Egymás után sorakoznak azok a bal- és jobboldali személyiségek, akik a TISZA Párt mögé állnak, talán lelki rokonságból, mint például a sorosista Bódis Kriszta, aki nemcsak az illegális migráció veszélyeit tagadja, de LMBTQ-propagandistaként is aktív. Csipke Józsika címen mesekönyvet írt a gyerekeknek, amelyben rögzítette, hogy a fiú fiút, a lány lányt választ kedvesének. A kormány persze törvényt is hozott a gyermekvédelemről, sőt szigorította is, Magyar Péternek azonban ez nem nagyon tetszhet. Egyrészt azért, mert brüsszeli gazdáinak az LMBTQ-pártiság az egyik vesszőparipája, másrészt az ő világától sem idegen néhány hasonló gondolat. Például az, hogy szerinte jobb helye van egy gyereknek egy azonos nemű párnál, mint egy olyan családban, ahol rosszak a körülmények. Azt ugyan nem árulja el Magyar Péter pártja, hogy támogatja-e a Pride betiltását, ugyanakkor Kollár Kinga azt felelte, hogy személy szerint „biztosan nem” tudná támogatni.

De ott van a sorban Kulcsár Krisztián volt MOB elnök is, aki ugyanúgy a TISZA kongresszusán szidta a kormányt, mint Ruszin-Szendi Romulus, a menesztett vezérkari főnök, akit pártpolitikai szerepvállalása miatt már a Közszolgálati Egyetemről is kitettek.

A kongresszus idején még nem lehetett tudni Ruszin fényűző, luxust kedvelő életmódját. Sőt beszédében éppen azt akarta érzékeltetni, hogy a hivatásos állomány nem a magas fizetést hiányolja a hadsereg vezetésétől, hanem az úgymond „megbecsülést”. Kongresszusi beszédében egy párbeszéddel ezt akarta érzékeltetni, ami egy általa elképzelt állománygyűlésen hangzott el. Így:

„Egy hadnagy felszólalásra jelentkezett.

Hadnagy: – Nekem az lenne a kérdésem – Hibáztak, hogy engedték kérdezni – vetette közbe Ruszin-Szendi–, hogy hogyan tervezik az állomány megbecsülését?

Válasz: – Ha másfél millió lenne a fizetésetek, nektek az is kevés lenne.

Hadnagy: – Nem az illetményről beszéltem, hanem a megbecsülésről.

A hadnagy érdemel egy tapsot” – mondta a Ruszin-Szendi, mire a hallgatóság, a TISZA-értékrendű hallgatóság állva tapsolta.

Mindez csak azért álságos és félrevezető, mert az ügyben megszólaló Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az altábornagy politikai színrelépése kapcsán megjegyezte: „Ha nincs többmilliós fizetés és magas pozíció, akkor jön a teljes pálfordulás.” Szerinte ez történt Ruszin-Szendi Romulusszal is.

Ezek után nagy kérdés, hogy az állománygyűléses példázat valóságos volt-e, vagy kitalált. Már csak azért is, mert az ember éppen a fizetése mértékén méri le leginkább a megbecsülésének fokát.

Kiderült azonban Ruszin-Szendi luxusvillájának létezése is. A hírek arról szóltak, hogy az ingatlant 244 millió forintért vásárolta meg a honvédség, majd további 684 millió forintot költött a felújítására. 82 millióért építettek teraszt, 31 milliót költöttek növények beszerzésére, a tetőre egy pezsgőfürdő, szauna és grillsarkos terasz kerülhetett. De hárommillió forint értékű profi billiárdasztalt is kért a tábornok, továbbá szivarszobát, illetve a lépcsőházba egy üvegcímert is felszereltetett, amin családi logója szerepel. A legfurcsább kiegészítőt azonban a hálószobában fotózták le. Az ágy fölé egy olyan szerkezetet építettek, ami egyszerre funkcionál ablakként, tükörként és fényjátékra alkalmas eszközként.

Ruszin-Szendi Romulusz, miután a luxusvilla híre nyilvánosságra került, azzal magyarázkodott, hogy nem ő rendelte meg a luxusingatlant, „csak úgy kapta”. Egykori kollégái azonban másképp emlékeznek. Ahogy fogalmaztak, a vezérkari főnök által „konkrétan kimondott” vagy „sugalmazott luxusigények”, az alárendelteknek megfogalmazott „visszautasíthatatlan kérések” miatt kellett elkölteni ilyen sok pénzt.

Kiderült továbbá az is, hogy Ebesen, a Hajdúszoboszló melletti kistelepülésen korábban több alkalommal is látták leszállni a vezérkari főnök helikopterét egy külön erre a célra villámgyorsan kialakított leszállópályán, a község szélén. Mindenki tudta, hogy Ruszin-Szendi a frissen elvett feleségét lepi meg ilyenkor a helikopteres látogatással. Amikor sokadszorra érkezett a dübörgő helikopter, a falusiak már ki se szaladtak a házból. Mindenki tudta, hogy a „Romulusz megint megjött az Anikóhoz…”

Belefért egy kis sétarepülés is. Felülről megnézni Debrecent és Hajdúszoboszlót.

Bódis Krisztina, Kulcsár Krisztina, Ruszin-Szendi Romulusz. Olyan emberek, akik politizálása véletlenül se a magyarok érdekét szolgálja. A saját zsebüket tömik idegen érdekek szolgálatában.

Most éppen Magyar Péter és a TISZA Párt szekerét tolva.

Horváth K. József

A szerző újságíró

]]>www.magyarhirlap.hu]]>