Akkor egyébként sem kínoztak, lőttek meg senkit. A rádió udvarán is csak néptánckört tartottak Gergényi Péter hoppmesterei. Hogy tudják, kedves olvasók, nekünk, magyaroknak annyira hosszú a nyelvünk, hogy szinte kitaláljuk, mit helyes mondanunk, s hogy miként engedelmeskedhetnénk még jobban Orbán császárnak. Ilyenek vagyunk, hiába.

Legalábbis egy bizonyos Heller Ágnes nevű, dollárszemű filozófusprofesszor szerint. Aki nem máshol osztotta meg e véleményét a hazájáról, mint az Európai Unió parlamentjében. Személyesen Daniel Cohn-Bendit meghívására, Helga Trüper képviselő asszony felkonferálása után. Utóbbi azzal adta meg az előadás alaphangját, hogy „a professzor asszonyt zsidó származása miatt diszkriminálják Magyarországon”.

Heller Ágnes a gyűlölködésen túl fenyegetőzött is Brüsszelben. A mutatóujját sátáni mozdulattal felemelve azt mondta: Orbán Viktor egyszer még fizetni fog! Na persze, ha Heller mondja.

Gondolni sem merünk arra, hogy a meglehetősen hullámzó színvonalú életművet maga mögött tudó Heller Ágnes rasszizmusba hajló magyargyűlölete összefüggésben áll holmi közelmúltbeli fülöncsípéssel. Jelesül azzal, hogy Budai Gyula elszámoltatóbiztos kiderítette: a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében majdnem félmilliárd forintot szórtak el az előző kormány alatt tanulmányok írására. Továbbá, hogy ebben a minden egyes betűt aranyárban megfaragó galeriben éppen Heller Ágnes volt a szellemi bandavezér. Aki csak a saját, Alaptalan alap: A tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkásságában című pályázatára 53,9 millió forintot markolt fel. Nyilván összhangban a Magyar Bálint SZDSZ-es exminiszter által kiírt pályázat hivatalos céljával, az uniós csatlakozást segítő társadalomtudományi kutatások elvégzésével.

Természetesen Heller és a szűk haveri kör tagjai a rendes fizetésükön felül vették fel a félmilliárdot. Akadt köztük olyan is, aki tízmillió­kért szerkesztett egybe már megjelent esszéket. Persze ez is teljesen természetes, a liberális holdudvarnak a balliberális kormánytól mindez jár. Alanyi jogon és az adófizetők pénzéből. Akár leütésenként és szusszanásonként egymillió, miközben ma örül, aki diplomával nettó százezer forint fölött talál állást. Ápolók, tűzoltók és mentők sajnos kénytelenek beérni ennél kevesebbel.

A lebukott közpénzfaló falka most fröcsög, szerte a világban. „Személyesen Orbán irányítja a filozófusok elleni koncepciós eljárást” – mondja Heller. „Megsemmisítés, antiszemitizmus és új autokratikus uralom” – fejelik meg a cinkosok. Csak az a kérdés: ha Hellerék szerint ilyen nyomorult kis pondrók vagyunk, akkor nem volt ciki elfogadni a pénzünket? Vagy arra azért jók vagyunk, hogy összedobjuk Magyar Bálint udvaroncainak a félmilliárd forintot?

Heller Ágnes beteg, megnyomorodott lelkű, sajnálni való vénasszony. Elegendő csak beleolvasni egy tavalyi, a Figyelőnetnek adott interjújába, ahol családi tragédiája apropóján bevallja, hogy a holokauszt „beleépül az ember személyiségébe.” Pedig azok az évek meg a következő öt, vérrel és gumibottal írt évtized nemcsak Heller, hanem egy egész ország személyiségébe beépült. A többség mégsem fröcsög és gyűlölködik útszéli hangnemben, aljas és primitív módon, úgy, mint ő. A nagy filozófusprofesszor.

Heller még sok kárt okozhat nekünk külföldön, de ezekkel a mondatokkal örökre leírta magát itthon. Csak azt nem értem, hogy Szőcs Géza miért akar mindenáron békejobbot nyújtani ennek a magából kifordult asszonynak. A kulturális államtitkár a szélsőbaloldali Vasárnapi Híreknek adott interjúban ugyanis letolta Budai Gyulát a filozófusügy nyilvánosságra hozásáért, és egyetértett a kérdezővel, hogy több tisztelet jár Helleréknek.

Ezek után?