Egy józan magyar biztosan nem kölcsönözne az Európai Uniónak. Nem elég, hogy nem adja meg a pénzt, amit korábban kért, hanem még újabb kérésekkel áll elő. Kivel lehet ilyet megcsinálni, tessék mondani? Vagy egy teljesen hülyével vagy olyan társasággal, amelynek tagjai nagyon nem állnak messze a korrupciótól.

A kétnapos uniós csúcson ugyanis éppen arról volt szó, hogy a bizottság adna újabb 50 millió eurót Ukrajnának, csak időközben kiürült a kassza. Nincs rá pénz. Erre mondja rezzenéstelen arccal Ursula von der Leyen, hogy azt a pénz majd az unió tagországainak polgárai fogják összeadni.

Ahogy azt Móricka elképzeli, kedves Ursula! Nem tudom, hogy juthat ilyen bornírt ötlet egyáltalán az eszükbe az unió vezetőinek, amikor ők tudják a legjobban, már adtak korábban 70 milliárd eurót Ukrajnának, és a tagállamok vezetőinek fogalmuk sincs arról, ez mire ment el, illetve ez az irdatlan összeg miért nem volt elég.

Úri körökben ugyanis, ha valaki a más pénzéből újabb adományt akar valakinek adni, akkor előbb elszámol azzal a pénzzel, amelynél nagyobb csomagot nem is olyan régen már átutalt a közösből ugyanarra a célra. Ukrajnának, a háború támogatására. Kimondani is szörnyű: azért, hogy folytatódjon a vérfürdő, az emberek teljesen fölösleges, tömeges halála. Ha ugyanis nem küldene pénzt se az unió, se Amerika, nem küldenének fegyvert sem és lőszereket sem, akkor egyszerűen „magától” véget érne a háború. Ukrajnának ugyanis már semmire nincs pénze, főleg arra nincs, hogy háborút viseljen. Hátborzongató kimondani, de igaz: Ukrajnának már csak katonái vannak, csak emberélettel tud fizetni, akiket odaküld a frontra, hogy áldozzák föl magukat valami nagyon sötét célért. Nekik persze azt mondják, hogy a hazáért, és aki harcol, abból hős, pontosabban hősi halott lesz.

Nekik azonban elsősorban azért kell meghalniuk, hogy az amerikai gazdasági és geopolitikai érdekek érvényesülhessenek. Hogy a fegyver- és lőszergyárak gigaprofitra tegyenek szert, hogy Oroszországot vissza lehessen szorítani.

Mindenesetre az unió eurómilliárdjai nagyon is kellenek hozzá, mert sokkal olcsóbb az Egyesült Államoknak, ha Európa is pénzeli a háborút, miközben legatyásodik. Annál versenyképesebb Amerika lesz a világpiacon. Erre mondják, hogy más szerszámával veri a csalánt.

De most nekünk az uniós csúcs van terítéken, amelyen további arcátlanságokkal szembesülhettünk.

Szóval nem elég az Ukrajnának szánt újabb csomag, előállnak egy még 18 vagy 19 milliárd eurós hozzájárulás igényével, amelyet a covidjárvány hatásainak leküzdése érdekében megalkotott újraindítási alap megnövekedett kamatterhéhez akarnak felhasználni. Annak a pénznek a kamatterheihez, amelyből Magyarország és Lengyelország még egy fillért nem látott, noha a hitel felvételéhez hozzájárult.

És ez még mind nem elég. Jelezték azt is, hogy van továbbá egy nagyobb összeg, amelyet a migránsok Európába érkezésének elősegítése érdekében különít el a bizottság, és kérnek maguknak néhány milliárd eurót, hogy megemeljék a fizetésüket, miközben azt követelik Magyarországtól, hogy törölje el a rezsicsökkentést.

Értik ezt? Mi ez, ha nem mérhetetlen arcátlanság?

Orbán Viktor rádióinterjújában ezt úgy fordította magyarra, hogy „Tehát a magyar emberek otthon fizessenek többet a rezsiért, küldjünk ide több pénzt, amelyből nekik lesz pluszfizetésük. Tehát úgy, ahogy van az egész, az oly mértékig abszurd, hogy nyilván nemcsak egy magyarnak, de majdnem minden európai uniós tagállam vezetőjének kinyílik a bicska a zsebében.”

Orbán Viktor úgy látja, szinte semmi esély nincs arra, hogy az uniós tagállamok vezetői elfogadják az Európai Bizottság költségvetés-módosításra tett javaslatait. A kormányfő hangsúlyozta: az Európai Tanács ülésére „senki nem azért jött, hogy az otthon nehéz helyzetben lévő családjai és polgárai helyett az Európai Unió bürokratáinak fizetésére adjon több pénzt”.

Az arcátlanság felerősödésekor érdemes a Soros-birodalom élén történt vezetőváltásra gondolni, Alex Soros ugyanis bejelentette, radikálisabb és hangosabb lesz apjánál. Látjuk, tehetjük hozzá.

Margaret Thatcher elhíresült mondása: „Az a baj a kommunistákkal, hogy előbb-utóbb mindig kifogynak mások pénzéből.”

Horváth K. József

A szerző szerkesztő

]]>www.magyarhirlap.hu]]>