Ma 2021 április 21. Konrád napja van. Holnap Csilla, Noémi napja lesz.
d55e48640fa752652e23fa8890cc07d3.jpg

Lovas István - Galamus.hu: Kellemes elrothadást Magyarország!

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A Fidesz győzelme nem lehetett volna olyan nagymértékű, mint amelyet a kormányzó párt a vasárnapi választásokon elért, ha négy éven át nem támadta volna ádázan, szünet nélkül az Európai Unió, az amerikai külügyminisztérium, az USA kongresszusa,{...}

{...} nemzetközi és nem kormányzati szervezetek, a nyugati sajtó és mindazok, akiknek hazai forrásaik ritka kivételektől eltekintve a tények elferdítésére alapuló muníciót szolgáltatták. Köszönet nekik.

Az EU, Washington, a külföldi sajtó és mindezek hazai forrásai előre biztosítják a jobboldal kétharmadát 2018-ra
A Galamus.hu jövő sikereinket ígérő válasza: „Kellemes elrothadást Magyarország!”


(Bartus, ápr. 7)
„Az a bűzlő, rothadt, belterjes szellemiség, amely az ATV-ből és a Klubrádióból is árad, amely összevissza mórikál, hazudozik, mutatja ennek a bagázsnak a romlott voltát.”
„Mondjuk, az összes giccses, patetikus és sznob petíció állandó első tizenöt aláírója, nem tenné meg, hogy elhúz végre a francba?”
„A magyar ellenzék viselkedése demokratikus normák szerint nem szalonképes.”
(Bartus László az Amerikai Népszava április 6-i és 7-i számában)


* * *


„Vezetői összefoglaló”, véleménnyel fűszerezve

A Fidesz győzelme nem lehetett volna olyan nagymértékű, mint amelyet a kormányzó párt a vasárnapi választásokon elért, ha négy éven át nem támadta volna ádázan, szünet nélkül az Európai Unió, az amerikai külügyminisztérium, az USA kongresszusa, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek, a nyugati sajtó és mindazok, akiknek hazai forrásaik ritka kivételektől eltekintve a tények elferdítésére alapuló muníciót szolgáltatták. Köszönet nekik. Tombolásuk most globális. A Financial Times tegnapi vezércikkének címe a választási győzelemről: „A gulyásrevansista nagy győzelmet arat”. Vajon a brit lap mikor írt szerkesztőségi állásfoglalást puliszkarevansisztáról, croissantrevansistáról vagy maceszrevansistáról? Velünk szemben minden megengedett? A forint eközben 305-re erősödött az euróval szemben.
* * *
Ugye, kedves olvasók, tudják, hogy a győztes gulyásrevansista Orbán Viktor mindennapi gúnyneve Magyarországon „Viktátor”?
Hogy ezt még nálunk soha senki szájából nem hallották? Azaz hazugság? Pedig tény. Mégpedig „szent” tény. A bizonyíték: az elmúlt négy évben ezt állítja a külföldi sajtó számtalan cikkében. Azt pedig, hogy a „hír szent, a vélemény szabad”, a hazai balliberális véleményformálók dobolták fülünkbe. Akiknek mindent szabad. Hazudniuk főként. Például azt terjeszteniük, hogy ők nem írhatnak szabadon. Azt, hogy nincs ellenzéki média. Hogy az ATV, mint ellenzéki televízió sem kap reklámot. Hogy az azt elhívő nyugati hazugságvisszhangzóknak csak rá kellene nézniük a képernyőre a cáfolatért? Ugyan!
A magukat kipusztított balliberális pártok vezető honlapján, a Galamus.hu-n a külföldi sajtó véleménycikkei „Kiemelt hírek” cím alatt szerepelnek. Vagyis nem elég, hogy a hírek „szentek”, de überszentek, mert kiemelten hírek, nem csak úgy gyalogosan. Nekik műfajt hazudni is szabad úgy, hogy a véleményt ténnyé magasztosítják. E „kiemelt hírek” alatt szerepelnek azok a cikkek is, amelyekben az áll, a miniszterelnököt a magyarok „Viktátornak” nevezik és a többi hazug klisé, amelyet - a göbbelsi propaganda aranyszabályait magukévá téve - több tízezerszer írtak le, a populista, nacionalista, antiszemita, idegengyűlölő kormányról és népről.
A külföldi média újságírói a „Viktátor” sztorit szintén hazai forrásból merítették. Csak nem képzeli bárki is, hogy saját maguk találták volna ki?
A hazai források nem is rejtőzködnek. Nyíltan vállalják szerepüket. Washingtonban, Brüsszelben, Berlinben, Bécsben, Budapesten. Legyen a hazáját minden fekáliában kéjjel meghempergető Göncz Kinga európai parlamenti képviselő, a 2006 őszén „senkit nem lőttek meg és senkit nem kínoztak” Heller Ágnes filozófus és közismert társai.
Ők mindent megtettek, hogy ezt a kormányt a legnegatívabb színekben tüntessék fel. Az utolsó pillanatokig dolgoztak, hiszen elhitték szokás szerint kritikátlanul hazai balliberális forrásaiknak azt a Himalája nagyságú hazugságot, hogy a közvéleménykutatók félremérik a Fidesz népszerűségét, mert a megkérdezettek rettegnek kimondani az igazságot. A Financial Times április 4-i számában a magyar jobboldalt leginkább gyűlölő újságírója, Kester Eddy választásokról szóló tudósítását Szigetvári Viktor, az Együtt-PM kampányfőnökének ezzel az idézetével zárta: „Az emberek félnek megmondani valódi szándékukat a kérdezőbiztosoknak. Biztos vagyok benne, hogy szoros verseny lesz. Ugyanő a választások napján adta hírül a világnak a „kormányváltóknak” a budapesti nagykövetségekhez írt és számára kiszivárogtatott levelét idézve, amely „bizonyítja, hogy a magyarországi választások minden eltelt órával kevésbé lesz szabadok”.
Ugyanezt a véleményét visszhangozta szintén április 4-én a német közszolgálati Deutsche Welle adó Ara-Kovács Attila „külpolitikai szakértőre” hivatkozva, akinek állításait hazai társaihoz hasonlóan a nyugati média alkalmazottai a tulajdonosoktól elvárt módon mindenfajta ellenőrzés nélkül veszik át..
A legnagyobb német hetilapnak, a Der Spiegelnek egészen véletlenül éppen a választásokra eső számában jutott eszébe, hogy hatalmas cikkében rángassa elő a már nagyon régen a nemzetközi sajtó által is több százszor lerágott Szegedi Csanád-csontot csak azért, hogy az Orbán-kormányról és a magyar népről a témába ágyazott véleményét ismét elmondhassa.
Az International New York Times-nak a hétvégi számában figyelmeztetett Budapestről Palko Karasz és Alison Smale, hogy ha a Fidesz nyer ismét, az az eddigieknél is jobban „öleli magához a Jobbik antiszemita és nacionalista populizmusát”.
Ungváry Rudolf író a német közszolgálati rádió kulturális műsorában április 4-én adott hosszabb nyilatkozata első mondatában már megpendítette azt a húrt, amely Németországnak nagyon kedves, hiszen lassan kiderül, nem ő, de Magyarország felelős a II. világháborúért: a mai magyarországi helyzetet a weimári köztársasághoz hasonlította. A gondolatmenet vége minden németnek világos: jön Hitler. Ki más?
Konrád György az olasz baloldali Repubblicának április 6-án, a választás napján megjelent interjújában nagyon hasonlót állított, amikor azt nyilatkozta, ami nálunk van az „nem diktatúra, de egy picit Führerállam”. Itt is Hitler.
A Trieszt környékén terjesztett helyi lap, az Il Piccolo internetes kiadásában vasárnap azt írta a választásokról, hogy azok megkezdése utáni órákban már látszik, botrány után kiáltanak a szavazóhelyiségekben tapasztalt rendellenességek és az urnanyitás utáni első adatok. A források talán itt sem a Marslakók voltak.
Négy éve folyik a hadjárat. Az Európai Unióban, Washingtonban, bírálatok és meghallgatások formájában. A leragasztott szájjal, az újságok első oldala helyett fehér papírlapokat feltartó európai parlamenti képviselőkkel, a futószalagon tartott ottani „könyvbemutatókkal”, magyarfókuszú elítélőszeánszokkal, a Magyarországot, már leírni is unjuk, diktatúrának, idegengyűlölőnek, rasszisztának, cigánygyilkosnak, antiszemitának kikiáltó hazai balliberális vendégekkel.
A Hősök terén a választások előtti Békemenet rokonszenvtüntetésén felszólaló Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke teljes joggal tette fel a retorikai kérdést: mikor ítélték el a szocialisták, hogy a szófiai szocialista kormány a szélsőjobboldali Attakával együtt kormányoz?
A célpont csak mi voltunk, vagyunk és leszünk mindenkor, amikor Magyarországnak jobbközép kormánya van. Az imént használt jövő idő (leszünk) nem jóslat. Tény. Április 7-én, a választások másnapján Hannes Swoboda, az EP szocialista frakciójának vezére nem hogy gratulált volna a magyar miniszterelnöknek és pártjának második nagy arányú győzelmének, hanem megfenyegette, hogy monitor csoporttal figyelteti minden lépését. Tegnap az Európa Parlamentben Ulrike Lunacek, a zöldpárti frakció alelnöke, Rui Tavares zöldpárti magyarellenes jelentéstevő, Magyar Bálint, az SZDSZ adófizetőknek vissza nem fizetett pénzéből is profitáló ex-pártelnök fújta az ismert nótát egy Palesztináról készült könyv kapcsán, amelynek szerzője, a Bécsben író Karl Pfeifer hazánk veterán antiszemitázója.
Az eddig vázoltak a dolgok egyik része.
A másik része pedig az a hála, amelyet eddig még nem fejeztünk ki támadóinknak. Ugyanis egy nemzetet a külföldről jövő támadás egybe kovácsol, a támadók ellen fordulva a saját kormányát védi. Még akkor is, ha a támadás oka hamis. Sőt: ugyanez történik egy olyan országban, amely egy másik országot akar például katonailag lerohanni. Akár hazug indokkal, mint került erre sor az Egyesült Államokban, amely Irakot támadta meg azt állítva, hogy ott tömegpusztító fegyverek vannak. A 2003-as háború előkészítésekor az amerikai fősodratú sajtó azonnal patrióta üzemmódba kapcsolva egyöntetűen, kínos kérdéseket fel nem téve állt a Bush-kormány mellé az inváziót támogatva. Hogyne „rántaná össze” a népet egy olyan támadás kormánya és saját maga ellen, amely hazug vagy oroszlánrészben hazug alapokon áll?
Mindezt fokozza, hogy a magyar nép javarésze totálisan hitét vesztette a nyugati kormányok, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek, emberjogi aktivisták ideológimentességének mítoszában.

Hol volt a nyugati kormányoktól, az ENSZ-től, az EBESZ-től és kapcsolat részeiktől az elítélés 2006 őszén? Amikor 1994 után szőnyegbombázást hajtottak végre az MTV-ben, zárattak be erőszakkal lapokat? Amikor az 1998-as választások idején a Fidesz szinte minden médiatámogatás nélkül indult kampányolni? Amikor még képviselőket és intézményi vezetőket is verettek ájultra, mint tették ezt Ehmann János bicskei MDF-es képviselővel 2002 tavaszán, verték véresre Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét 2003 júniusában, vagy tették ugyanazt Révész Máriusz fideszes képviselővel 2006 október 23-án, vagy ígértek halállal végződő elbánást a televízió képernyőjéről újságírók ellen a száját élvezettel nyalogató balliberális média élvezetére? Vagy hazudták Mécs László SZDSZ-es országgyűlési képviselő vezetésével hivatalosan az MNB akkori elnökéről, hogy a kommunista titkosszolgálatoknak dolgozott csak azért, hogy kimozdítsák posztjáról.
Tegnap a Galamus.hu portálon két írás foglalta el a fő helyet. Egyik címe: „Kellemes pusztulást, Magyarország!”. Annak zárómondata: „Kellemes elrothadást Magyarország!”. A világon nincs ilyen gyűlölet, beleértve Afganisztán és Pakisztán törzsi világát. Az egymást öldöklők ott sem kívánnak pusztulást saját hazájukra.
A másik Rejtőzködők címmel jelent meg azzal magyarázva e gyűlölettábor megsemmisítő vereségét, hogy „A nép nem rejtőzködő fele pedig háromnegyed részt a diktatúrára vagy a fasizmusra szavazott… Ez egy ilyen ország”.
Nekik és e maroknyi hazai csoport nyugati megafonjainak ugyanakkor előre köszönjük a nép javát összekovácsolva tartó ragasztóanyag rendületlen szolgáltatását : a jobboldal 2018-as kétharmada előre biztosított. És ez a minimalista változat.

Lovas István Brüsszel  - (Magyar Nemzet, 2014-04-09)

forrás: Lovas István facebook

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Heti lámpás (254) Mozaik (83) Szépségápolás (15) Alámerült atlantiszom (142) Tereb (140) Irodalmi kávéház (505) Vetítő (37) Mondom a magamét (5241) Jobbegyenes (2011) Történelem (14) Rejtőzködő magyarország (171) Egészség (50) Életmód (1) Belföld (6) Kultúra (6) Gazdaság (657) Politika (1578) Emberi kapcsolatok (36) Gasztronómia (539) Autómánia (61) Sport (729) Flag gondolja (33) Mozi világ (440) Titkok és talányok (12) Nagyvilág (1454) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>