Még ha csak kis szeletkéjét is. Mert valljuk be, a Márvány-tenger egy egészen picinyke tengerecske a szomszédjához, a Fekete-tengerhez képest, vagy az Égei-tengerhez képest csak pocsolya... Marmara Deniz – így nevezik a törökök, akik akár a „saját” tengerüknek is tekinthetik a Márvány-tengert, mivel „minden” oldalról Törökország található. A tenger európai és kisázsiai oldalán is...

Igen, elértük Európa határát, Isztambul hatalmas városát. Európa legnépesebb nagyvárosa, ha nem számítjuk, hogy nagy része nem Európában, hanem Ázsiában található. Bár 13 milliós népességével Ázsiában is jelentős városnak számít...

Isztambul, Konstantinápoly, Bizánc... E sorokat május 10-én írom (2011-ben). Másnap lesz Isztambul „születésnapja”. Krisztus után 330. május 11-én alapította Konstantin császár, akit az utókor ellátott a „nagy” jelzővel, s aki a kereszt jelében győzedelmeskedett. A kereszténység államvallássá lett, s Jézus tanítása intézményesült... Vajon előnyére?

A terület kitűnő fekvése nem csak a rómaiakat csábította ide. Már jóval korábban lakott volt a terület. Az első várost Krisztus előtt 667-ben alapították. Egy Büzasz nevű görög kereskedő, akiről Büzantionnak nevezték el. Majd jártak erre perzsák, a spártaiak, athéniak, macedónok. S jött Róma.

Konstantin Új Rómának, Nea Rómé nevezte el, mely hivatalosan 1453-ig volt a neve. Bár mindenki Konstatntin városának, azaz Konstantinápolynak, vagy Bizáncnak nevezte. Róma hamarosan elenyészett, de Bizánc, azaz a Keletrómai Birodalom virágzásnak indult. Konstantinápoly lett a keleti kereszténység egyik központja, majd az iszlám térhódítását követően egyre erőteljesebb szerepet kapott. S 1054-ben megtörtént a keleti és nyugati kereszténység szakadása. A kölcsönös kiátkozást kilencszáz esztendő múltán szüntették csak meg...

Szent István királyunkat nem csak Róma, de 2000-ben a keleti kereszténység is kanonizálta, így a magyar király mindkét nagy egyházban szentként tisztelendő...

Vajon Isztambulnak vannak még magyar vonatkozásai?

Már jóval a honfoglalás előtt megjelentek a magyarok Bizáncban. Elsősorban testőrként, zsoldos katonaként. De időnként hunok, magyarok ostromolták is Konstantinápolyt. Ahogy forgott a hadi szerencse, néha mi sarcoltuk Bizáncot, néha Bizánc próbált a befolyása alá vonni bennünket. 958-ban a hagyomány szerint egy mokány magyar vitéz, Botond úgy belevágta a szekercéjét Bizánc kapujába, hogy a résen egy gyermek ki-be sétálhatott...

Ám az iszlám megjelenésével és szélsebes terjedésével Bizánc hatalma folyamatosan hanyatlani kezdett. Sebaj, jöttek a keresztesek...Volt, hogy segíteni, volt hogy a Szentföld „felszabadítása” helyett végigrabolták Bizáncot. A Latin Császárság rövid létezése után újra Bizánc lett a terület ura, de megkopott régi dicsősége. Egyre kevésbé tudott ellenállni az oszmán nyomásnak. 1453-ban el is bukott. Konstantinápolyból Sztambul, majd Isztambul lett. Héttoronnyal, Török Bálinttal, Egri csillagokkal együtt...

A buszunk lassan áthaladt a Boszporusz fülötti hidak egyikén. Nem tudom, hogy az 1974-ben átadott Boszporusz hídon, vagy az 1988-ban átadot Fatih hídon utaztunk-e. Arra emlékszem, hogy láttam a másik hidat...

Megérkeztünk Ázsiába...Már csak 7 ezer km volt hátra?

Nawesh

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja