Ma 2020 augusztus 10. Lőrinc napja van. Holnap Zsuzsanna, Tiborc napja lesz.
b913bb460d8399ecbc63bba769b46635.jpg

Káptalantóti Szent Márton-temploma

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Meg kellene számlálni, hány olyan régi templomunk szerepelt már e sorozatban, amelyik Szent Márton nevét viseli. Különösen a Dunántúlon találkozunk sűrűn ezzel a patrocíniummal. Nem véletlenül az egykori római provincia területén: Savariában – Szombathelyen – született 317 körül a katonából lett szent életű tours-i püspök. István királyunk őt választotta segítőjéül, zászlaján Márton képmásával indult harcba, az ő tiszteletére szentelték fel az első Benedek-rendi apátságot Szent Márton hegyén (Pannonhalmán). László király 1093-ban az ország patrónusának emelte Szűz Mária mellé. Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma szerint Boldogasszony után Márton a legkedveltebb templom- és oltárvédelmező magyar földön. Már az Árpád-korban számos plébánia és rendház viselte a nevét, Szent Márton óvta a szepesi, győri és pozsonyi káptalant, amint – a mai szlovák fővárosban található – koronázó főtemplomunk ősi címe is Márton. A török idők után újjászületett kultusza főleg a katolikus Dunántúlon hagyott nyomot. 1777-ben a szombathelyi püspökséget Szent Márton oltalmába helyezték, Padányi Bíró Márton püspök a veszprémi egyházmegye területén erősítette meg a tiszteletét.

A Tapolca közelében fekvő Káptalantóti plébániájának szintén Márton a névadója. A mindössze négyszáz lakosú település közepén álló, kőfallal kerített templom órapárkányos tornya, hajójának boltozata, ablakai és egész berendezése a XVIII. század barokk stílusát tükrözi, azonban az épület tömege, alaprajza – és vélhetően a falazata – láthatóan őrzi az eredeti, középkori mivoltát. Régészeti kutatására nem került sor, azonban a hajó nyugati homlokzatához csatlakozó tornya, a keletelt szentély formája – kívül sokszögű, belül köríves apszisával – akár két régi építkezési korszakról is tanúskodik. A harangtorony arányai, kőből falazott hegyes gúlasisakja a hazai gótika idején Itáliából érkezett divatról árulkodik.
Történeti adatokkal gyéren szolgálnak forrásaink. Káptalantóti neve feltehetően 1256-ban, bizonyosan 1272 és 1274 között szerepel először írásban a zalavári konvent határjárási levelében, „Thoty” alakban. A régi magyar nyelvben tót névvel a velünk élt szláv – a mai szlovén, szlovák, horvát – fajtájú és nyelvű népeket jelölték, akik közül egy kis csoport lakhatott a honfoglaló magyar Vérbulcsú, más néven Lád nemzetség szállásterületén. Kál horka, a 955-ben Augsburgnál kivégzett Bulcsú vezér apjának nevét tíz – nagyrészt elpusztult – település őrzi a Káli-medencében, amelynek nyugati szegletében két Tóti falu is volt: Alsó- és Felsőtóti. Az utóbbiban állt az 1270-es évek elején említett Szent Márton-plébániatemplom (a község keleti határában lévő Sabar-hegyen a másik Tóti templomának csekély romja szintén látható). Mivel a Vérbulcsúk 997-ben Koppány vezér oldalára álltak, leverésük után István király a korona uralma alá vonta birtokaikat. Tóti kegyura a középkor óta a győri káptalan. 1550-ben a község Káptalantótiként szerepelt összeírásban, már – a szomszédos Csobánc vára körüli török–magyar csatározások következtében – elpusztult faluként. 1714-ben a káptalan tette használhatóvá romos templomát, majd – Bíró Márton püspök jóvoltából – 1765 és 1773 között újjáépítették. Villámsújtott tornyát 1803-ban renoválták, a főoltáron látható három méter magas Szent Márton-képet 1828-ban készítette egy győri festő.
A vulkáni tanúhegyek, szőlőskertek, erdők és legelők övezte falu temploma nagyszerűen illeszkedik a festői tájba.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (83) Történelem (14) Tereb (140) Vetítő (37) Autómánia (61) Életmód (1) Politika (1571) Titkok és talányok (12) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (171) Jobbegyenes (1816) Belföld (5) Tv fotel (65) Egészség (50) Heti lámpás (243) Gazdaság (652) Irodalmi kávéház (489) Mondom a magamét (4713) Flag gondolja (33) Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Kultúra (6) Nagyvilág (1451)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>