- 0
Petike előkerült, kár volt...
Utcai blokád szervezésére és az Országgyűlésre gyakorolt nyomás jogellenes nyomásgyakorlásra irányuló cselekmények, melyek adott esetben büntetőjogi relevanciával bírnak – mondta lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogászt annak kapcsán kérdeztük, hogy Jakab Péter bukott Jobbik-elnök most Magyar Péterrel szűrné össze a levet, és utcai nyomásgyakorlással oszlatná fel az Országgyűlést.
– Ha Magyar Péter biztosítja az utcai nyomásgyakorlást, azaz tüntetést, blokádot, akkor én kezdeményezem a parlament feloszlatását és az előre hozott választás kiírását –üzente a közösségi médiában Jakab Péter, aki új erőre kapva most épp Magyarra támaszkodva buktatna kormányt. A Nép Pártján Mozgalom vezetője, akinek jobbikos karrierje pont azért ért véget, mert a legutóbbi országgyűlési választások előtt még Jobbik- elnökként a DK vezette baloldallal fogott össze, egy éve próbál támogatókat találni kormánybuktató ötletével, mindeddig hiába. Ezért most a Tisza elnökének ajánlgatja magát, hátha új szövetségesre lel.
Az is írta Jakab, hogy a parlament feloszlatásához, s az előre hozott választás kiírásához szükséges határozati javaslatot majd ő országgyűlési képviselőként benyújtja a parlament elé,
Magyartól pedig azt kéri, „biztosítsa a társadalmi, utcai nyomásgyakorlást egészen addig, amíg a Tisztelt Ház meg nem hajol a népakarat előtt, s meg nem szavazza önmaga feloszlását."
Vagyis tüntetésre, rendbontásra, blokádra, általános engedetlenségre buzdít Jakab, aminek lehet büntetőjogi következménye. Ifjabb Lomnici Zoltán lapunknak úgy fogalmazott,
utcai blokád szervezésére és az Országgyűlésre gyakorolt nyomás jogellenes nyomásgyakorlásra irányuló cselekmények – amennyiben kívül esnek a szabad véleménynyilvánítás körén – bizonyos feltételekkel bírhatnak büntetőjogi relevanciával is.
Az alkotmányjogász kifejtette, az alaptörvény biztosítja a békés gyülekezés jogát, amely minden magyar állampolgárt megillet. – E jog alapján a polgárok szabadon szervezhetnek és vehetnek részt gyűléseken, amennyiben azok békések és nem sértik mások jogait. Azonban a gyülekezési jog gyakorlása nem korlátlan, ugyanis, ha a blokád vagy tüntetés békés jellege megszűnik, akkor a gyülekezési jog gyakorlása alkotmányellenesnek minősül és a hatóságok kötelesek feloszlatni a gyűlést – fogalmazott Lomnici Zoltán. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon a hatóság rendelkezésével szemben általános engedetlenségre uszít, bűncselekményt követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A szakember kitért arra is, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény kimondja, hogy egy gyűlést annak szervezője köteles legfeljebb három hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. – Ha a szervező ennek nem tesz eleget, azaz elmulasztja a bejelentést, szabálysértést követ el – tette hozzá Lomnici Zoltán.
