- 0
Húszszázalékos eredményével a jobboldali AfD belépett a nagy pártok táborába
Nagy a baj Németországban, mert felborult a politikai status quo. A legújabb közvélemény-kutatások szerint a jobboldali AfD (Alternatíva Németországért) hamarosan átlépi a néppártosodás küszöbét, és a CDU után a második legerősebb párttá válhat Németországban.
Az eddigi szervezetekből (akkor számít egy párt néppártnak, ha húsz százalék feletti a támogatottsága) már csak a CDU–CSU számít néppártnak, az SPD már régen elveszítette ebbéli státusát. Korábban a szocialisták, a kisemberek, a munkások és a szakszervezetekbe szerveződött dolgozók pártja volt, mára viszont őket teljesen elfelejtették. Az istenadta nép már nem érdekes számukra. Mára már csak a jó részben kívülről (külföldről) diktált politikai célok, a migráció minden áron történő támogatása, az egyre agresszívabb Zöldeknek köszönhetően a klímaváltozás miatti megszorító intézkedések bevezetése és az ukrán háború kritikátlan finanszírozása jelentik a német baloldal lételemeit. Az SPD teljesen elveszítette a kapcsolatot a hagyományos választóival. Inkább egy új népet akarnak maguknak összegyurmázni, amely tarkább, másabb és kevésbé gondolkodó, mint a jelenlegi. De persze ennek a költségeit a mostani adófizetőkkel akarják megfizettetni. Hogy ez az új szakképzetlen népesség csak a szociális hivatalok alamizsnáiból fog megélni, nem pedig a gazdaságot fogja fellendíteni, az egyelőre nem számít.
Az SPD belügyminisztere, Nancy Faser hallani sem akar a migráció csökkentéséről, pedig már a saját pártjához tartozó polgármesterek is követelik a migrációs nyomás csökkentését és az EU külső határainak szigorúbb védelmét, mert a szövetségi állam a bevándorlás – bevallott – összköltségeit körülbelül évi húszmilliárd euróval finanszírozza ugyan, de az „újnémetek” szociális ellátásának és elhelyezésének költségeit az önkormányzatokra hárítja, és ezekhez csak évi 2,5 milliárd euróval járul hozzá. Az amúgy is hatalmas lakáshiányt a bevándorlók beözönlése még jobban rontja. Ez természetesen növeli a lakosság elégedetlenségét, mert a nagyvárosokban ma már szinte lehetetlen lakást találni, vagy csak megfizethetetlen árakon lehet bérelni azokat.
Ehhez jön még a Zöldek dominálta szélsőbaloldali kormánykoalíció agyament energiatakarékossági politikája. 2024-től csak olyan fűtési megoldásokat akarnak engedélyezni a lakásokban, amelyek 65 százalékban szén-dioxid-mentes energiaforrást használnak. Betiltják a gáz-, olaj-, szén- és fatüzelésű kályhákat, kazánokat. Az új feltételeknek szinte csak a nagyon drága, hőcserélővel működő készülékek felelnek meg, amelyek működtetéséhez viszont áram kell – ami persze szintén nagyon sokba kerül, és nincs is elég belőle –, valamint talajvíz. Igen ám, de az utóbbi sok helyen nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre, így nemrégiben egy frissen épült müncheni társasház lakóinak a méregdrága hőcserélős fűtésüket mégis gázkazánra kellett cserélniük, amit a Zöldek pár éven belül akár végleg be is tilthatnak.
A zöldliberális kormány ész nélküli tervei között szereplő elektromos autózás kivitelezéséhez sincs elegendő áram Németországban, mert bezárták az utolsó atomerőműveiket is, amelyek Európa legbiztonságosabbjai voltak. De a hiányzó áramot majd az eddig 56 létező és a 14 újonnan épülő francia atomerőműből, valamint a lengyel szénerőművekből és az ott is hamarosan – amerikai segítséggel (Westinghouse) – megépülő atomerőművekből fogják jó drágán megvásárolni. Ez az idióta gazdaságpolitika mind a mesekönyvíró, bölcsész Robert Habeck gazdasági miniszter irányítása alatt áll.
De van még rosszabb hír is a német lakosságnak. A Zöldek mezőgazdasági minisztere a WEF (Világgazdasági Fórum) elképzeléseinek és az EU hagymázas, 2050-re kitűzött klímasemlegességi Green Deal terveinek teljesítése érdekében csökkenteni akarja a mezőgazdaságban felhasznált műtrágya mennyiségét, az állatok „jólétének” érdekében az állattartás formáit korlátozó rendeletekkel ellehetetleníteni a haszonállattartás rentabilitását, valamint a húsfogyasztást napi tíz grammra akarja leszorítani. A kereskedelemben a fogyasztók érdekeire hivatkozva adminisztratív eszközökkel, új eredetjelzések bevezetésével tovább drágítja a hústermékek árait. Erősen szorgalmazza viszont a vegán, húshelyettesítő készítmények fogyasztását, noha számos élelmiszer-technológiai kutatás arra az eredményre jutott, hogy azok emberi fogyasztásra csak korlátozottan alkalmasak, és be nem látható következményekkel károsíthatják az emberi szervezetet. Ezek az értelmetlen rendelkezések az élelmiszer-ellátás romlását és égbe szökő árakat vonnak maguk után.
Mindezek a társadalom átalakítására irányuló népszerűtlen intézkedések azt eredményezték, hogy az egyetlen alternatívát jelentő és az emberek eddigi életformáját megőrizni, megvédeni kívánó párt az AfD maradt. A közvélemény-kutatók klasszikus, úgynevezett „vasárnapi kérdésére” – azaz hogy kit választana, ha vasárnap lenne a választás – adott válaszok hetek óta az AfD népszerűségének folyamatos növekedését mutatják.
A INSA kutatóintézetnek a Wahlrecht.de oldalán június 5-én közzétett adatai szerint a CDU–CSU 26,5, az SPD 19, az AfD 19, a Zöldek 13,5, az FDP kilenc, a Linke a bejutás küszöbén billegve ötszázalékos eredményt érne el. Ezzel az AfD beérte Olaf Scholz kancellár pártjának eredményét, de az INSA prognózisa szerint az AfD választói potenciálja elérheti a 26,5 százalékot is. Tehát még van lehetősége tovább sokkolni a többi párt pánikba esett vezetőit, hiába folytatnak megalakítása óta erőszakos médiakampányt ellene, közösítették ki az AfD-t évek óta a szövetségi parlamentben, és jogellenesen nem engedik meg, hogy a nekik is járó parlamenti elnökhelyettesi posztot elfoglalják, de még parlamenti bizottságok vezetését sem bízzák rájuk.
Pártszervezeteiket, irodáikat a sajtóban nagy visszhanggal kísért, látványos rendőrségi akciókkal kutatják át, politikusaikat különféle mondvacsinált vádakkal bíróság elé állítják, sőt Brémában még a tartományi parlamenti választásból is kizárták az ellenzéki pártot. Balliberális politikusok már többször be akarták tiltatni a pártot, a keleti tartományokban az alkotmányvédelem megfigyelés alá is helyezte tagszervezeteit. A legújabb ilyen irányú javaslat a hangzatos Német Emberjogi Intézet (Institut für Menschenrechte) nevű egyesülettől származik, de ez az október 8-i bajorországi és Hessen tartományi parlamenti választások előtti pártpolitikai hangulatkeltésnek tulajdonítható.
De mindez nem segít. Az AfD tovább szárnyal, a többi párt meg a parlamentben az NDK blokkpártjaihoz (Szocialista Egységpárt) hasonlóan együtt megszavazza a zöldliberális koalíció szinte minden olyan észszerűtlen, népsanyargató törvényét és intézkedését, amelyek ellen csak az AfD lépett fel. A pánik legutóbbi jele a Zöldek társelnökének, Omid Nouripournak azon kijelentése, amelyben felszólította az unió pártjait, hogy a többiekkel együtt vállvetve lépjenek fel az egyetlen valódi ellenzéki párt ellen.
A keletnémet területeken még nagyobb az AfD támogatottsága. A Forsa legutóbbi kutatása szerint ott az AfD 32 százalékkal vezet a CDU 23, az SPD 16, az SED utódpártja (Linke) nyolc és a Zöldek aprócska hat százaléka előtt.
Az AfD népszerűségének növekedésében a többi párt, de elsősorban a Zöldek személyzeti politikájának korrupciógyanús ügyei is fontos szerepet játszanak. Az elmúlt hetekben Habeck kénytelen volt elbocsátani minisztériumának egyik legbefolyásosabb államtitkárát, aki az amerikai finanszírozású Agora Energiewende nevű NGO igazgatói székéből ült át a minisztériumba, majd több volt korábbi kollégáját, köztük az esküvői tanúját is (!) jól fizetett állami pozíciókba juttatta.
A hivatalos infláció májusban ugyan csak 6,1 százalék volt, de az élelmiszerek árának emelkedése 17,2 százalékot ért el. A lakosság ezt is a kormány rossz politikája következményének ítéli meg. Tehát mindezek alapján logikus, hogy ahhoz a párthoz fordulnak, amely az Alternatíva Németországért nevet viseli. A CDU jelenlegi elnöke, Friedrich Merz azonban egy Twitter-posztjában épp a minap jelentette ki, hogy amíg ő a párt elnöke, addig semmilyen együttműködésre sem hajlandók az AfD-vel. Ezért az AfD egyre növekvő támogatottsága ugyan látványos és egyelőre töretlen, de ezek csak pirruszi győzelmek, mert a háborút egyelőre nem nyerhetik meg, hiszen koalíciós partner hiányában a kormányzásra jelenleg nincs lehetőségük. Csak esetleg akkor, ha jön egy olyan komoly gazdasági válság, amelynek megoldására a lakosság tényleg nem lát más alternatívát.
Erre volt már példa Németországban.
A szerző újságíró (München)
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
