A Demokratikus Koalíció elnöke a demagógia útjára lépve kijelentette: „Azt tudjuk, hogy levegő nélkül nem lehet élni, ugye? Na hál' istennek a levegő még ingyen van! Nagyjából ez az utolsó. De egy pohár víz nélkül sem lehet élni! Egy tányér leves nélkül sem lehet élni! Nem lehet sötétben élni!" Megoldásként havi két köbméterig ingyen vizet és 50 kilowattig ingyen áramot is belengetett a kisfogyasztóknak, ha hatalomra kerül a DK. Hogy mi az Orbán-kormány rezsicsökkentésében a hazugság, arra nem lehet józan választ találni. De ez egy szisztematikus retorika a baloldalon: emlékezzünk csak vissza, indulásakor mennyire ellentmondó kommunikációt folytattak, hol támadták, hol sávosat, hol nagyobb mértékűt javasoltak.

A KSH áprilisi adatai szerint tavaly a magyarok kevesebbet fizettek a lakásfenntartásra, rezsire, mint korábban. Ez pedig a reálbérek 3,2 százalékos növekedésének, a nyugdíjak 2,4 százalékos emelésének, a foglalkoztatás bővülésének és a rezsimérséklésnek köszönhető. Szemben a szocialista−liberális „kormányzás" idején tapasztaltakkal. Emlékezzünk csak, mit mondott Lendvai Ildikó 2002-ben, s mi történt: „Lassan mondom, hogy mindenki megértse. Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse. Nem lesz gázáremelés!” Ezzel szemben 15 alkalommal emelték a villany és a gáz árát...

Gyurcsány a Városligetben a munkavállalók érdekeit védve azt is megmondta, hogy „aki dolgoztat, az fizessen is!” Mert azt tapasztalja, sokan még a jogos bérüket sem kapják meg, arra hivatkozva, rosszul megy az őket foglalkoztató cégnek. A bejelentés Gyurcsány szájából émelyítő, hiszen az ő érdekeltségébe tartozó mosonmagyaróvári Motim Kádkő Kft. sokáig nem fizette meg a 2009-ben elbocsátott hat dolgozója jogos végkielégítését. A DK-vezér azt is bedobta, kormányra kerülésük után öt éven belül szeretnék elérni, hogy a minimálbér ne legyen kevesebb a mindenkori létminimumnál. Hogy ez miért nem jutott eszébe, amikor hatalmon volt? Igaz, sok még a teendő, de az említett KSH-elemzés szerint nyolc év után tavaly nőtt először a lakossági fogyasztás, s kisebb volt a különbség a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fogyasztása között.

Gyurcsány jövő tavaszra ígér programot. Korábban kipattant már elméjéből Új Magyarország, Új egyensúly 2006−2008, Zászlóshajó program, 48 pont, 7 pontos tisztasági csomag, a Munka, tudás, tulajdon programja, illetve a Megegyezés nevet viselő valami. Közös bennük, hogy egyikből sem lett semmi. A tavaszi agymenésnek lehetne a címe: A 200 lépés programja − hiszen a korábbi 100 lépésekből is csak totyorgás lett.

Akik még ezek ellenére is komolyan veszik ígéreteit, azoknak érdemes visszaemlékezniük a 2006-os választások előtti történésekre. „A rendszerváltás óta eltelt időszak első nagy adó- és járulékreformjára kívánok javaslatot tenni; olyan programra, amely az adócsökkentés programja" − jelentette be Gyurcsány 2005 júniusában. Tételesen sorolta, hogy az áfa 25-ről 20 százalékra fog csökkenni, alacsonyabb lesz az szja legmagasabb kulcsa, s lefaragják a járulékokat is. Ugye kitalálják, mi történt az áprilisi győzelem után? Igen, igen − ahogy kampánydaluk szólt, Gyurcsány hamar visszatáncolt, s 2006 júniusában az OÉT ülésén bejelentette, az adócsökkentési programot el kell halasztani, s ismertette adóemelési elképzelését. A munkaadók a tervezett sarcot kritikával illették, amire a kormányfő hazafias válasza az volt, hogy akinek nem tetszik, elmehet Magyarországról.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján így Gyurcsány városligeti bejelentése nem más, mint mese. Tudják, hogy a sok hasonlóság mellett mi a különbség Pinokkió és Gyurcsány között? Carlo Collodi 1881-es meséjéből ismert: ha a fabábú hazudik, megnő az orra. A Leicesteri Egyetem egyik hallgatója viszont kiszámította, a fabábu csak 13-szor hazudhat, különben az orra olyan nehéz lesz, hogy eltöri a nyakát. Gyurcsányt ez a veszély nem fenyegeti.

]]>www.napigazdasag.hu]]> - Csákó Attila