A Ferencváros végig jobb volt, és ha Deáknak a kapu előtti helyzeteket jobban sikerült volna kihasználnia, akkor a győzelem aránya nagyobb is lehetett volna. Nagyszerűen játszott a Fradi támadósora. A játékosok ismerik már szinte egymás gondolatát is, kitűnően cserélik helyeiket és rengeteg helyzetet tudnak az ellenfél kapuja előtt összehozni.”

A Magyar Kupa továbbra is szünetelt.

A szezonban rendezett minitornák sorát a bajnokság előtt rendezett Centenáris Kupával kell kezdeni. Csapatunk vezetői ezt a sorozatot bevallottan arra használták, hogy az új igazolásokat minél jobban be tudják építeni a csapatba. Az elképzelés sikerét a későbbi bajnoki eredmény a legmesszebbmenőkig igazolta. Bár akkoriban még fájhatott a szurkolóknak, hogy ezen a tornán csak a harmadik helyen végzett a Fradi. Ellenfeleink a Vasas (8:2-es vereség), a szlovák Jednota Kosice (5:1-es győzelem), a Csepel (5:4-es győzelem), az MTK (5:3-as vereség) és az osztrák Wacker (3:0-ás győzelem) voltak.

1948 októberében a Szakszervezeti Tanács SZOT-serlegéért küzdöttek a csapatok. A Fradi a francia Roubaix Excelsior csapatát 9:0-ra kiütötte, ám a Budapesti Lokomotívtól 4:3-ra kikapott, így ez a serleg nem kerülhetett a vitrinjébe.

Az 1949-es Húsvéti-tornán a Fradi két fölényes győzelmet aratott, a Slavia Praha csapatát 8:3-ra, a Sparta Praha csapatát pedig 4:0-ra győzte le. Megjegyzendő, hogy a 8:3-ra legyőzött Slavia ebben az időben pontveszteség nélkül állt a csehszlovák bajnokság első helyén. Ez a 12:3-as gólkülönbség is kevés volt azonban a tornagyőzelemhez, mert akkoriban gólarányt számoltak, az pedig (9:1) a tornagyőztes MTK-nak jobb volt.

És még mindig nincs vége a minitornáknak. 1949 júniusában a Népszava-serlegért küzdöttek a csapatok. A Fradi az MTK-t 5:2-re kiütötte az elődöntőben, majd a döntőben az Újpestnek sem kegyelmezett (4:3).

A bajnokság és a számos minitorna mellett egyéb barátságos nemzetközi mérkőzésekre is jutott idő. Még 1948 őszén Nyitrán tartott gólbemutatót a Fradi (6:3). Aztán a sikerrel megvívott bajnokság után ugyancsak Szlovákiába indult bemutatózni. Hét mérkőzés, hét győzelem fémjelezte ezt a kirándulást, 38:7-es gólkülönbséggel. Hiába, ez volt minden idők leggólképesebb Fradija!

Az 1948-49-as szezonban játszott díjmérkőzések összesítése:

49 mérkőzés: 42 győzelem, 1 döntetlen, 6 vereség: 235 : 76 gólarány

]]>]]>
 

Forrás:
Nagy Béla Fradi futballkrónika 1899-1973
nemzetisport.hu

]]>www.ftcbk.eu]]>