Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
f431fff14cf50d7b309b363b422a4e4c.jpg

Tihany-Újlak nyolcszáz éves temploma

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Magas rangja van Tihanynak a magyar nyelv és művelődés történetében. 1055-ben I. András király Szent Benedek-rendi apátságot alapított a Balaton-part e gyönyörű pontján, s a latin nyelvű adománylevelében először olvashatók magyar szavak – összesen 58 szó –, valamint egy összefüggő magyar szövegrész: a „feheruuaru rea meneh hodu utu rea”, azaz: a Fehérvárra menő hadi útra. A Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére még az évben felszentelt kolostor – 1953-ban restaurált – altemploma az 1060-ban elhunyt uralkodó sírjával ma is látható a kéttornyú barokk apátság egyetlen megmaradt Árpád-kori részeként. A tihanyi bencések a félszigeten kívül is tekintélyes birtokokat kaptak az uralkodótól. Egy későbbi, 1211-ben kelt összeírásból ismerhető meg a Balaton mindkét partján található jobbágyfalvaik névsora, a közeli Aszófő, Örvényes, Udvari, Dörgicse, Révfülöp, Vászoly, Szőlős és Füred, távolabb Kál és Kapolcs; továbbá egy sor falu a somogyi oldalon Kilititől egészen Boglárig. Az apátság szolgálatába rendelt népekről is szól az alapítólevél, a veszprémi és somogyi ispánságok területéről. Az okirat szerint föld- és szőlőművesek, méhészek, halászok, lovászok, gulyások, juhászok és kanászok, összesen 125 háznép tartozott természetbeni szolgálattal, további 15 mansio lakói különböző iparokat űztek. A félszigetet egy településnek számították, 74 ház – mansio – népe (mintegy 400 lakos) élt itt, főként lovas szolgák, kilenc házban molnárok, hatban kőművesek, kettőben kovácsok, négy házban harangozók.
Az apátság tövében lévő jobbágyfalu mellett két másik település keletkezett a félszigeten az Árpád-házi uralkodók idejében: a római kori eredetű – ma 71-es számú – út sajkodi elágazása közelében Apáti és Újlak a szántódi révre lejtő hegy lábánál. Egy harmadik kommunitás, a barátlakások helyén, Oroszkő néven szerepel XIII. századi iratokban. Apáti falu neve olvasható a II. András által 1211-ben megerősített birtoklevélben (1942-ben, majd 1999-ben helyreállított templomát a Magyar Nemzet 2007. szeptember 8-i számában mutattuk be).
Újlak neve a tatárjárás után, 1267-ben Viterbóban IV. Kelemen pápa által kiállított oklevélben bukkan fel, amelyben ismét felsorolják az apátság javait a félszigeten. Maga a falunév arra utal, hogy az 1241-ben felperzselt, út menti Apáti falu és vélhetően a révnél már szintén rég megvolt település helyén újjáépült községről van szó. Mivel a legfontosabb balatoni átkelőhely minden történelmi korban stratégiai pontnak számított, biztosan fegyveres várjobbágyok őrizték, a révészek mellett az ő és családjuk lakóhelye volt az alighanem XI. századi alapítású falu. Templomának alakja és különösen a mérete az 1200-as évek második felénél akár régebbi építkezésre is utalhat. Entz Géza 1958-ban megjelent Balaton környéki műemlékgyűjteményében az akkor látható szentélyfalmaradványból következtethetett XIII. századi eredetre, a lappangó alapfalakra csupán utalt; Koppány Tibor 1993. évi monográfiájában az első írásos említését (1267) idézi, azzal a fontos adattal kiegészítve, hogy a kápolna védőszentje Szent Margit.
A 200 méter magas Cser-hegy déli, Balatonra néző lejtőjén, a parti sík fölött mintegy húsz méterre fekvő tisztáson található rom talán a legkisebb alapterületű román kori falusi templomunk maradványa. Az 1960-as években feltárt alapfalai alig hatszor hat méter külső (!) oldalhosszúságú, négyszögletes hajót mutatnak, keleti oldalához kicsiny, szintén négyszögű szentély kapcsolódik. Bejáratának helye a nyugati falon, a középvonaltól kissé délre „csúszva” látható; a hajó és a szentély találkozásánál erős külső támpillér tanúskodik a valamikori diadalívről. Egyenes záródású szentélyéből alig több maradt meg a keleti végfalnál, tengelyében két és fél méter magasságban a félköríves, tölcsérbélletű, arasznyi nyílású résablakkal. Belsejében egyszerű keresztboltozatra utaló részletek figyelhetők meg, kétségkívül az 1200-as évek divatja szerint. A lapos, vulkáni eredetű, sötétbarna és szürke bazalttufából, vörös és fehér tört kövekből vegyesen rakott falazat, az ablak ívének és rézsűjének ügyes, pontos – mondhatni, esztétikus – megformálása nyolc évszázada élt mesterek megkapó, eltűnődésre okot adó műve.
A Balaton e festői helyén rejtőzködő műemlékünket nem könnyű megtalálni. Felirat, útbaigazító tábla nem jelzi, a Club Hotel Tihany sorompós bejáratánál lévő portás magyarázza el készségesen az oda vezető utat. Üresen pangó, barátságtalan barna bungalótelepen át visz az utunk, majd a nemkülönben rusnya neoszocreál szálló mögötti jókora parkoló drótkerítésének vaskapuján keresztül jutunk el a zöld jelzésű turistaút végéhez. Harminc-harmincöt lépcsőt mászunk meg az erdei úton, amikorra elébünk tárul a romocska. Vigasztalódjunk: volt egykor szép építészet is Magyarországon! Bizonyosan lesz is.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Egészség (50) Heti lámpás (310) Rejtőzködő magyarország (168) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (36) Belföld (10) Életmód (1) Szépségápolás (15) Tereb (146) Kultúra (6) Titkok és talányok (12) Irodalmi kávéház (537) Mondom a magamét (7501) Gazdaság (702) Nézőpont (1) Történelem (17) Nagyvilág (1309) Vetítő (30) Gasztronómia (539) Jobbegyenes (2778) Autómánia (61) Sport (729) Mozaik (83) Tv fotel (65) Politika (1582) Emberi kapcsolatok (36) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>