- 0
Az unió háborúpárti vezetőitől nem remélhetjük sem a kettős mérce feladását, sem a béke megteremtésének szorgalmazását.
Az európai határkerítések az illegális behatolóktól védik az adott országokat és magát az Európai Uniót. E tekintetben nincs köztük különbség. Nem mindegy azonban, hogy patrióta vagy globalista kormányzat alatt áll-e az az ország, amely ilyen kerítéssel rendelkezik. Mert
amíg a magyarokat napi egymillió euróra büntetik az illegális migráció elleni határvédelmi rendszere miatt, addig a balliberális kormánnyal „büszkélkedő” lengyelek ugyanezért dicséretben és támogatásban részesülnek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke minap meglátogatta a lengyel–belarusz határnál található Krynkit, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnök társaságában megtekintette az ottani határkerítést. Ebből az alkalomból kijelentette: Lengyelország „határon átnyúló hibrid támadásokkal szembesül”.
Ezt a rejtélyes kifejezést megtoldotta azzal, hogy az Oroszországgal és Belarusszal közvetlenül határos tagállamok további uniós támogatást kapnak, méghozzá nem is keveset, mivel az új európai költségvetésben ötszörösére emelkednek a védelmi beruházások. Vagyis az történt, hogy az EB elnöke összefüggést talált a határkerítés és a határvédelem között. Ezt a felfedezést nyilván az motiválta, hogy az Ukrajnát ész nélkül támogató EU élesen szemben áll az oroszokkal és a fehéroroszokkal.
A brüsszeli politikus az európai szolidaritás jelentőségét hangsúlyozva kifejtette, hogy egy erős Lengyelország őrzi Európa határait és véd minden európait. Von der Leyent – aki korábban német védelmi miniszter is volt − nem zavarta, hogy a lengyelek katonai potenciáljának nincs köze a határkerítéshez. Háborús viszonyok között ugyanis senkit nem véd az illegális migrációt akadályozó kerítés, mert a honvédelem ennél hatékonyabb eszközöket használ.
Az elnök asszony tapasztalt politikus, ezért nem esik nehezére a képmutatás. Megszoktuk, hogy ott árt nekünk, ahol lehet, mert világnézeti megfontolásokból − és globalista, birodalmi érdekből − nagyon nem kedveli a szuverenista Orbán-kormányt, csak hát ezt egy profi nem ismerheti be.
Tudjuk, addig a lengyelekhez sem fűzték gyengéd érzelmek a rezzenéstelen arcú hölgyet, amíg a lengyel miniszterelnököt Mateusz Morawieckinek hívták, de ugyancsak megváltozott a viselkedése, amióta Donald Tusk, az európai globalisták egyik élharcosa áll a varsói kormány élén. Azóta megszűntek a lengyelekkel szembeni büntetőintézkedések és megnyíltak az uniós pénzcsapok.
Az elnök asszony most Manfred Weber néppárti elnökkel karöltve munkálkodik a magyar miniszterelnök és kormánya félreállításán, ahogyan azt Morawieckivel is megtették Lengyelországban.
Magyarország a saját erőből megépített határkerítésével tíz éve védi a schengeni övezetet, mert a törvényes bevándorlás híve, ezért nem támogatja az illegális migrációt. Az EU-tól emiatt nem anyagi támogatást, hanem napi egymillió eurós büntetést kap. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója jó okkal üzente a Facebookon Von der Leyennek: ha a kerítés költségtámogatása ezen múlik, „nyugodtan eljöhet a magyar határkerítéshez is”.
A háborúpárti globalisták képmutatása sajnos túlmutat a határkerítésen, és az amerikai elnök béketörekvéseivel kapcsolatban is megfigyelhető. Nemrég Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője írta az X-en, hogy Donald Trumpnak a békekötés iránti elszántsága létfontosságú. Hozzátette, „Oroszországnak esze ágában sincs a közeljövőben véget vetni a háborúnak”.
Nem valószínű, hogy Kallas asszony és társai nézik és hallgatják az Ultrahang YouTube-csatornáját, pedig Krausz Tamást hallgatva szembesülhetnének az ukrajnai háború előzményeinek és jelenlegi történéseinek valóságával. A józan elemzéseket megfogalmazó magyar történész nemrég rámutatott: egy ideig úgy tűnt, hogy a béketárgyalások elindulnak.
„Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy az európai vezetők szeretnének minél több kárt okozni a trumpi politikának, mert nem akarnak a Trump és Putyin által kialakított keretekhez alkalmazkodni. Nincs perspektívájuk, viszont a politikai intrikákban, az apró kellemetlenkedésekben zseniálisan kiképzett politikusokról van szó, akik sokat tesznek a béketárgyalások megfúrása érdekében úgy, hogy az emberek közben azt higgyék a propaganda alapján, hogy Oroszország fúrja a tárgyalásokat és akadályozza a békekötést. Az igazság az, hogy eddig egyetlen európai vezető politikus sem tett kísérletet arra, hogy felvegye a kapcsolatot Putyinnal.”
Krausz úgy véli: „Az unió vezetői szerint jobb feltételek kellenek a tárgyalásokhoz, ezért Zelenszkijt nem inspirálják a béketárgyalásokra.”
A történész nem áll egyedül véleményével, mely szerint az unió vezetői az USA szövetségeseiként akadályozni tudják Trump békével kapcsolatos elképzeléseinek a megvalósítását. Elszomorító tény: ezektől a háborúpárti vezetőktől nem remélhetjük sem a határkerítésekkel kapcsolatos kettős mérce feladását, sem a valódi béke megteremtésének szorgalmazását.
Bánó Attila
A szerző író, újságíró
