Kovács Péter nem a világ legerősebb bajnokságában játszik, fogalmazzunk úgy a Norvég bajnokság erősebb a magyarnál, de közel sem veszi fel a versenyt az európai topligákkal. Ebben a bajnokságban azonban, már – már sztárrá nőtte ki magát, tavaly a rekordbajnok Rosenborg 300 ezer norvég koronát sem sajnált volna érte, de az ODD vezetősége ezt mondta nem eladó, hiszen az elmúlt 2 szezon házigólkirályára (illetve 2008 - ban a norvég 2 gólkirálya) építik a csapatot.

Az elmúlt hétvégén szerezte meg 50. gólját az Odd Grenland színeiben, előző csapatában is hasonlóan eredményesen futballozott, hiszen északi pályafutása alatt, Finnországban a Lahti színeiben (1998/1999) 28/10, a Haka színeiben (1999-2002) 65/21, Norvégiában a Tromsöben (2002-2004) 46/24 , a Viking Stavangerben (2004-2006) 29/8, a Stromsgodsetben (2004-2008) 41/17 mutatóval rendelkezett. Nem volt mindenhol alapember, de mindenhol nagyon fontos gólokat szerzett, ha lehetőséget kapott, élt is vele.

 

 

Azonban valahogy mindig kívül esik a magyar válogatási elveken. Eszembe jut az a hisztéria, amikor valamivel több mint fél éve, a legtöbben Kabát Pétert követelték a válogatottba, mert volt tíz jó meccse ( valóban jó formában volt ), vagy hogy vannak olyanok akik pályára sem lépnek klubjukban (pl. Halmosi) mégis menetrendszerűen megkapják a meghívójukat. Az évek óta kifejezetten gólképes Kovács Péter, pedig csak suttyomban teszi a dolgát, anélkül, hogy egyszer is hangot adott volna annak, hogy miért van, hogy őt semmibe veszik.

 

 

 

Kövezzenek meg, de én szeretem Torghelle harcos játékát. Kovácsét és ehhez tudom hasonlítani, emellett talán valamivel technikásabb, góljai nagy részét a fejével szerzi. Nem hébe – hóba, hanem majd minden második meccsen.

Elkelne egy gólerős csatár a válogatottban, főleg olyankor amikor Erwin Koeman 3 kapust és 2 támadót nevez a válogatott keretbe…

 

Sáfrány Norbert