- 0
Macron, Merz és Starmer széke erősen inog, hatalomból való távozásuk csak idő kérdése.
Németországban a válság elmélyült. A Junge Union, a CDU ifjúsági szervezete határozottan nekiment a kancellárnak, hogy a nyugdíjak fenntartása lehetetlen 2030 után, és erre a kérdésre választ kell találni. Friedrich Merz német kancellárnak egyébként sem voltak sikeresek az elmúlt napok. A munkaadók országos szervezete elhatárolódott tőle és hiába tartott a szervezet ülésén egy sikeres beszédet, a nézetkülönbségek e területeken is megmaradtak.
A nagypolitikában a kancellár meghirdette a tűzfalelméletet az AfD-vel, az Alternatíva Németországért párttal szemben. Márpedig jelenleg az AfD 27, a konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU 24,5 százalékon áll.
A jövő évben sorra lesznek választások a volt NDK-s tartományokban. Mivel az AfD 40 százalék körül áll ezekben, gyakorlatilag lehetetlen nélkülük, ellenükre kormányt alakítani. A keletnémet CDU-s vezetők kérik az együttműködés lehetőségét a kancellártól, aki jelenleg elutasítja azt. Michael Kretschmer, Szászország CDU-s miniszterelnöke bejelentette, hogy a térség perspektivikus kereskedelmi partnerének Oroszországot tekinti.
Németországban komoly felhördülést váltott ki, hogy az Északi Áramlat vezetékeket felrobbantó ukránok közül kettőt elfogtak és bíróság elé állítottak. Az egyiket Lengyelországban felmentették, hogy tette hősi cselekedet volt, amelyet egy háborúban követett el. A másikat csak óriási huzavona után engedték az olasz hatóságok, hogy kiadják Németországnak, többek között olyan indokok szerepeltek, hogy nem megfelelőek a német börtönviszonyok.
Mindhárom európai vezető ország támogatja az ukrán politikai álláspontot, és megpróbálja megakadályozni az USA béketervét. Észtország bejelentette, hogy a GDP 0,3 százalékát átadja Ukrajnának.
Közben az észt biztos, Kaja Kallas, aki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője, naponta intéz kirohanást az oroszok ellen. Marco Rubio amerikai külügyminiszter fogadni sem volt hajlandó őt.
A Közel-Keleten a válságok folytatódtak. Libanonban a hadsereg magába akarja olvasztani az Irán által támogatott síita Hezbollah szervezetet. Izrael megszállta az állam déli részén fekvő öt fontos területet. Izrael azt mondja, kivonul, ha a síita szervezet beolvad a hadseregbe. A Hezbollah válasza, hogy előbb vonuljon ki Izrael. A válság folytatódik.
Ciszjordániában, ahol a lakosság több mint 80 százaléka palesztin, csak október folyamán 260 összecsapás volt az ott élő zsidó telepesek és a palesztinok között. Soha ennyi összecsapás még nem volt egy hónap alatt a térségben. Az USA elnöke felszólította Izraelt, hogy ne kebelezze be a térséget.
Jordániában megindult a vita arról, hogy az 1991-ben eltörölt kötelező katonai szolgálat rendszerét visszaállítsák-e. Gáza jövőjéről szavazás volt az ENSZ-ben. Az amerikai javaslatot a Biztonsági Tanács tizenöt tagjából tizenhárom ország támogatta. Két állandó tag, Oroszország és Kína tartózkodtak. Közben az övezetben a harcok valamelyest lecsendesedtek, de nem szűntek meg.
Nagy-Britanniában, ahol a kormány hatalma eddig többször is megingott, folytatódott a válság a bevándorlók és a bevándorlási politika miatt: 111 ezer illegális bevándorló érkezett idén a brit szigetekre. A kormány a sikertelen kiutasítási kísérletek után úgy próbál megoldást elérni, hogy csak húsz év után ad a betelepülőknek állampolgárságot. Nagy-Britanniában a kormány veresége csak idő kérdése.
Franciaországban nincs stabil, működőképes kormány, és az államfő tekintélye folyamatosan hanyatlik. Emmanuel Macron belső gyengülését külpolitikai sikerekkel próbálja ellensúlyozni. Franciaország megállapodott Ukrajnával száz Rafale harci gép átadásáról. Macron azt is bejelentette, hogy a következő G7-es csúcstalálkozóra, amelyet Franciaország rendez, meghívja a Kínai Népköztársaságot is.
Németországban a kancellár népszerűsége történelmi mélyponton, 26 százalék körül van. A gazdaság két éven át negatív spirálban volt, idén éri el a nulla százalékot. Sohasem beszélünk arról, hogy a Nyugat eddigi csodaállamában, Németországban 1 029 000 embernek nincs lakása, komoly problémát okoz a havi rezsi és bérleti díj kifizetése, és 56 ezer ember az utcán él. Az ukrán menekülteknek nyújtott eddigi 530 eurós havi összeget jövő év áprilisától 441 euróra csökkentik.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják el!
Nógrádi György - www.magyarnemzet.hu
