E cikk fő témája annak elhallgatása, hogy a schengeni szerződésnek van egy pontja, amely lehetővé teszi a határellenőrzés korlátlan idejű visszaállítását. Erről hallgat a politikai osztály és hallgat a média. A hallgatás falát most átütjük.

Érdekes, hogy noha e cselekedetünkért semmiféle retorzió nem fog érni bennünket, az attól való félelem már olyan mélyen ül a nyugati világ sok médiabeli és politikai alattvalójában, hogy egyszerű tényeket sem mernek kimondani, sőt önként távolítanak el olyan mondatokat, amelyekről úgy érzik, a nemzetközi véleményterror-osztagot irritálhatják.

A nyugati térség háziuraihoz rettegve igazodó cselédmentalitásnak eklatáns példája egy németországi ismerősöm tegnapi felfedezése arról, hogy az irodalmi Nobel-díjat kapott Kertész Imre A végső kocsma című kötetének idén németül a Rowohlt kiadónál Letzte Einkehr címmel megjelent munkájából a szerző egyik magyar mondata csonkoltan jelent meg. Azaz meghamisítva az eredetit. Hogy véletlenül-e, döntse el az olvasó.

A kihagyott szavakat vastagon szedtük: „Arról volna szó, ahogyan a muzulmánok elárasztják, s majd birtokukba veszik, magyarán elpusztítják Európát; ahogyan Európa mindezt kezeli, az öngyilkos liberalizmusról és az ostoba demokráciáról; demokráciát és szavazási jogot a csimpánzoknak.” A csimpánzos befejező rész hiányzik a német szövegből! A pont után már a következő kertészi mondat jön, amely szöveg véletlenül illeszkedik is e cikk tematikájához: „Mindig ez a vége: a civilizáció eléri azt a túltenyésztett állapotot, amikor többé már nemcsak hogy képtelen rá, de már nem is akarja megvédeni magát; amikor, látszólag értelmetlen módon, a saját ellenségeit imádja. Ráadásul mindez nem mondható el nyilvánosan. Miért nem?”

Hogy miért nem? Hogy miért nem lenne „comme il faut”, azaz rendjén való, szalonképes, ha a német olvasó megismerné a holokauszt-túlélő Kertész píszít pusztító csimpánzos mondatrészét? Erről persze nem Kristin Schwammot, Kertész szövegének német fordítóját kellene megkérdezni, mert ő zavarában feltételezhetően sajnálatos figyelmetlenségről hebegne.

A demokráciáknak nevezett rendszerekben élő tömegeket hazugsággal etetni ma már – mint a franciák mondanák – „de rigeur”, azaz kötelező. E „demokráciák” véleményterrorja intézményes, hivatalos szalonjai legelegánsabbjaiban is.

A kötelező nyugati rettegésprogram egyik tárgyává emelt globális orosz tévéállomás, az RT angol nyelvű adásának szombaton késő este nyilatkozó Alex Salmond – 2014-ig a skót kormány vezetője, jelenleg a Skót Nemzeti Párt képviselője a brit parlamentben – három órán belül az adó harmadik vendége volt, és élesen támadta a nálunk is kötelezően agyoncsodált, mintaként másolt közszolgálati BBC-t elfogult és cenzúrázó adásai miatt. Amelyek, tegyük hozzá, jó néhány éve már a kifinomultabb ízlésűek és a tárgyilagosságra, tényszerű programok nézésére vágyó hírfogyasztóknak nézhetetlenekké váltak.

A BBC bennünket is már szakmányban állít be hamis fényben. Akár nála is gyalázatosabb médiatársai a nyugati világban. Hamisított tényekkel, hazug fotókkal, videókkal, megrendezett migránsjelenetekkel operálnak, amelyekben a magyarok a brutálisak, a „menekültek” pedig e specifikusan magyar brutalitás folytonos áldozatai.

A véleményterroristák, akik (mint a heise.de nevű német portál a napokban megírta) korlátozzák vagy blokkolják a kényes témákhoz, így a magyar témájú cikkekhez csatlakozó internetes hozzászólásokat, amelyek elsöprően Orbán-pártiak, már egyre idegesebbek a migráció miatt amúgy is a vesztébe rugdalt Európában. Mind többen ismerik fel a valóságot, és mind több az alternatív, a tényeket félelem nélkül vagy annak ellenére megíró internetes portál. Az eredmény kézzelfogható: most először egy brit felmérés szerint a szigetországban többségbe kerültek azok, akik a 2017-es EU-népszavazáson a kilépésre voksolnak majd.

A cenzúrázás és az elhallgatás terrorja már odáig fokozódott, hogy az uniós jogszabályok közül nem egyet a szicíliai omertához hasonló csönd vesz körül, holott alapvető, elemi kötelesség lenne az uniós polgárok tájékoztatása sorsuk kilátásairól, bajaik gyökeréről. Hogy egy friss példát említsünk: nagy a hallgatás arról is, hogy szeptember 16-án az indiai Frontline portáljának a Bostonból nyilatkozó, világhírű nyelvész és politikai aktivista, Noam Chomsky hangsúlyozta: a világot leginkább fenyegető három „lator állam” az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd-Arábia.

Életvitelünket, sorsunkat, az unió alapértékének mondott szabad mozgásunkat és gazdaságunkat mélyrehatóan és közvetlenül befolyásolja az, amit nem tudtunk egészen a múlt csütörtökig. Azt, hogy a schengeni szerződés 23. cikkelye nem pusztán abból az első pontból áll, amelyet a junckeres Európai Bizottság múlt vasárnap rohant idézni annak igazolására, hogy az EU kancellárszörnyetege, „a késsel-villával enni nem tudó Angela Merkel” (Helmut Kohl) nemcsak ideiglenesen, harminc napra vezetheti be a német–osztrák határon az ellenőrzést, de – és ezt rögzíti e cikkely második pontja – addig hosszabbíthatja meg e harminc napot újabb és újabb hónappal, ameddig a súlyos nemzetbiztonsági veszély (mert a „menekültek” ezt jelentik a belbiztonságra) fennáll vagy attól tartani kell. A schengeni szerződés 23. cikkelye második pontját idéző osztrák Info-direkt.at hírportál felteszi a kérdést: vajon a fősodratú sajtó és – tegyük hozzá – a „nemzetközi jogászok”, „szakértők” és főként az uniós politikusok miért hallgatták ezt el? Csak nem attól rettegnek e kitartottak, hogy a transzatlanti rendszer alattvalói türelmük fogytán egyszer netán fellázadnak, és akkor a hatalmi gépezetnek egész népekkel „a rend helyreállítása” céljából úgy kell majd elbánnia, mint azt teszi most az Egyesült Államok által életre masszírozott Iszlám Állam a meghódított területeken?

Lovas István - ]]>www.magyarhirlap.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!