Nietzsche egy helyütt arról értekezik, hogy sokkal jobban befolyásolja életünket mindaz, ami nem történik meg velünk, mint az, ami megtörténik.

Az ókori egyiptomiak halotti rítusa szerint pedig, amikor a halott túlvilági bírái elé áll, akkor fordított gyónást végez, vagyis felsorolja mindazokat a bűnöket, amelyeket nem követett el életében.

Mi ugyan élünk, de most hatalmas bíránk elé állva meggyónjuk mindazt, amit nem követtünk el. Nem voltunk és nem is leszünk soha a világ csendőrei. Nem mi robbantottunk ki háborúkat hamis ürügyekkel csak azért, mert vezetőink érdekeltek voltak bizonyos zsíros üzletekben. Ha nem lenne világos, mire is gondolok: „Az iraki kőolaj megszerzésével az amerikaiak a világgazdaságot akarják uralmuk alá hajtani, és ezzel a számukra különösen veszélyes Európát is.”

Ezt Abdul el Rekabi Párizsban élő iraki ellenzéki vezető nyilatkozta a Berliner Zeitungnak még 2003. március 24-én. S az általános érdekeken túl ott lapultak a szennyes kis magánérdekek is. Az akkori amerikai vezetők ugyanis kivétel nélkül érdekeltek voltak az olajbizniszben. Mellesleg pedig még azt is elhitették önmagukkal, hogy az iraki nép lelkesen örvend majd, ha bombákkal és gyilkolással szabadítják meg zsarnokától.

Nem mi vagyunk azok, akik legönzőbb érdekeik szerint mindig megkerülik a világ intézményeit. Így léptek túl önök a Biztonsági Tanácson, amikor az nem engedélyezte Irak megtámadását. Akkor elítélték azokat, akik megvétózták a határozatot, sőt, magát a vétó intézményét ítélték el. De önök bármikor alkalmazzák a vétót, amikor Izraelt akarja a BT elítélni.

Nem mi vagyunk azok, akik megengedhetőnek tartják, sőt, törvényben is legalizálták a kínvallatást. Ezt megelőzően persze önök megfutották a szokásos farizeus köreiket. Kinyilvánították például, hogy az afgán katonák nem katonák, s így nem érvényes rájuk a genfi konvenció. Majd ezután Bagramban az elviselhetetlen hőségben acélkonténerekben tartották az elfogott afgánokat, és „fájdalmas testtartásokba” kényszerítették őket. Előszeretettel alkalmazták a pszichológiai kínzásokat és az alvásmegvonást. S mert akkor még Amerikában törvény tiltotta a kínvallatást, hát foglyaikat Szaúd-Arábiába, Egyiptomba, Marokkóba, aztán mint utóbb kiderült Romániába és/vagy Lengyelországba szállították, és ezekben az országokban kínozták, kínoztatták őket tovább, amerikai „szakemberek” jelenlétében.

Nem mi tartunk ítélet és tárgyalás nélkül fogva embereket Guantánamóban. És nem mi fabrikálunk utólag magyarázatot a gyalázathoz. Mert mit is mondott ki egy amerikai bíróság? Azt, hogy Guantánamóban „nem kell betartani a fogva tartásra és perrendtartásra vonatkozó amerikai törvényeket, mert ez az erődítmény nem amerikai, hanem kubai felségterület”. (Erősnek éreznék ott a szerkesztőségben, ha erre azt mondanám, hogy elmennek maguk a francba?)

Amúgy, amikor az Öböl-háború idején megérkeztek az első képek az elfogott amerikai katonákról, Donald Rumsfeld védelmi miniszter azonnal a genfi konvencióra hivatkozva kezdett fenyegetőzni. Nos, csak Guantánamón az Egyesült Államok a genfi konvenció tizenöt pontját sérti meg! Önök hangosan követelik, hogy állítsák nemzetközi bíróság elé a hadijogok megsértőit, hangosan követelik, hogy azon országokat, amelyek nem adják ki „háborús bűnöseiket”, szankciókkal kell sújtani. Ugyanakkor az önök törvényei szerint ha egy ország kiszolgáltat egy amerikai bűnöst, az ellen az ország ellen önök akár háborút is indíthatnak.

És akkor még egyszer: nem mi legalizáltuk a kínvallatást. Nem mi kínozzuk a foglyainkat. Nem a mi katonáink hugyozzák le a halott ellenséget. Nem mi hallgatjuk le az egész világot, beleértve szövetségeseinket is, a lehető legaljasabb, legocsmányabb módon. Nem nálunk van érvényben olyan törvény, amely alapján az elnök bárkit likvidáltathat. Ahogy nemrégiben írtam a volt amerikai nagykövetünknek: „Elég volt abból, hogy az Egyesült Államok elnöke likvidáltathat bárkit. És ezt az »apróságot« Eric Holder, az Önök igazságügy-minisztere jelentette be tavaly, csak úgy, mellékesen, egy egyetemi előadás keretében. Eric Holder arról értekezett, hogy az elnök a teljes igazságügyi és igazságszolgáltatási rendszer kikerülésével ítélhet halálra amerikai állampolgárokat. Holder szerint a kormánynak joga van ehhez. Joga van, hogy »célzott támadással« megöljék saját állampolgáraikat, vádemelés, bíróság és esküdtszék bevonása nélkül. Természetesen a jogi szöveget titkosították.”

Mi mindezt nem követtük el. Mindezt önök követték, követik el. És akkor befejezésképpen néhány szót az „illiberalizmusról”: „Vajon miért elégszenek meg a készen kapott eszmék ismételgetésével, ha egyszer folytonosan azt látják, hogy azok nem vágnak egybe az ő spontán elképzelésükkel? Inkább hitetlenül masíroznak megfakult zászlók alatt, mint hogy vállalkoznának rá, hogy nehéz munkával felülvizsgálják, és legbensőbb érzéseikhez igazítsák a készen kapott elveket. Mindegy, hogy liberálisok vagy reakciósok: egyaránt maradiak. A mi nemzedékünknek nem az a küldetése, hogy liberális avagy reakciós legyen, hanem éppen az, hogy megszabaduljon ettől az ósdi dilemmától.”

Ortega írta ezeket a sorokat. Nem feltételezem, hogy megértik. Az önök elhízott társadalma csak menetel a liberalizmus megfakult zászlaja alatt. Gondolattalanul és szánalmasan. Viszont egy dolgot muszáj lesz megérteniük: önöknek semmi joguk nincs beleszólni más társadalmak életébe és jövőjébe. Világos?

Bayer Zsolt - magyarhirlap.hu