Majd elkezdett felolvasni belőle S. Lajosnak, és kifejtette neki, hogy baj lehet az egyetemi tanulmányokkal.

S. Lajos elkövető ekkor – 1981-ben – negyedórás előadást tartott Pallos őrnagynak arról, hogy nem helyes irány, ha megpróbálják megtörni a jövő értelmiségének gerincét. Pallos őrnagy ekkor felemelkedett helyéről, magához ölelte S. Lajost, forró könnyeket hullatott annak zöld zubbonyára, s miután kizokogta magát S. Lajos keskeny kis vállán, még figyelmeztette, hogy az elhárító tiszttel, Major századossal legyen óvatos.

Így kezdődik S. Lajos elkövető balladája. És ebben a balladában nincsen homály. Mert nincsen ilyen ballada, nincsen ilyen történet. Mert nem lehet. Ezt a történetet csak olyanoknak lehet beadni, akik legkorábban 1981-ben születtek, és soha nem voltak katonák, és semmit sem tudnak a Kádár-rendszerről. Mert először is: az egész Varsói Szerződésben nem volt egyetlen olyan tiszt sem, pláne őrnagy, aki behívott magához egy bakát, és annak megfigyelési anyagaiból olvasgatott fel az érintettnek. Ez önmagában akkora hazugság, hogy csak S. Lajos elkövető pofájára fér rá. Miképpen az is, hogy ezt követően a baka negyedórás kiselőadást tart az őrnagynak a jövő értelmiségével kapcsolatos álláspontjáról.

Valaki szólhatott volna S. Lajos elkövetőnek, hogy ha már beleáll ebbe a buliba, legalább a legalapvetőbb részletekre ügyeljen. Vagyis úgy mesélje ezt a fabulát, miszerint „Pallos őrnagynak ezután negyedórás monológot tartottam arról, hogy a Pitralon annak ellenére jobb ital a Denimnél, hogy lényegesen büdösebb”. De S. Lajos elkövető történetének legbüdösebb része csak ezután következik. Vagyis, hogy Orbán odament hozzá, és közölte, jelentenie kell róla. Majd leszerelés után azt is elmondta Orbán, hogy be akarták szervezni, de ő nemet mondott. És ezt S. Lajos elkövető harminc évig elhitte. De már nem hiszi. Mert mi van, ha Orbánt Moszkvából zsarolják…

Akkor lenne pár kérdésem:

Feltéve, de nem megengedve, hogy Orbán odabent a seregben aláírt valamit, azt S. Lajos elkövető remek kis fabulájából tudjuk, hogy dekonspirálta magát a célszemély előtt. Vagyis elkövette a legnagyobb bűnt, amit egy beszervezett a beszervezők szempontjából elkövethet: felfedte kilétét, és így egyszersmind lehetetlenné tette mindazt, amivel megbízták. Akkor ezt S. Lajos elkövető hogyan értékeli, úgy erkölcsi, mind geciológiai, továbbá az elfogyasztott konyak mennyiségének szempontjából?

Az ügyben rendelkezésünkre álló okirati bizonyítékok szerint Orbán Viktort be akarták szervezni, de ettől elálltak. Majd – szintén okirati bizonyítékok tanúsága szerint – éveken át megfigyelték, lehallgatták, zaklatták.

Akkor viszont mivel zsarolják Moszkvából? Egy olyan országban amúgy, ahol a rendszerváltás óta egy pufajkás és egy SZT-tiszt is volt már miniszterelnök? Ha pedig lenne Moszkvában bármi, ami Orbánra nézve kompromittáló, ugyan vajon hogy nem került elő az elmúlt huszonöt évben? Mondjuk legkésőbb akkor, amikor Gyurcsány még Putyin tenyeréből vacsizott, és egyetlen célja volt Orbán eltüntetése a (köz)életből…

S. Lajos elkövető állítása szerint a kormány oroszbarátsága erősíti benne mindezt a gyanút, amelyet most Pallos őrnagy emlékének puha, lágy ölébe ülve előadott. Kérdés azonban, hogy S. Lajos elkövető értesítette-e minderről frissen kinevezett főszerkesztőjét, D. Horváth Gábort, ugyanis nála nagyobb oroszbarátot lámpással is nehéz lenne találni idehaza. DHG barátunk még Szeva bácsit is elhaló hangon tisztelte annak idején. Talán őt is Moszkvából zsarolják, Stier Gábor külpolitikai rovatvezetővel együtt?

De mindegy is. Nincs értelme itt kérdéseket feltenni. Ez már az irracionalitás terepe, ahol egyetlen racionális elem fedezhető fel. Az, hogy S. Lajos elkövető ügynök lett. Ügynöke azoknak, akik bármire képesek azért, hogy ezt a kormányt elmozdítsák a helyéről. És ezért semmi sem drága őnekik. Most érett be igazán a Puch Lászlóval ápolt barátság. Hogy ne tévedjünk véletlenül…

Egyszer egy medve felemelt egy olyan hatalmas követ, hogy soha többé nem tudta letenni.

Pontosan így járt S. Lajos elkövető is. Felemelte saját sértettségébe bugyolált rögeszméjét, és képtelen megszabadulni tőle. Nincs annyi milliárd, amennyi segítene letenni ezt a terhet.

S. Lajos elkövető – tőle tudjuk – „nagyon szegény munkáscsaládban” nőtt fel. Az ilyesféle származású ember, ha magasra jut, jó esetben egy kedves, szerény, szociálisan és mindenhogyan érzékeny, jóságos fickó lesz, aki soha nem felejti el, honnan érkezett. Rossz esetben egy gonosz, irigy, frusztrált és komplexusos gyökér lesz belőle, aki képtelen felülemelkedni saját kisebbségi érzésén és üldözési mániáján.

S. Lajos elkövető ráadásul csak azért van magasan, mert iszonyú mennyiségű pénz van a jelentős méretű segge alatt. És most ebből a pénzből bármennyit hajlandó feláldozni azért, hogy tönkretegye a miniszterelnököt és ezzel együtt ezt a politikai oldalt. Visszaszolgáltatva az országot azoknak, akiket állítólag oly’ nagyon gyűlöl. Ráadásul a pénzéért sem kell aggódnia, hiszen ha minden az elképzelései szerint alakul, úgyis visszakapja a geciségbe beleölt tőkét, kamatostul. Ezen a ponton, alapvetően.

A Puch Lacitól.

(Utóirat. Ezek után már csak azt nem értem, hogy S. Lajos médiabirodalmának eddig ingadozó munkatársai még mire várnak.)

Bayer Zsolt - magyarhirlap.hu