e törekvés azonban 2017 februárjára veszélybe került. A 2003-ban alapított Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nem látszattevékenységet végez: az elmúlt években több tucat köztisztviselőt és politikust küldött börtönbe. Csak 2014-ben több száz köztisztviselő mellett 24 polgármestert, öt parlamenti képviselőt, két volt minisztert és egy volt miniszterelnököt vont felelősségre, több mint 90 százalékuk Ellen pedig ítéletet is hozott. Jelenleg 2100 hivatali visszaéléssel és kétezer hanyag kezelésért vádolt köztisztviselő várja büntetését. 2016 decemberében azonban új, szociálliberális kormányt választottak a román szavazók, amely amnesztiát adott volna a korrupt hivatalnokoknak.

A február elején kezdődő romániai tüntetések kiváltó oka az volt, hogy a Liviu Dragnea vezette erősebb kormányzópárt sürgősségi rendelettel fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását, emellett pedig a közkegyelemről szóló törvénytervezetet is elküldte a parlamentnek. A kormányzat e két eszközzel kívánt volna amnesztiát adni a korrupcióért elítélteknek, illetve megakadályozni, hogy a jelenleg is tartó eljárások eredményeként a korrupcióban résztvevő politikusokat elítéljék. Az amnesztia széleskörű lett volna, mivel minden olyan hivatalnokra vonatkozna, aki kétszázezer lej alatti pénzügyi kart okozott hivatali visszaéléseivel. Ez a 14 millió forintnak megfelelő összeg egy román dolgozó eves átlagjövedelmének többszöröse, így nem csoda, hogy a rendszerváltás óta nem látott méretű tüntetések kezdődtek Romániában, követelve az éjjeli tolvajoknak vagy éppen vörös pestisnek nevezett politikai szövetség távozását. Fokozta az indulatokat, hogy a büntető törvénykönyv módosításának egyik kedvezményezettje épp a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnöke.

Azt azonban nem tudhatjuk, hogy pontosan mekkora a roman korrupció. Ezzel kapcsolatban meg lehet kérdezni üzletembereket és szakértőket, és az eredményeket összehasonlítani a többi ország eredményeivel, ezt teszi a Transparency International Korrupció-Érzékelési-Indexe. A mérőszámot vizsgálva azt látjuk, hogy Románia 2016-ban 176 ország között az ötvenhetedik helyen állt a korrupciós listán. Ezzel egyébként megelőzte a hatvanadik Olaszországot, a hatvankilencedik Görögországot, a hetvenkettedik Szerbiátés a hetvenötödik Bulgáriát. Az ötvenhetedik helyezésen Románia egyébként Magyarországgal és Jordániával osztozik. E “teljesítménnyel” a világ országainak első harmadához tartozunk, és ha e helyezéseket összevetjük az egy főre jutó GDP, azaz a gazdasági fejlettség nemzetközi országsorrendjével, ak k or a kettő megközelítőleg összhangban áll. Ne felejtsük el ugyanakkorazt, hogy a nemzetközi szervezet Korrupció-Érzékelési-Indexe azért kapta e különös elnevezést, mert a korrupciót, ha definiálni tudjuk is, mérni már kevésbé.

Ennek ellenére Közép-Európában időről időre hallhatóak a korrupció leküzdésére buzdító nyugati hangok. Most például Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Hollandia és az Amerikai Egyesült Államok külképviseletei kérték közös közleményben Románia kormányát, hogy ne akadályozza a korrupcióellenes harcot. A dokumentumban megjegyzik, hogy az uniós és NATO alapelveken nyugvó partneri kapcsolatokat veszélyeztetik a román politikusok.

Az egyértelmű ám rövid figyelmeztetés értelmezéséhez a ]]>Stratfor]]> elemzőintézet nyújt segítséget. Rámutatnak, hogy az egészen Victor Ponta korábbi miniszterelnökig érő nyomozások nem csak az önkéntes belpolitikai megtisztulás jelei, hanem a nyugati geopolitikai stratégiába is illeszkednek. A nyugati vállalatok helyzetbe hozása mellett így a nyugati politikusok is könnyebben érthetnek szót keleti kollégáikkal. Ennek érdekében saját politikai kultúrájukat és intézményeiket igyekeznek meghonosítani a geopolitikailag különös fontossággal bíró Romániában. Mindez egy hosszú, befektetésként is értelmezhető folyamat, amely célja, hogy kihaljon Romániából a homo sovieticus, a trükköző, zsarolható, sebezhető és erős moszkvai kapcsolatokkal rendelkező kelet-európai politikus.

A korrupcióellenes küzdelem Romániában 2013-tól vált valósággá, de mögötte nyugati nyomás is érvényesült. Ekkor a már egy évtizede létező Korrupcióellenes Ügyészség élére Laura Codruta Kövesi került. Kövesi 2014-ben az USA bukaresti nagykövetségétől kitüntetést vehetett át, és a Stratfor arra is rámutat, hogy az FBI igazgatója, James Comey 2015-ös romániai látogatása során Kövesivel és a Román Hírszerzési Szolgálat új vezetőjével,Eduard Hellviggel is tárgyalásokat folytatott.

E korrupcióellenes hadjáratnak a politikai elit korábban is ellenállt, parlamenti immunitásban részesítve Victor Ponta korábbi kormányfőt. A bukaresti utcákon összesereglő háromszázezer ember láttán úgy tűnik, hogy a 2016 decemberében létrejövő új szociálliberális koalíció elhamarkodottan cselekedett, amikor talán a trumpi szemléletet félreértve, önmagát tévesztette össze a nemzettel és helyezte az első helyre, megkísérelve a korrupció „legalizálását”. A román kormánypártok érvelése pedig, miszerint a korrupció miatt elítélteknek nyújtott amnesztiával a romániai börtönök zsúfoltságának csökkentése lenne a cél, súlytalannak tekinthető.

Érdekes adalék, hogy Donald Trump amerikai elnök már a román kormány akciója előtt maradásra kérte az elődje, Barack Obama által 2013-ban kinevezett FBI-igazgatót, James Comey-t. Nem tudhatjuk, hogy ez egyfajta folytonosságot jelent majd, vagy ennek ellenére a román politika nagyobb szabadságot kap a jövőben mint korábban. Azonban még ha a korábbi amerikai aktivizmus csökkenne is, a „korrupció legalizálásához” a választóktól is engedélyt kell kérni.

Forrás: ]]>http://messzelatoblog.hu]]>

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium