Tony Blair brit ex-miniszterelnök visszafordítaná a Brexitet, mondván az emberek véleménye megváltozott, szavazzanak újra. Érdekes dolog ez a ballib oldalon: ha valami nem a szájuk íze szerint történik, lehet az akármekkora népakarat is, ők nem fogadják el. Csak az a demokratikus, ami nekik tetszik. Ne higgyék, hogy jövőre nálunk április után másképp lesz.

„Kedves Moammer!

Remélem, te és a családod jól vagytok.

Sajnálattal tudatom veled, hogy a brit kormány nem járt sikerrel a bíróság előtt a legutóbbi kiutasításos ügyben. Arra kértem a jogászainkat, vizsgálják meg a fellebbezés lehetőségét. (…) Fontos, hogy ne engedjük, hogy ez a döntés aláássa az Egyesült Királyság és Líbia között az utóbbi időben kiépült jó kapcsolatot. (…) Végezetül szeretném magam is megköszönni a kiutasításban nyújtott segítségedet. (…) És amint azt tudod, szeretném, ha a partneri kapcsolat a jövőben tovább fejlődne.

A legjobbakat kívánva:

a te Tonyd”

A fent idézett levél bő tíz éve íródott a Downing Street 10. alatt, amelyben a brit kormányfő kínosan magyarázkodik Moammer Kadhafinak, hogy miért van annyi macera a líbiai diktátor Londonba menekült ellenfeleinek Tripoliba toloncolásával. Értse a jó Moammer, ő Tony Blair mindent megtesz azért, hogy ezeket a „rossz fiúkat” Líbiában kivégezzék, de hát ott vannak a fránya formalitások.

De jó szándéka jeléül – no meg a líbiai földgáz kitermelési engedélyekért cserébe – Kadhafi fiát, a kedves Saifot máris minden formalitás nélkül felvették a London School of Economics-ra.

A „te Tonyd” aztán pár évvel később lelkesen támogatta a „kedves Moammer” kinyírását, Líbia vérbe fojtását. Volt a tapasztalata a dologban, korábban az iraki agresszióhoz az ő parancsára gyártott a brit titkosszolgálat hamis bizonyítékokat a vegyifegyverekről.

Mindezt csak azért idéztem fel hosszabban, hogy szemléltessem Tony Blair erkölcsi nagyságát, és rendkívüli vonzalmát a „jó ügyek” iránt. No, meg azt, hogy nem csak Magyarországon tud megélni egy hazugságon kapott politikus, hanem a nagyon demokratikus Nagy-Britanniában is. Persze aligha véletlen, hogy Gyurcsány jó ideig példaképének nevezte ballib politikust.

Na, most, ez a nagyszerű demokrata a napokban bejelentette, hogy vissza kellene csinálni ezt a Brexitet. Mert, hogy a britek hülyék voltak, amikor megszavazták az EU-ból való kilépést, de most már biztosan bölcsebbek lennének. Ha meg nem, akkor majd pár hónappal később lehet újabb referendumot tartani. Egyszer csak kijön a megfelelő eredmény.

Játsszuk újra folyamatosan a meccset addig, amíg végre mi nyerünk – vivát a híres brit sportszerűségre, ballib módon!

S, hogy ebben az esetben mi lesz a népakarattal? Ugyan kérem, az is van. Egyfelől Mr. Blair is ugye maga a nép. De ami fontosabb, hogy a nép olyan kitűnő fiai is ezt követelik, mint a Goldman Sachs globális pénzügyi csoport vezérigazgatója is. Lloyd Blankfein nem titkolja, hogy üzlettársai nevében is beszél: Oly sok minden forog kockán számunkra…

A britek a francot sem érdeklik, az üzlet a fontos, az fölülírhat népszavazást, választási eredményt is. Ne legyen sok kétségünk, jelen állás szerint április után nálunk is ez lesz. Hiszen már most rossz választási rendszerről, csalásról, manipulációról beszél a „demokratikus oldal”. Mi lesz itt az újabb pofára esés után?!

Ami nem csak azért fáj, mert megint lemaradnak a hatalomról és az államkasszáról. Nagyobb baj, hogy jönnek majd Mr. Blankfein és üzlettársai, és számonkérik a befektetéseiket.

Az pedig baromi fájdalmas lehet, még Kadhafi viszonylatban is…

Fotó: ]]>independent.co.uk]]>

Máté T. Gyula - ]]>http://matete.pestisracok.hu/]]>