- 0
Földindulás az IMF-nél: megtagadta saját neoliberális politikáját.
„A Nemzetközi Valutaalap közgazdászai leszámolnak a neoliberalizmussal” – e sokkoló címmel és hasonlóan sokkoló tartalommal megjelent cikkében a német balliberális lap így kezdi összefoglalóját: „Az IMF világszerte a globalizmus bírálóinak gyűlöletjelképe. A Nemzetközi Valutaalapnak azt vetik a szemére, hogy neoliberális programot hajt végre. Most az IMF kutatási részlegéből származó cikk szakít ezzel a képzettel. A cikk szerzői élesen elítélik a neoliberalizmus több szabvány receptjét.” A lap cikke azzal kezdődik, hogy amikor országok pénzügyileg szorult helyzetbe kerülnek és adósságait már nem tudják fizetni, segíthet, ha kopogtatnak az IMF kapuján. Az Alap a szükséghelyzetbe került kormányokat segíti – feltételekkel. Az államoknak a pénzért cserében reformokat kell végrehajtaniuk. Az IMF-nek évtizedek óta az a híre hogy ennek során neoliberális programot követ: az adott kormányoknak privatizálniuk kell, kiadásaikat megkurtítani, szociális programjaikat megnyirbálniuk kell, és országukat a nemzetközi tőke rendelkezésére kell állítaniuk. Az IMF ezért baloldali tüntetéseknél Latin-Amerikától Görögországig a gyűlölet jelképévé vált. Most az említett cikk szerzői élesen bírálják a neoliberalizmus szent dogmáit. Véleményük szerint ugyanis az állami kiadások megrövidítése és a szabad tőkepiac esetében bizonyíthatatlan, hogy azok a növekedést szolgálják. E helyett fokozzák az egyenlőtlenségeket és gátolják a növekedést.
Az osztrák Szabadság Párt igen sok szavazója kételkedik az elnökválasztás döntő fordulójának jogosságáról, de igen kicsi a valószínűsége annak megkérdőjelezésének, írja a vezető osztrák lap. „A választói kártyák csodálatos megszaporodása” az egyik vádpont. 28 ezerrel több választói kártya volt, mint amennyit Robert Stein, a szövetségi választási hatóság vasárnap este bejelentett. A lap felsorol számos további rendellenességet.
„Franciaország messze az első a 2015-ben cenzúrázott facebook tartalom számát tekintve. Kormányzati kérésre tavaly 37990 oldalt töröltek” – foglalja össze jelentésének címét a francia netes portál. India a második 37900 törölt oldallal, Törökország pedig a harmadik, 6574 törölt oldallal. A többi országban törlésre kötelezett oldalak száma nem éri el a kétezret.
Annak alkalmával, hogy Berlinben találkozott Adel al-Zsubaír szaúd-arábiai külügyminiszter Frank-Walter Steinmeierrel, a német lap igen keményen bírálja a német kancellárt, amiért a rijadi rezsim esetében Merkel az Erdogan-logikát használja. A sejkségben évtizedek óta figyelmen kívül hagyják az emberi jogokat, és ugyanakkor Szaúd-Arábia a szíriai menekültek befogadásával se tud vagy akar segíteni Merkelnek.
x x x
A lengyel külügyminiszter óvott a „túlságosan sok Európától”. Hangsúlyozta, a nemzeteknek több jogot kell kapniuk. Witold Waszczykowsk bírálta Angela Merkel migránspolitikáját és ugyancsak kritizálta a török elnököt a német közszolgálati adón gúnyoló Jan Böhmermannt is.
A német külpolitikai folyóirat igen kemény és nagy terjedelmű támadást jelentetett meg „saját forrásból” Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke ellen annak kapcsán, hogy személye lehetséges államelnökként jöhet szóba. A cikk már az első mondatban Kövért „egy NSZ /nemzeti szocialista/ kollaborátor tisztelőjének nevezi. A szerző /akinek stílusa erősen emlékeztet Magdalena Marsovszkyra/ Nyírő Józsefet „Göbbels csodálójaként” jellemzi. A cikkben hemzsegnek az olyan szavak, mint a „völkisch” (nemzeti szocialista szóhasználatban nagyjából népnemzetit jelent). A cikk szerint a magyar miniszterelnöknek a belpolitikája is „völkisch”. Majd – mint várható – hamarosan megérkezik az antiszemitizmus téma. A magyarok hetven százaléka az. A cikkben előkerül még Schmitt Pál és Wass Albert. Azután sorra kerül Horthy, Hóman Bálint és Donáth György neve.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az Ö1 osztrák közszolgálati adó reggeli műsorában óvott attól, hogy az EU menekültkérdésben a Törökországgal való alkuba menjen bele, mert akkor „veszélyes függőség alakul ki” Ankarától.
A Szíriában állomásozó amerikai katonák fotóin látható, hogy az Iszlám Állam ellen harcoló YPG (Népvédelmi Egységek) kurd harcosok jelét hordják magukon. A YPG-t a törökök terroristáknak tekintik. A pénteken nyilvánosságra került fotók diplomáciai feszültséget okoztak Washington és Ankara között. A felvételeket a francia AFP hírügynökség fotósa készítette néhány kilométerre Rakkától, az IÁ „fővárosától” északra. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter „képmutatásnak” nevezte azt, hogy az amerikaiak terroristák jelképeit hordják egyenruhájukon, jelenti az orosz globális tévéállomás francia nyelvű portálja.
