- 0
Az új elvtárs vezetésével a dolgozó nép fokozatosan helyreállíthatná a proletárdiktatúrát.
Nálunk Balatonszárszón röffentek össze a dinoszauruszok.
A ciántablettás tuloktól a Gresham-palotával seftelő szélsőségesig csordányi pikkelyszagút tereltek egybe a pártállami ajándék gyanánt zöldellő réten. Tündökölt a soha semmilyen hasznot nem hajtó, mégis busásan meggazdagodott posztkommunista „elit”…
Gyönyörködtek egymásban.
Egyre világosabb azonban a Központnak, hogy ebben a nyájban már a múlt jószágai legelésznek. A jövő új hímet követel. A posztkommunizmus – ha nehezen is - már kiszenvedett. Új műsor kell a fennmaradt és a megszületett generációknak.
Pajnay helyett Bortich…
Ez lenne a nagy innováció a káderpolitikában. Ennek üzenete lenne. Ez szólna valamiről. Jövőt mutatna az ifjúságnak. Alakítaná az értékrendet. Tisztázná, hogy kik vannak hatalmon. Kik tartják rajta kezüket a folyamatokon.
Jelezné, merre hány méter.
Ettől gyötrelmes döfést szenvedne a klerikális reakció. Csapást mérnének vele a szovjetellenes nacionalistákra, a Párt-ellenes burzsoáziára. A kulákok is meggyengülnének. A Horthy-fasiszta értelmiség pedig összeroppanna.
A proletariátus viszont erősödne.
Az új elvtárs vezetésével a dolgozó nép fokozatosan helyreállíthatná a proletárdiktatúrát. A burzsujok pedig mehetnének Recskre, Tiszalökre, Állampusztára, Hejőcsabára, Sajóbábonyba, Pálhalmára, Csingervölgybe, Cseri-aknára, Kisgyónra…
Internálásra. Kényszermunkára.
Ha esetleg mégsem sikerülne a proletárdiktatúra helyreállítása, egy újfajta hím felmutatása távlatilag akkor is a néphatalmat szolgálná. Megrettenne a konzervatív szélsőség: Beijedne a hazaszerető horda. Megriadna az ifjúság jövőjéért aggódó banda.
Teret nyernének viszont a drogliberalizátorok.
Megvetné lábát a néphatalmi élcsapat. Vállhoz a vállt vetve dobbanthatnák a munka hadának a lépteit, s lobogtathatnák az égre a zendülő éneket. A földre leszálló hajnali fényözönben pedig kéz fűződhetne a kézbe.
Repülhetne a lángoló, tűzszínű zászló.
Sok sápadt arcra a hajnal bíbora derülne. Ég felé törne a szálló dal szava. Lepattanna a harcos ökölről a lánc, lehullana a fáklyavivők kezéről a bilincs. Nem kellene a helyükbe lépni, ők maguk szíthatnák fel az eddig csak izzó tüzet.
A faldöngetéshez sem kellene bátorság.
És egy jobb rend hű katonáiból – végre – győztes élcsapat lenne.