Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
28fcccc00b56021be4623aa6711fafc3.jpg

A miskolci Avas emlékei

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Miskolc történelmi városmagja az Avasnak nevezett magaslat körül alakult ki. Avas az öreg jelentésű régi magyar ó szócska képzett, hasonult alakja; ez esetben a Bükk ősfás rengetegét jelöli. A Szinva folyócska menti domb neve az 1300-as évek végétől szerepel oklevelekben, a csupán 236 méteres magasságban lévő, az Árpádok ideje óta folyamatosan használt temetőjében ekkor már legalább másfél évszázada állt Miskolc plébániatemploma.
Évezredek óta lakott hely a mai nagyváros és vidéke. A karsztos hegyvidék barlangjai menedéket nyújtottak a jégkorszaki embernek, a gazdagon fakadó forrás- és hévizek, az erdők fája és vadjai, a patakok halai megélhetést, táplálékot nyújtottak az itt élőknek. A Herman Ottó (1835–1914) által kezdeményezett és folytatott régészeti ásatások tízezer évvel ezelőtti település nyomait, csiszolt kőeszközöket tártak fel az Avason. Legrégibb, közelebbről ismert lakói, a kelták már a környéken bőven előforduló fémekből készítették szerszámaikat, fegyvereiket. Követőik, a germán kvádok, a szarmaták, majd a hunok és avarok is sorra itt hagyták „lábnyomukat”.

A magyarok megérkezéséről a névtelen jegyző krónikája részletesen beszámol: erős csapata élén Böngér fia Bors vezér egész a lengyel határig elfoglalta a vidéket, a Tátráig gyepűakadályokat emeltetett, és várat építtetett a Boldva vize mellett. Anonymus ama mondata, amely szerint a várat „a nép Borsodnak hívta, mivel kicsiny volt”, a legkorábbi nyelvtani észrevételünk (kicsinyítő képző!), emellett elmondja a Szent István-kori vármegye nevének eredetét is. Bors ivadékai, a Miskolc nemzetség tagjai – sokan viseltek közülük magas méltóságot az Árpád-házi királyok alatt – a Szinva partján létesült település névadói lettek: a helység 1150 körül Miscouci, 1293-ban és később Myskolch alakban fordul elő oklevelekben.
Miskolc tatárjárás előtt elkészült, legelső egyháza helyén a XV. században épült, 1545 óta a reformátusok által használt Avasi templom áll. Padlózata alatt 1941-ben tárták fel félköríves szentélyének alapfalait. A kis kápolna hajóját még a román korban, valamikor 1250 táján megtoldották nyugati irányban, majd 1350-ig tovább nyújtották, toronnyal egészítették ki. Fiókegyházzal rendelkező parókiaként, papjával együtt szerepel az 1335. évi pápai tizedlajstromban. 1312 után – a sok mindent eldöntő rozgonyi csata következményeként – a Miskolc dinasztia pozícióit és birtokait a rimaszécsi Széchy család vette át. 1325-ben az ő kezükbe került Diósgyőr királyi vára is, s befolyásuknak köszönhetően emelkedett Miskolc mezővárosi rangra.
A piactartási jogot nyert település gyors fejlődésének jele, amint másutt is, a templom nagyszabású átépítése. A XIV. század első felében megkezdett renoválást 1365 és 1411 között folytatták, ennek során alakult ki a gótikus stílusú, de még mindig egyhajós templom. 1470–1489 között érett csúcsíves stílusban fejeződtek be a munkálatok, amelyek végeredménye a ma is látható, három egyforma magasságú hajó által alkotott, csillag- és hálóboltozatos késő gótikus csarnoktemplom. Hossza 42,5 méter, szélessége 19 méter, amelyből 8 méter esik a főhajóra, 5,5 méter a mellékhajókra. Szűkület nélküli szentélye a tízszög öt oldalával zárul. Emelt szintű oltára körüljárható volt, amint ez a korabeli sziléziai, délnémet, osztrák, cseh és erdélyi szász csarnoktemplomokban látható. A Hunyadi Mátyás uralkodásának idejére (1458–1490) jellemző hazai gótika reprezentatív emléke az északi oldalon látható, összefonódó íves bélletű kapuzat, a nyugati oromfal és a déli homlokzat szélső, gazdagon faragott kőrácsos ablaka.
1544-ben portyázó török csapat támadta meg Miskolcot, a templomot feldúlta, kifosztotta és felgyújtotta. Újjáépítését már a város lutheránus hitre áttért polgárai végezték el a protestáns szertartás igényeinek megfelelően. 1560-tól kilenc éven át tartott a renoválás, amelynek során síkmennyezetet készítettek az elpusztult boltozat helyébe, körülfalazták a karcsú, sokszögletű pilléreket. Mivel a csarnoktemplom torony nélküli volt, az északi oldalától néhány méterre új harangtornyot emeltek. 1557-re készült el az egyemeletes, vaskos kőfalazatú, fagalériás torony, a déli oldalán olvasható felirat szerint „nagyságos Bal(assa Zsigmond) várurasága, Gombos Pál bírósága és Szíjgyártó Mátyás gondnoksága alatt”. Karcsú, ácsolt szerkezetű, zsindelyborítású sisakján 1680 óta mutatja az idő múlását a toronyóra.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (36) Politika (1582) Gasztronómia (539) Tereb (146) Egészség (50) Rejtőzködő magyarország (168) Szépségápolás (15) Vetítő (30) Sport (729) Irodalmi kávéház (537) Heti lámpás (310) Mondom a magamét (7501) Jobbegyenes (2778) Nagyvilág (1309) Tv fotel (65) Mozaik (83) Mozi világ (440) Életmód (1) Autómánia (61) Belföld (10) Emberi kapcsolatok (36) Titkok és talányok (12) Nézőpont (1) Történelem (17) Gazdaság (702) Kultúra (6)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>