A professzionalizmus bevezetését három éves tárgyalás-sorozat előzte meg. Az FTC sokáig az amatőrség mellett érvelt, ám mindenki érezte, hogy hiába. Amikor megjött a hír, hogy a bécsi elsőosztályú egyesületek kollégiuma is a profizmus bevezetését tartja célszerűnek, majd nyomukban a csehszlovákok is különválasztották az amatőr- és a profi futballt, elkerülhetetlenné vált, hogy Magyarország is lépjen. Így 1926 nyarán érkezett el a pillanat, amikor az FTC, MTK, UTE nagy hármasa már egyöntetűen elkötelezte magát, új nevük Ferencváros FC, Hungária és Újpest lett. A Fradinál sokáig nem tudták eldönteni az új nevet, majd Mailinger Béla indítványát fogadták el.

A profi Ferencváros első nagy szerződése Schlosser Imre hazacsábítása volt, aki miután oly nagy viharok között elhagyta az FTC-t, hét évig az MTK klasszisa volt, majd légióskodott Svédországban, Lengyelországban és végül Ausztriában. De Schlosseren kívül ugyancsak külföldről igazolt haza Bukovi Márton és Obitz Gábor is.Itthonról Rázsó Mórral és Dán Vilmossal, valamint az ifjúsági korú Turay Józseffel erősített a bajnokcsapat. Profi csapathoz profi edző is járt, ettől a szezontól kezdve volt hivatásos edzője a csapatnak, az első ilyen a játékosként oly népszerű Tóth-Potya István volt.

Az első profi mérkőzését az új bajnokságban, 1926. augusztus 29-én vívta a csapat, a történelmi összeállítása az alábbi volt:
Huber - Takács I, Hungler II - Lyka II, Bukovi, Blum - Rázsó, Horváth II, Steczovits, Schlosser, Kohut. Az ellenfél a Budai 33 alakulata, az eredmény pedig 6:2 volt, gólszerzőink: Kohut 3, Schlosser 2, Steczovits, aki egyben a legelső profi gólt is jegyezte.

A tabellából is látható, az első profi bajnokságot meglehetős fölénnyel, gyakorlatilag végig vezetve nyerte meg a Ferencváros.

A professzionalizmus nyitányát a bajnoki cím mellett a Magyar Kupa megnyerésével is emlékezetessé tette a Fradi. Az Attila, a BAK, a Vasas és a Budai 33 legyőzése után jutott a döntőbe, ahol az Újpest csapatát verte 3:0-ra.

A labdarúgás szervezői a bajnoki és a kupameccsek mellett több serlegért is játszattak tétmérkőzéseket, igazán pezsgett a futballélet. Kronológiai sorban haladva először, még az őszi szezonban volt a Nemzeti Sport Serleg, amelyet a Ferencváros nem kifejezetten ambicionált, inkább felkészülésnek tekintette (ki is kapott az Újpesttől és a Hungáriától). A téli ünnepek után írták ki a Téli Kupa sorozatot, december végén és január elején. A Ferencváros három meccset játszott, legyőzte a Vasast, a Nemzetit és az Újpestet, első helyen állt a sorozatban, amelyet azonban nem fejeztek be, így hivatalos eredményt nem hirdettek. Megrendezték és be is fejezték a Húsvéti-serleg küzdelmeit, amelyekre a “három nagy magyar csapat” a csehszlovák bajnok Sparta Praha-t hívta meg negyedikként. Körmérkőzéses formában csapatunk mindhárom ellenfelét legyőzte, így ismét elnyerte a Húsvéti-serleget. Aztán jött a Pünkösdi-torna, amelyet a bajnokság után rendeztek, az első négy helyezett körmérkőzéses részvételével. Csapatunk csak harmadik lett, ami azért is volt fájó, mert ezt a sorozatot nevezték ki az első ízben kiírt KK selejtezőinek. Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy az idény kimagaslóan legjobb csapata, a magyar bajnok és kupagyőztes nem vehetett részt az első KK sorozatban.

A sok díj- és serlegmérkőzés közepette szezon közben nem volt sem lehetőség, sem idő túrákat lebonyolítani, egy-egy nemzetközi mérkőzést játszott a csapat. A bajnokság, a Pünkösdi torna és a kupadöntő után indult a Ferencváros turnézni. Az időpontok, helyszínek és ellenfelek a következők voltak:

1927. június 26. Bécs: FTC - Rapid 3:2

Mindjárt egy érdekesség, amiről a krónikákban is megemlékeztek. A mérkőzés ugyanis a pályán 3:3-as döntetlennel ért véget. Idézzük, hogy mi is történt: “A II.félidő 44. percében Dlabak 11-est diktált a Ferencváros ellen. A magyar csapat erősen tiltakozott az ítélkezés ellen, de Szigeti elnök közbelépése lecsillapította a kedélyeket. Csak Takács izgalma nem csitult. A kiváló bekk a sípjel után befutott a 16-osra és a saját kapujába lőtte a labdát. A szabályok világos rendelkezése ellenére nem rúgatta újra Dlabak a 11-est, természetesen Rapid játékossal, hanem általános elképedésre gólt ítélt. Utána nyomban le is fújta a meccset, mert a játékidő már letelt.” A Rapid egyik vezetője Hugo Meisl ezt így kommentálta: “Dlabak úr nem fog új szabályokat kitalálni. A mérkőzés helyes eredménye 3:2 a Ferencváros javára, és ha a Ferencváros ezt kéri, az osztrák szövetség ezt hivatalosan is meg fogja állapítani.” Ezt hívták már akkor is sportszerűségnek!

1927. június 28. Pozsony: Ferencváros - Pozsonyi kombinált válogatott 8:1
1927. július 3. Temesvár: Ferencváros - T. Kinizsi 2:1
1927. július 5. Arad: Ferencváros - AMTE, Gloria vegyes 4:1
1927. július 8. Lupény: Ferencváros - AC Jiul 9:3
1927. július 10. Petrozsény: Ferencváros - CAMP 8:1
1927. július 13. Vulkán: Ferencváros - Minerul 7:1
1927. július 17. Bukarest: Ferencváros - B. Amatőr 3:0
1927. július 18. Bukarest: Ferencváros - Juventus B. 5:0

Az 1926-27-es szezonban játszott díjmérkőzések összesítése:

52 mérkőzés: 41 győzelem, 5 döntetlen, 6 vereség: 170 : 69 gólarány

Ez volt a kirakat, a profi Ferencváros mérlege. De természetesen tovább játszott amatőr csapatként az FTC együttese is. Az amatőrök részére külön bajnokságot írtak ki, ahol a hátország széles bázisát kihasználva évről évre egyre több tehetség kapott szerepet, és többeknek lett az ebben a csapatban való játék a profi csapatbeli szereplés előszobája. 1926-27-ben az amatőr bajnokság I.osztályában, a Springer-csoportban az FTC 2.lett, 32 mérkőzésen 22 győzelemmel, 5 döntetlennel és 5 vereséggel, 80:44-es gólkülönbséggel.

Csapatfotónk a Ferencváros Húsvéti-serleggyőztes csapatát mutatja:

Forrás:
Nagy Béla Fradi futballkrónika 1899-1973
Major János - Nagy Béla - Várszegi János Zöld-fehérben
nemzetisport.hu

]]>www.ftcbk.eu]]>