Hogy milyen zenét hallgatunk? Mi a hobbink? Mitől is vagyunk azok, akik?

A BBC rendszeresen készít felméréseket arról, hogy a britek mit gondolnak saját magukról. A legutóbbi, a nemzeti identitást firtató kutatás elgondolkodtató eredményeket hozott. Nézegetve a számokat, nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy vajon Magyarországon milyen vitákkal járna egy ilyen felmérés.

Nagy-Britanniában legutóbb tíz évvel ezelőtt készült hasonló közvélemény-kutatás. Egyetlen évtized lényeges változást hozott a nemzeti öntudat tekintetében. A briteknek ma már csak a 20 százaléka gondolja azt, hogy az ő karakterét, jellemét és személyiségét a britség határozza meg leginkább. Mintha Magyarországon csak minden ötödik magyar gondolná azt, hogy az ő életét, viselkedését, értékrendjét és világnézetét leginkább az formálja, hogy magyarnak született. Nagy-Britannia polgárainak majdnem a fele, 44 százaléka azt gondolja, hogy az identitására, a kapcsolataira és a vonzalmaira a szabadidős tevékenysége hat leginkább.

Egy Londonban élő amatőr hobbikertész ma már szorosabb közösséget érez egy Párizsban élő franciával, aki szintén imád kertészkedni, mint mondjuk egy liverpoolival, aki nem. Még ha a liverpooli brit állampolgár is, mint ő maga. A BBC felmérése szerint az értékrendünk, a világnézetünk, sőt, még az életkorunk is sokkal inkább meghatározza azt, hogy kik is vagyunk valójában, kikkel érezzük összetartozónak magunkat, mint a nemzetiségünk. A „globális középosztály” nemzetek felettiségének hívják ezt a jelenséget. Érdemes körbenézni egy repülőtéren. Mennyire hasonlítanak egymásra az utasok, azok, akik megengedhetik maguknak, hogy repülőre szálljanak. Szinte mindenkinek olyan guruló kézipoggyásza van, aminek van nagy (laptop) és kis (iPad) zsebe.

Okostelefonokon hallgatják a hasonló zenét, nézik ugyanazokat a filmeket, és isznak vacsora után majdnem ugyanolyan koktélokat. Legyenek indiaiak, britek vagy éppen magyarok. A BBC felmérése csak megerősíti azt, amit magunk körül látunk. Hogy feltámadóban a lokálpatriotizmus, a szűk lakóövezetünkkel egyre szorosabb a kapcsolatunk, de csakis azzal, mert utána már sokkal inkább a hasonló érdeklődés fűz össze embereket, a korosztály és az értékrend, egyre inkább a nemzetiségünktől függetlenül. Aki Budán él, az budai. Aki Pécsett, az pécsi. De ha eltér a világról alkotott elképzelésük, akkor a virtuális terekben, a Facebook- és internetoldalakon ápolt kapcsolataikban szorosabb lesz a viszonyuk bárkivel, bárhol, mint mondjuk egy tatabányaival. Csak azért, mert a tatabányai is magyar.

„Az emberi agy arra van programozva, hogy szűk, törzsi közösségekben éljen” – így magyarázták brit szociológusok a felmérés eredményét. A globális, virtuális terek ezt a törzsi szellemet erősítik a hasonló érdeklődésűek körében, miközben irtják a nemzeti öntudatot – ez a végkövetkeztetés.

Frei Tamás - metropol.hu

Kapcsolódó anyagok:

• ]]>Nem látjuk olyan sötéten a jövőt]]>
• ]]>Tévében és letöltve is nézzük]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>