Ma 2019 november 13. Szilvia napja van. Holnap Aliz napja lesz.
A szentbalázsi templomrom

A szentbalázsi templomrom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során.

Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Mindazon csapások dacára, amelyek az elmúlt évtizedekben a Balatont és partvidékét érték – tömegturizmus, természet- és tájpusztítás, építészeti gaztettek –, e csodálatos tájunk máig megőrizte varázsát. Még mindig bőven rejteget szépségeket és meglepetéseket.A Zánkáról Nagyvázsonyba vezető úton haladva, a Szentantalfa község fölé magasodó szőlőhegyen csak annak tűnik fel egy sötét színű épületrom, aki keresi. Meredek úton fölkapaszkodva, másfél kilométerre a falutól, szép nádfedeles présházak szomszédjában – védett műemléki környezetben – találjuk meg az Árpád-kori Szentbalázs tepülés létezésének egyetlen látható tanúját: temploma maradványait.

A veszprémi egyházmegye 1339. évi összeírásában Nagy-Szentantalfalva néven felbukkanó falu lakói a középkorban különleges kiváltságot élveztek mint királyi farkasvadászok; a dézsmajegyzékben szintén szereplő Szentbalázsnak ekkor adózó plébániája volt. A templomrom is a XIV. századot idézi, ámbár ez már a második építési korszaka.

A 308 méteres Szent Balázs-hegy és a Dörgicse irányába elnyúló erdős fennsík nyugati oldalában települt falu a török időkben pusztult el, azóta romladozott a szürkésfekete bazaltkövekből emelt templom is. Legfeltűnőbb része a nyugati homlokzatából kiemelkedő négyszögletes tornya, amely messziről látható – és amelynek ablakából fenséges kilátás tárul a csillogó Balatonra, a Káli-medence apró falvaira, a vidék erdős-szőlős hegyeire – a Hegyes-tű csonka ormától a Bakony déli nyúlványain át egészen a Badacsonyig.A tornyot sarkain kétfelől vaskos pillérek támogatják, a tetejét lapos, kőből rakott gúlasisak fedi. Első emeleti ablaknyílását négyszögletű kőbéllet keretezi, a fölötte lévő nyílás lőrésszerű. A félköríves kapuzat még a XIII. századi, első építkezés korából való.

A torony mögött magasan ívelő dongaboltozat tanúskodik arról, hogy a román korban kegyúri karzatban végződött az egyetlen templomhajó. A jóval keskenyebb gótikus szentély négyzet alaprajzú, egyenes harántfallal zárult, északi oldalához kis sekrestye kapcsolódott.Ebben a formájában maradt a szentbalázsi templomrom az újkorra. A falu nem épült újjá, a helyén szépen termő szőlőskerteket telepítettek. A történetnek azonban ezzel még nincs vége! A Balaton-környék műemlékeit bemutató, 1958-ban megjelent könyv hozzáfűzi a templomrom szűkszavú ismertetéséhez, hogy azt 1930-ban megvette egy bizonyos Lancz György, aki „a tornyot és a kórust kontár módra átépítve lépcsőket építtetett bele, és berendezkedett benne”. Néhány hete a Demokrata című hetilapban Vass Krisztián ismertette kutatásának eredményét, amely szerint valójában négy évvel korábban, 1926. január 6-án vásárolta meg a romot – 300 négyszögöles telken – egy bizonyos Jörg Adolf Lanz von Liebenfels báró, osztrák állampolgár, 12 és fél millió magyar koronáért. A cikk szerint Liebenfels a középkori templomos lovagrend XX. századi feltámasztója, aki cisztercita szerzetesnek készült, de szakított a történelmi egyházzal, és új, misztikus felekezetet alapított.

Az ősgermán hagyományokat a századforduló modern árja ideológiájával ötvözte, és a militáns lovagrend reguláival kiegészítve 1907-ben – huszonöt évesen – létrehozta az Új Templomosok Rendjét. A főhadiszállás, Werfenstein várának tornyára még abban az évben felvonta a testület liliomos-horogkeresztes zászlaját, a húszas évek végére azonban az egyre realistábban a hatalomra törő nemzetiszocialisták elől jobbnak látta áthelyezni székhelyét egy békésebb helyre. Így került a csendes Balaton-felvidéki falu szőlőhegyére. A szentbalázsi romot csekély átalakítással lakhatóvá tette, és egészen 1945 tavaszáig tanyázott benne mint Lancz György balatoncsicsói földbirtokos. A szovjet hadsereg elől távozott erődítményéből, nyom nélkül kilépve a történelemből.A jelenleg folyó restaurálás eltüntette az újkori átalakítások minden nyomát, cserébe feltárta aszentély alatti középkori kriptát, amelybe lépcsősor vezet le. A konzervált falak a hét évszázaddal ezelőtt épült Szent Balázs-templom emlékét örökítik tovább az utókorra.

Ludwig Emil - mno.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (471) Kultúra (4) Heti lámpás (218) Emberi kapcsolatok (36) Sport (729) Tv fotel (65) Tereb (138) Történelem (13) Politika (1571) Vetítő (37) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (5) Rejtőzködő magyarország (171) Életmód (1) Gasztronómia (539) Gazdaság (631) Flag gondolja (33) Autómánia (61) Mondom a magamét (4068) Egészség (50) Mozi világ (440) Nagyvilág (1439) Jobbegyenes (1632) Mozaik (42)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>