- 0
A valamiért tehetetlenségtől toporzékoló, közben össze-vissza csapkodó nő mindig esendő látvány. Lerí róla a kihívás hiánya, az irígység, a sértődöttség, a megfakult púder csakúgy, mint a siker hűtlensége. Kálmán Olga, a képernyőről le- és kikopott, hajdanán látszólag vitriolos menyecske, akár Vadai Ágnes vagy Dobrev Klára, az idő múlásával és a példaképek cseréjével mostanság dührohamos fúriává változott.
Sebzett és kicsinyes lelkületéből a veszekedés, a bosszú, a rombolás fertőző szövődményeit terjeszti maszk nélkül bele a közéletbe. Ráadásul, hölgy létére, mindezt meglehetősen alpárian teszi, s ezzel úgy fest, mint tehénen a bikini.
Legutóbb Gulyás Gergely tárcavezető miniszternek szólt be, aki az Index nevű hírportál – tudják, amelyikből lóderék vastagságban dől a liberális szenny – nyavalygásáról annyit mondott, hogy „itthon a sajtó sokszínűbb, mint Nyugat-Európában”.
Kálmán az egri nők bátorságával, de már a DK elnökségi tagjaként azonnal forró szurokért kiáltott: „a Demokratikus Koalíciónak más a felfogása a sokszínűségről, sajtószabadságról”. Szerinte a magyar sajtó leginkább a narancs összes árnyalatát jelenti, és vezetői „lopott pénzből, haveroknak juttatott közpénzből propagandabirodalmat üzemeltetnek”. Ezzel már kapta is föl a teli szurkosüstöt, de mint máskor, a derekáig sem bírta megemelni, maradt hát a becsmérlés méregkelyhe: „ha Orbánék csak csicskasajtót olvasnak, nem érthetik, mi az a sokszínű tájékoztatás”.
Kétségtelen, hogy mi, nemzeti, keresztény újságírók (tudniillik a csicskák) a nyomába sem léphetünk Kálmán Olgának a függetlenség és a sokszínűség szivárványútján. Kezdetben, a zsigeri SZDSZ-es ATV-ben mint totálisan független kendermagos be tudott mutatni – persze szigorú liberális szabályok mellett, és csakis a stúdiófalak között – szabadrepülést, aztán – van az a pénz, amiért – átrepült a csirkehálón Simicska gazda Jobbik nevezetű baromfiudvarába, ahol az egyik komcsi kakassal, a Sándorral csintalankodtak.
A jól megfizetett függetlenségbe, sokszínűségbe Olgánál ez is belefért. Bal vagy jobb? Mindegy. Azaz mégsem, hiszen úgy ejtették onnan, mint az egyszer használatos törlőkendőt. Tisztelt asszonyom, akkor tessék mondani, ki itten a csicska?! Mikor a sajtóban kitelt a jó sora, akkor némi kéretés után gyorsan Gyurcsányék, pontosabban Dobrev Klára hóna alá futott, oda éppen befért. Most Vágó Istvánnal a DK utánpótlás-nevelő szociális otthonában lábadoznak, de az ellátását Gy. Németh Erzsébeten keresztül a párbeszédes Karácsony Gergely fizeti. Havi egymilliót.
Ez már nem is DK-s, ez már több, pride-os sokszínűség. Őszintén sajnálom, ha egy nő hisztérikusan toporzékol, csapkod jobbra-balra, hiszen emiatt lehetetlen tisztelni, pedig a férfi illem folyvást erre ösztökél. Különösen, mióta tudom, hogy művészneve is van: Terminátorasszony. Bár ránézésre inkább gúnynévnek gondolnám, önbecsülését mégis értékelem.
Ezek után viszont fel nem foghatom, Orbánék miért nem értik meg, milyen is az igazi és sokszínű tájékoztatás Kálmán-, illetve DK-módra. Talán azért sem értik meg, mert a narancs összes árnyalata köti le őket, és mert nagyon is tisztában vannak azzal, ki lopta itt a pénzt, a közpénzt, és ki osztogatta saját magán kívül Juhásznak, Tollernak, Kellernek, Szilvásynak, Kókának, Boldvainak és a többi „satöbbi” elvtársaknak – szépen, sorban.
De ez már egy másik, az Apró-Dobrev-Gyurcsány-féle, ugyancsak sokszínű történet. Kezitcsókolom.
Franka Tibor - www.magyarnemzet.hu